Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

14 692. országos ölés 1901. április 18-án, csütörtökön. T. ház! Ezt követelte ós mi történt? A minisztertől jött egy rendelet, hogy nem jogosult a hajózási felügyelőség . megvizsgálni a naplót és megvizsgálni az Adriának dolgait. Ez, t. ház,t>t évvel ezelőtt történt. Nem vádolom vele a miniszter urat, mert ismerem jóakaratát, hiszen én is arra apellálok és arra aspirálok most, akárnlinő lesz ez a szerződós, a végrehajtás tekintetében vannak rendelkezési módozatai a t. miniszter úrnak, egyre kérem tehát, — nem mintha kételkedném az Adria igazgatóságának jóhiszeműségében, — de egyre kérem a t. miniszter urat: rendelje el, hogy ezentúl minden Adria hajónak a naplója adassék át az illető hatóságnak és hogy az necsak a hajózási törvény értelmében bírálja el azt, hanem előtte legyen az Adria szerződés is és vizsgálja meg, hogy e szerződésben elvállalt kötelezettségének a társaság megfelel-e. (Elénk helyeslés a szélső haloldalon. Zaj a jobbóldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pichler Győző: Tudom, t. képviselőház, hogy a többségnek megállapodott akaratával szemben nem érek el semmit e vitában, ha azonban az ellenőrzést csak egy hajszálnyira is előbbre vittem a magyar állam érdekében, akkor is teljesítettem kötelességemet és épen ez okból is szólaltam fél. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Engedje meg most a t. ház, hogy a miniszter úrnak a hajóépítkezésre nézve mondott észrevételeire reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) Arra, a mit a t. miniszter úr mondott, hogy szemben egy függetlenségi párti képviselővel, neki kell a magyar ipart megvédeni, akkor, a midőn megtámadtam én azért, hogy fikezió az, hogy az illető gép- vagy hajógyár képes lesz azokat a hajókat felépíteni, mert tudomásom szerint őt nem tartom arra képesnek, erre, mondom, ón nem is reflektálok. Egyszerűen felelhetnék erre azzal, hogy nem szorultam arra, hogy e tekintetben nekem oktatást adjon. De engedjék meg, hogyha már hajóépítésről van szó, hogy egyszer feltüntessek eszme gyanánt egy dolgot, hogyha már egy ilyen nagy szerződésnek megkötéséről van szó, a mely két évtizedre szól, hogy a magyar iparra nézve mit kellett volna szem előtt tartani, engedjék meg, mondom, hogy közérdek szempontjából először a kérdéstől egy kicsit eltérjek, és csak azután szóljak magáról az Adriáról. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország délvidékén vannak kőszéntelepek. Köztudomású dolog, igen tisztelt ház, hogy a mi kőszenünk egyáltalában minőségre nézve csekélyebb, mint az angol kőszén. Az angol kőszén, különösen a kardiv márka, minőségre darabosabb, nem oly porhanyós, minta mienk és így kétségtelenül húsz-huszonöt fokkal nagyobb tűztartammal is bir. Az Adria összes szénszüksógleteit Angliából hozza. Ezelőtt két esztendővel ezen szénszüksógietet lehetetlen volt, hogy magyar szénnel fedezze, mert a kardiv márka, tehát a legjobb szén Fiúméig 17 shillingbe került tonnánként, a mi magyar pénz szerint 10 forint 20 krajczár métermázsánkint, tehát a pécsvidóki bányának, a mint megnéztem, 50 krajczár bányászati eredmény és 52 krajczár szállítási díj maradna, de nem birt konkurrálni, bár elég lett volna az 50 krajczár is, mert kétségtelen, hogy az angol szénnek qualitása jobb. Azonban mi történt a. legr utóbbi időben ? Történt egy hatalmas szocziális mozgalom Angliában, a mely szocziális mozgalom eredménye volt az, hogy a nagy sztrájk alkalmával ós által végleg megállapodtak és emelkedtek a kőszénárak; például a kardiffmark Fiúméig 17 shilling volt azelőtt, most 23—30 shillingre emelkedett, még pedig ab' bord, tehát nem Fiúméból, hanem Glasgowból, tehát emelkedett jóformán kétszeresére, illetőleg két ós félszeresére. Emelkedett azonkívül 100°/o-kal a szállítási díj a háború miatt; ez a szállítási díj a háború lezajlása után eltűnik, azonban ennek daczára a magasabb kőszénárak meg fognak maradni, mert e tekintetben évtizedekre történt megállapodás 23—30 shilling magasságban. T. ház! Azonkívül a magyar kőszén ópúgy alkalmas briquette készítésre, mint az angol szón, az összes angol hadi- ós kereskedelmi hajók a briquettet használják, a mi briquettünk megállja most már árban a versenyt az angol briquettel. Ezek előrebocsátása, után röviden áttérek e szerződéssel kapcsolatban a magyar iparra. Méltóztassék az igen tisztelt miniszter úrnak szakembereit, mérnökeit megkérdezni, hogy a magyar kőszenet nem ópúgy lehet-e használni, mint az angol kőszenet ? De miután annak 20, 25, 30 perczenttel nagyobb a tűztartama, ennélfogva a kazánokban a tűzfelületet nagyobbítani kellene, tehát nem angol szisztóm szerint kellene építeni a hajókat, hanem tekintetbe véve a magyar szén minőségét, egy bizonyos magyar szisztéma szerinti magyar hajókat kellene építeni. Mert, t. ház, úgy vagjmnk a hajókkal, mint a szárazföldi üzemekkel, egy gyárban például 600 lóerejű gép szükséges, mindig nagyobb fokút alkalmaznak, például 800 lóerejűt. De így vagyunk a magyar államvasutaknál is, ott az akadály a kazán tűzfelületének nagyobbításában van, így vagyunk a folyamhajóknál is, a hol szintén a terep akadálya szerepel, mert ott a gázlási