Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

692. országos ülés 1901,. április 18-án, csütörtökön. 13 és beszéljek egy kicsit a miniszter úrnak egyes kijelentéseiről. Mindenekelőtt egyet bátorkodom mondani, t. miniszter úr. A miniszter úr is. az előadó úr is, oly harmóniában jelentették ki, — mintha mindketten totaliter tisztában volnának, hogy teljesen igazuk van, — hogy szükséges a hajók szaporítása, szükséges ez a nagy szubvenczió, mert —• a mint ők mondták — az urak nem számítanak arra, hogy húsz év alatt egy hajó tönkre megy, és a beruházott költségek egészen elvesznek. T. képviselőház! Egy angol lapból vettem ki egy kimutatást az Adria hajóiról. Nézzük meg, t. uraim, ebben a kimutatásban az Adria hajóparkját, nézzük meg hajóit sorra, a mint itt vannak. Az Adria építtetett 1880-ban, tehát ma már elérte a nagykorúságot, be lehet már sorozni. A Szapáry-t, a mely nagyon közlekedik még, építették 1877-ben. A Tisza megszületett 1880-ban. A Zichy megszületett 1884ben. Általában úgy látom, hogy számos hajó van itt, a melyek mind nagyon vígan ficzánkolnak a tengeren, pedig már húsz éven túl vannak. De itt vannak a Lloyd-társaságnak a hajói, a melyek legjobban bizonyítják, hogjmennyire nem áll az, hogy azért szükséges a szubvenczió, mert a hajók húsz óv alatt tönkremennek. A Lloyd-társaság hajói közül az Aglae 1879-ben, az Achill 1874-ben, az Apolló 1866-ban, az Aurora 1868-ban, az Ausztria 1865-ben, a Callypso 1872-ben, a Castroe 1874-ben, az Espero 1869-ben, a Flóra 1871-ben, a Galathea 1871-ben, a Habsburg 1881-ben, a Léda 1880-ban, a Medea 1878-ban épültek és még számos ilyen régebben épült hajó van, a mely még mindig közlekedik. A húsz év tehát nem a korhadás éve, hanem, úgy látszik, a nagykorúság éve a hajóknál is, nem pedig a penzionálásé. De előáll a miniszter úr a hajóhiánynyal. Hát önkénytelenül egy diszkrét kérdést intézek a miniszter úrhoz. Ne méltóztassék rossznéven venni tőlem, meg akarom tőle kérdezni, hol van a Karola? (Derültség.) Bocsánatot kérek, félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy igy neveznek egy hajót. (Derültség.) A Karola époly szubvenczionált hajó, mint a többi ós évek óta nem érintette Fiumét. Heltai Ferencz előadó: Genuában van a dockban! Pichler Győző: Nem szolgálja a magyar kereskedelmet, hanem Syracusa és Málta közt az angol póstahajójáratot végzi. Hozzák vissza a Karolát! (Derültség.) De ha a létszámba felveszi a Karolát a miniszter úr, és említi, hogy ennyi hajóval jár az Adria, miért nem említi meg ezt is. Hisz ez nem az árúforgalomra szolgál, hanem a póstaforgalomra. Ez bérbe van adva. Igaz, hogy ezt külön megengedték; hisz én sohasem beszélek arról, hogy az Adria valami helytelen, jogtalan, vagy törvénytelen dolgot csinál; kijelentem a miniszter úrnak, hogy én ismerem azokat az egyéneket, a, kik az Adria élén állanak, és tudom, hogy nem csinálnak semmi jogtala,n és törvénytelen dolgot, de nem is jutnak hozzá, hogy ilyet csináljanak, mert hisz annyi engedményt ad nekik a szerződés és a későbbi rendeletek, hogy nem is szorulnak rá, de még ha rászorulnának is, — nem hiszem, — tudom, hogy ilyet nem tennének. Ismétlem, ón tudom, hogy ez meg van engedve. De mikor ilyen nagy beszédet mond a miniszter úr, mikor meghosszabbítják a szerződóst, mikor ennyi szubvencziót adnak ennyi éven keresztül, szükséges ezt felemlíteni, hogy nincs is olyan nagy hajószükség, hiszen a Karola nem kereskedelmi érdekeket szolgál, hanem angol postajáratokat teljesít. Most áttérek még egy dologra, a mi nem a miniszter úr resszortjában fordult elő. Öt év előtt — ez az ellenőrzésre vonatkozik (Halljuk! Ralijuk!) — feljelentés érkezett a fiumei tengerészeti hatósághoz, hogy az Adria nem érinti az előirt közbeeső kikötőket, hanem direkte megy és direkte jön. Barczelónáról ós Valencziáról volt akkor szó. Ekkor a fiumei tengerészeti hatóság előállt ós azt mondotta : Ennek elejét kell venni! A. nyilt tengeren az ellenőrzést nem gyakorolhatjuk mással, mint hiteles okmánynyal; ennélfogva ezennel kötelezem a társaságot, hogy minden megérkezés alkalmával mutassa be a hajónaplóját. A hajónapló úgyszólván a lelki tükre, vagy jobban kifejezve, üzleti szempontból a főkönyve annak a hajónak. A hajó sebességót, a tenger hullumzásának erejét, a hajón előforduló eseményeket, a hajó által óránként, vagy bizonyos meghatározott időben megtett utat a hajókapitány köteles hitelesen bejegyezni és ha valamelyik hajó megérkezik a kikötőbe, a hajónaplót átveszi a révkapitány, szignálja azt és elismeri, hogy azon a hajón történt-e bűntény, rendetlenség, vagy rendellenesség. Ez egy hiteles könyv, a melynek hitelességét a kereskedelmi törvény is elismeri, sőt annyira hiteles, hogy kártérítések esetén alapokmányul szolgál minden biztosításra nézve, tehát még ilyen kérdésben is döntő faktor. Ezt a hajót tehát megkérte a tengerészeti felügyelőség azért, hogy ne csak azt nézze, vájjon ott rendben van-e minden, hanem hogy a vállalt kötelezettségnek megfelelt-e. tudniillik, hogy az Adria szerződés értelmében betartotta-e az állomásokat a szükséges ki-berakásokkal stb.