Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-699

690. országos ülés 1901. április 29-én, hétfőn. 191 kelyek iránt felkeltsem és megnyerjem. Beszél- I tem arról a fontos misszióról, melyet a szé­kelyek Erdély keleti határán betöltenek. Elmondtam, hogy a székelyelv nélkül meg­szűnnék Erdélynek magyar jellege, mely az­után újból kétségessé tenné Erdélynek birtok­lását. De mindannak daczára, hogy többször beszéltem a székelység érdekében, és elpana­szoltam, hogy Erdélynek a't. kormány, öntuda­tán kivűl is, mennyi kárt tett az által, hogy mindjárt az alkotmányos élet visszaállítása után az egész Székelyföldről kivezényelték a katonaságot, pedig a katonaság az ottani viszonyok közt a székeby lakosoknak kedvező szolgálatot tett, a mennyiben a pénzforgalmat ott emelte. Beszéltein arról, hogy Erdély ke­leti kereskedelmének útját, mely kereseti for­rást nyújtott a székelységnek, szintén csak a. magyar kormán}' elterelte a Székelyföldről; beszéltem a kivándorlásról, a nagymérvű el­adósodásról. Hanem úgy tapasztaltam, hogy mindaz, a mit a székelyek érdekében elmondtam, nem hatott és a székelyek nem tudtak oly nagy érdeklődóst kelteni a kormánykörökben, mint az Adria társulat érdekei. Pedig, azt hiszem, hogy az Adria hajózási társaság helyett, ha azzal a szerződést nem lehetne megkötni, ka­punk még más hajózási társulatot eleget; de hogyha: a, székelyek ott a haza keleti határán szét fognak zülleni, ki fognak pusztulni, nem fogunk találni helyükbe más fajra, mely a hazának, a trónnak oh* híve ós támasza legyen, és oly missziót töltsön be, mintha milyent be­töltenek a székelyek. (Úgy van! Ugy van••! Éljen­zés a szélső baloldalait.) Most megint mondhatok egy egészen új dolgot. Felkérhetem a t. kormány figyelmét a székelyeknél egy igen fontos és most kezdetét vett jelenségre, tudniillik az erdőarányosításra. Megcsinálták az erdőará­nyosítási törvényt minden gond és figyelem nélkül. Ha ezt is úgy megvizsgálták volna, mint az Adriával kötött szerződést, akkor nem juthatott volna a székely birtokosok egy része oly helyzetbe, hogy erdőiktől teljesen kifosztattassanak. Azért én tiszteletteljesen ajánlanám a t. miniszter úrnak a figyelmébe, hogy méltóztassék minisztertársainak ezt az ügyet szoros figyelmébe ajánlani ós oda hatni, hogy ez az erdőarányosítás mindaddig, míg a törvény a székely föld részére a székely viszonyokhoz nem módosíttatik, ott szüntet­tessék meg az erdőarányosítás végrehajtása. T. házj Mint bátor voltam említeni, több alkalommal beszéltem a székelyek érdekeiről, de, úgy látszik, a mint mondtam, annak a beszédemnek és felszólalásomnak eddigelé nem sok eredménye lett, azon dolgok nem voltak a kormányra nézve érdekesek, pedig azok, szerintem, sokkal sürgősebbek, mint az Adriá­val kötendő kereskedelmi szerződés, a mely még csak tiz év múlva jár le. Én azt hiszem, ha a t. kereskedelemügyi miniszter úr az országnak jól felfogott érclekében megpróbálná a tíz éven belül új pályázatot hirdetni, a mely­ben közzé tenné, hogy hajlandó-e valaki ugyanazon feltótelek mellett, a melyek mellett az Adriának mi nagy szubvencziót nyujtunk 3 mindazon kötelezettségeket elvállalni, a me­lyeket az Adria e szerződésnél fogva elvál­lal? Azt hiszem, hogy öt éven belül minden kétség kivűl akadnának oly hajózási vállala­tok, a melyek magukra vállalnák mindezen kötelezettségek teljesítését, egyszerűen azért a szubvenczióórt, hogy a. magyar állam biz­tosítaná őket arról, hogy a magyar állam­vasutakon szállítandó árúkat ugyancsak a hajózási társaságna.k tíz perczentnyi kedvez­mónynyel szállítja Fiúméba, ós biztosítaná a magyar szállítmányok biztos megnyerhetósét, minden, más szubvenczió nélkül is. Most, miután hosszas távollót után újból szerencsés lehettem a ház tanácskozásaiban részt vehetni, már az első 14 nap folyamán mindjárt bátor voltam a t. kereskedelemügyi miniszter urat, mint szintén székely embert, a székelyek érdekében egy igen fontos jelen­ségre figyelmeztetni. Elmondottam neki tulaj­donképen, hog)- ott is, a Székelj-földön, a nagy tőke privilégiumokat kivan magának. A bot­falvi czukorgyár például a czukrot a széke­lyeknek ott a közvetlen közelben öt-hat kraj­czárral adja drágábban, mint a- hogy azt a czukrot Budapesten a székelyeknél sokkal gazdagabb polgárok készen ide szállítva kap­ják. Elmondom a t. miniszter úrnak azt is, hogy a gyulafalvi, szintén milliomos fűrész­telep, transzitó vámmentes kedvezményben részesül Romániából, azaz élelmi czikkeket Romániából vámmentesen szállíthat a Székely­földre, a mi szintén a székelyek nagy kárára van. Megemlítem, hogy a petroleumgyárak Székelyföldön szintén úgy cselekszenek, mint a czukorgyárak, drágábban adják a petróleumot a székelyeknek, mint a hogy Budapesten, Nagyváradon, vagy bárhol másutt árusítják. Kértem a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól a szűk völgybe szorult, kevés birtokú, mos­toha égaljjal küzködő székelyek részére egy kis szállítási kedvezményt, a mennyiben, tekin­tettel a távolságra, a szegény r székelyeknek mindenféle termeivényüket olcsóbban kell el­aduiok, mint a hogy az ország bármel} 7 más vidéké]i lakók, termelők ezt tehetik. Másrészt bármire van szükségük, épen a nagy távolság miatt, mindazon czikkeket, medvéket hozatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom