Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

692. országos ülés 1901,. április 18-án, csütörtökön. 13 és beszéljek egy kicsit a miniszter úrnak egyes kijelentéseiről. Mindenekelőtt egyet bátorkodom mondani, t. miniszter úr. A miniszter úr is. az előadó úr is, oly harmóniában jelentették ki, — mintha mindketten totaliter tisztában volnának, hogy teljesen igazuk van, — hogy szükséges a hajók szaporítása, szükséges ez a nagy szubvenczió, mert —• a mint ők mondták — az urak nem számítanak arra, hogy húsz év alatt egy hajó tönkre megy, és a beruházott költségek egé­szen elvesznek. T. képviselőház! Egy angol lapból vettem ki egy kimutatást az Adria hajóiról. Nézzük meg, t. uraim, ebben a kimutatásban az Adria hajóparkját, nézzük meg hajóit sorra, a mint itt vannak. Az Adria építtetett 1880-ban, tehát ma már elérte a nagykorúságot, be lehet már sorozni. A Szapáry-t, a mely nagyon közle­kedik még, építették 1877-ben. A Tisza meg­született 1880-ban. A Zichy megszületett 1884­ben. Általában úgy látom, hogy számos hajó van itt, a melyek mind nagyon vígan ficzán­kolnak a tengeren, pedig már húsz éven túl vannak. De itt vannak a Lloyd-társaságnak a hajói, a melyek legjobban bizonyítják, hogj­mennyire nem áll az, hogy azért szükséges a szubvenczió, mert a hajók húsz óv alatt tönkremennek. A Lloyd-társaság hajói közül az Aglae 1879-ben, az Achill 1874-ben, az Apolló 1866-ban, az Aurora 1868-ban, az Ausztria 1865-ben, a Callypso 1872-ben, a Castroe 1874-ben, az Espero 1869-ben, a Flóra 1871-ben, a Galathea 1871-ben, a Habsburg 1881-ben, a Léda 1880-ban, a Medea 1878-ban épültek és még számos ilyen régebben épült hajó van, a mely még mindig közlekedik. A húsz év tehát nem a korhadás éve, hanem, úgy látszik, a nagykorúság éve a hajóknál is, nem pedig a penzionálásé. De előáll a miniszter úr a hajóhiánynyal. Hát önkénytelenül egy diszkrét kérdést intézek a miniszter úrhoz. Ne méltóztassék rossznéven venni tőlem, meg akarom tőle kérdezni, hol van a Karola? (Derültség.) Bocsánatot kérek, félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy igy neveznek egy hajót. (Derültség.) A Karola époly szubvenczionált hajó, mint a többi ós évek óta nem érintette Fiumét. Heltai Ferencz előadó: Genuában van a dockban! Pichler Győző: Nem szolgálja a magyar kereskedelmet, hanem Syracusa és Málta közt az angol póstahajójáratot végzi. Hozzák vissza a Karolát! (Derültség.) De ha a létszámba fel­veszi a Karolát a miniszter úr, és említi, hogy ennyi hajóval jár az Adria, miért nem említi meg ezt is. Hisz ez nem az árúforgalomra szolgál, hanem a póstaforgalomra. Ez bérbe van adva. Igaz, hogy ezt külön megengedték; hisz én sohasem beszélek arról, hogy az Adria valami helytelen, jogtalan, vagy törvénytelen dolgot csinál; kijelentem a miniszter úrnak, hogy én ismerem azokat az egyéneket, a, kik az Adria élén állanak, és tudom, hogy nem csinálnak semmi jogtala,n és törvénytelen dol­got, de nem is jutnak hozzá, hogy ilyet csi­náljanak, mert hisz annyi engedményt ad nekik a szerződés és a későbbi rendeletek, hogy nem is szorulnak rá, de még ha rászorulnának is, — nem hiszem, — tudom, hogy ilyet nem ten­nének. Ismétlem, ón tudom, hogy ez meg van engedve. De mikor ilyen nagy beszédet mond a miniszter úr, mikor meghosszabbítják a szer­ződóst, mikor ennyi szubvencziót adnak ennyi éven keresztül, szükséges ezt felemlíteni, hogy nincs is olyan nagy hajószükség, hiszen a Karola nem kereskedelmi érdekeket szolgál, hanem angol postajáratokat teljesít. Most áttérek még egy dologra, a mi nem a miniszter úr resszortjában fordult elő. Öt év előtt — ez az ellenőrzésre vonatkozik (Hall­juk! Ralijuk!) — feljelentés érkezett a fiumei tengerészeti hatósághoz, hogy az Adria nem érinti az előirt közbeeső kikötőket, hanem direkte megy és direkte jön. Barczelónáról ós Valen­cziáról volt akkor szó. Ekkor a fiumei tenge­részeti hatóság előállt ós azt mondotta : Ennek elejét kell venni! A. nyilt tengeren az ellen­őrzést nem gyakorolhatjuk mással, mint hiteles okmánynyal; ennélfogva ezennel kötelezem a társaságot, hogy minden megérkezés alkal­mával mutassa be a hajónaplóját. A hajó­napló úgyszólván a lelki tükre, vagy jobban kifejezve, üzleti szempontból a főkönyve annak a hajónak. A hajó sebességót, a tenger hul­lumzásának erejét, a hajón előforduló esemé­nyeket, a hajó által óránként, vagy bizonyos meghatározott időben megtett utat a hajó­kapitány köteles hitelesen bejegyezni és ha valamelyik hajó megérkezik a kikötőbe, a hajó­naplót átveszi a révkapitány, szignálja azt és elismeri, hogy azon a hajón történt-e bűntény, rendetlenség, vagy rendellenesség. Ez egy hite­les könyv, a melynek hitelességét a kereske­delmi törvény is elismeri, sőt annyira hiteles, hogy kártérítések esetén alapokmányul szolgál minden biztosításra nézve, tehát még ilyen kérdésben is döntő faktor. Ezt a hajót tehát megkérte a tengerészeti felügyelőség azért, hogy ne csak azt nézze, vájjon ott rendben van-e minden, hanem hogy a vállalt kötelezettségnek megfelelt-e. tudni­illik, hogy az Adria szerződés értelmében be­tartotta-e az állomásokat a szükséges ki-be­rakásokkal stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom