Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-699
CM. országos ülés 1901 tehetségem szerint megczáfolni: azt hiszem, ezekre most nem kell kiterjeszkednem. (Zaj a baloldalon. Felkiáltások: Nem czáfolt meg semmit!) Azonban, nagy kérdés az, — s ez már aktuális és ennek a szakasznak a keretébe tartozik, — hogy az adómentességgel olyan lépést — lehet mondani — újítást tettem-e ebben a törvényjavaslatban és szerződésben, a mely a mint példának okáért több képviselő úr mondotta, alkotmányunk alapelveibe ütközik, hivatkozva a 48-as törvényeknek az általános ós egyenlő adóviselésre vonatkozó intézkedéseire. Adatokat méltóztattak továbbá felhozni arra nézve, hogy ilyen adókedvezmény más vállalatoknak egyáltalában ki nem jár. Erre vonatkozólag engedje meg a t. ház, hogy szintén egész röviden és objektíve válaszolhassak. Először is vegyük az adómentességnek kérdését. Bocsánatot kérek, azoktól a képviselő uraktól, a kik ezt kétségbe vonták, de ezzel szemben hivatkozom 33 évi törvényhozásra, hivatkozom arra, hogy nag3^on sokszor, különösen olyan esetekben, a mikor az államkincstárnak az érdekeit védelmezték, tuclnillik a pozitív kiadások tekintetében nagyon gyakran fordult elő az adómentesség adományozása. Nem akarok kiterjeszkedni, a mint, elismerem, az ellenzéki képviselő urak részéről is fel volt említve, a házadómentességre, egyes vasutaknál, vagy viczinális vasutaknak adómentességére, mert erre vonatkozólag azt mondották, hogy itt kompenzáczió van, a mennyiben adóalap teremtetik, vagy pedig háramlás joga biztosíttatik, a mint ezt a viczinális vasutaknál méltóztattak látni. Azonban még ezen kedvezmények" tekintetében is, a melyeket elismerek és tudok, maga az elv helyessége, vagy helytelensége azt hiszem, külön elbírálandó. Továbbá bátor vagyok említeni, hogy kölcsöneink egész, milliárdokra menő tömege adómentesség útján jött létre; (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) a fővárosban való építések mind ennek alapján történtek; és miért? Ne méltóztassék azt hinni, hogy bármikor pazarlás! hajlani vezette e tekintetben a törvényhozást, .. . (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: . . . hanem a kedvezőbb eredményt ezen az úton vélték elérhetni, és tulajdonkópen egy nem létező jövedelemről mondott le ezáltal a kincstár. De ezek előrebocsátása után tisztán a hajózás terén levő állapotokra szorítkozom. Egész hajózásunk terén, egész tengerészeti ügyünkben az adómentesség szerepel ; először is példának okáért a szabad haáprilis 20-én, hétfőn. ^533 józásnál elvi alapon, mert a.z 1893 : XXn. törvény czikk 8. §-a egyáltalában minden szabadhajózási hajónak, a mennyiben tulajdonosai kétharmaclrészben magyar állampolgárok, és a mennyiben Fiume szolgálafában állanak, az adómentességet tíz évre biztosítják. Polónyi Géza: Mire vonatkozólag ? (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon). Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A kereseti adómentességet biztosítják nekik! Polónyi Géza: De itt nemcsak azt biztosítják ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: De tessék megnézni a törvényt, hisz benne van; az biztosíttatik, épen az; hiszen arról beszélünk. Ott van például az UngaroOroata, a mely szintén élvezi ugyanazon törvénynek 13. §-.a értelmében, mint kis parthajózási vállalat az adómentességet. Ott van a magyar folyam- ós tengerhajózási részvénytársaság, a mely a.z 1891 : XXXVI. törvényczikk 22. §-a alapján kibocsátandó elsőbbségi kötvények szelvényei és az államsegély után illeték- ós illetőleg adómentességet élvez. (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb/elől) Elnök (csenget): Csendet kérek. Molnár Jenő : Hát a többi jövedelem? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Rátérek arra is; méltóztassék csak egy kis türelemmel lenni. (Zaj a. bal- és szélső baloldalon. Halljak.' Halljak!' jobb felől.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ott van azután a fiumei Dock-társulat, a mely szintén az 1893. évi törvény 23. §-a értelmében élvezi az adómentességet. Én tehát megfordítom a kérdést, t. képviselő urak, és azt mondom, hogy ha hajózási vállalataink közül mindenik élvezi — némelyik ugyan korlátozással, akár az idő. akár pedig a terjedelem tekintetében — az adómentességet, tehát nem olyan nóvum ez, a mefyet én hoztam volna be, igaz, hogy, a mint kifogásolták azonnal, példának okáért a folyamos tengerhajózási hajótársulatnak adómentessége a szubvenczió arányában A r an biztosítva. Nos, ha. ezt most a legkedvezőbb, az 1900. évi mérleg tekintetbevételóvel és alapján akarnók alkalmazni ugyanerre a. vállalatra,, a mikor az a sokat emlegetett 15%-os osztalék szerepelt, abban az esetben a szubvenczión felül maradna, összesen 28.000 forint, a mely a legkedvezőbb évben adó alá eshetnék. Ez az a nagy különbség tehát, a melyből oly erős fegyvert csinálnak e szakasz ellen. (Mozgás és zaj a balés szélső baloldalon.)
