Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-699
184 699. erseágns ülés 1901. április 29-én, hétfőn. Polónyi Géza: A leírásokkal? (Nagy zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsánatot kérek, t. képviselő urak, én nem úgy számítottam; (Mozgás és zaj a balés szélső haloldalon. Hallj akt Halljuk! jobb felől.) nagyon jó, hogy ezt előhozták. Méltóztassék megnézni az eredményt: az 585.000 forintban ott van az összes jövedelem ; azután jönnek a leírások és minden egyéb; és az 570.000 forintban ott van a szubvenczió. Méltóztassék kiszámítani, így áll-e ez, a hogy én mondom. Itt tehát a leírásokról egyáltalában nem beszélünk. Hát ez a kivétel ós ez az eltérés az eddigi rendszernél. Méltóztatnak látni, hogy a legkedvezőbb evet véve is, ez egyáltalában nem tesz nagy különbséget. Az az okoskodás, t. ház, hogy vegyük elő a néptanítóktól kezdve a napszámosokig az egyes exisztencziákat, vagy pedig az egyes költségvetések kereteit, vagy egyes megyének és kerületeknek szükségleteit és lássuk, hogy azoknak mily szükségeik vannak ós mely szükségleteiket nem elégíthetjük ki a miatt. mert erre alkalmas fedezetünk ós pénzünk nincs, ez, bocsánatot kérek, nagyon is egyoldalú okoskodás, mert ha így tennénk, akkor egyáltalában semmiféle nagyobb befektetést, semmiféle nagyobb építkezést, semmiféle nagyobbszabású forgalmi politikai dolgot egyáltalában nem csinálhatnánk. Ez az okoskodás, emlékszem rá, a régi időben sokkal többet szerepelt, — most ismét felújul, — mikor a sokat emlegetett szegénység, a mely természetesen, fájdalom, létezik, argumentum gyanánt felhozatott egyes szükségleteknek ki nem elégítóse. nagyobb akczióknak létesítése ellenében. Én beszédem végén, mely különben sem lesz hosszú, ennek a kihatására ós a szolgáltatás eredményére vissza fogok térni, de itt már az okoskodás egyoldalúsága, ellen kénytelen vagyok szót emelni, mert azt hiszem, hogy a mint összes vasúti hálózatunkat sok milliárdra menő tőkebefektetéssel és igen nagy áldozatokkal kiépítettük, hogyha akkor, abból az okoskodásból indultunk volna ki, hogy egyes kerületekben, vagy eg} r es költségvetéseknek, vagy egyes szegény embereknek mire volna inkább szükségük, azon okoskodás alapján mindezt nem tehettük volna meg ós általában a haladásnak mindazon nag3 r obbszabású tényezőit, melyek nagy befektetésekkel és áldozatokkal járnak, teljesen lehetetlen lett volna megteremteni. Itt az okoskodás, azt hiszem, hogy egyoldalú marad mindaddig, míg nem biráltatik el az a szolgáltatás, a melynek létesítéséről van szó és azon szolgáltatás ára, megfizetése, a melyről szó van. Erre az álláspontra ismételten kénytelen vagyok visszatérni, mert nézetem szerint ez az egyedüli helyes álláspont! Major Ferencz: Nagyon hamis álláspont. (Zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: És így bocsássanak meg a t. képviselő urak, de nem térhetek arra az álláspontra, a mely abban nyer kifejezést, hogy előveszik az Adriának a mérlegét ós azt mondják: ennyi meg ennyi kamatozást nyújt osztalókképen részvényeseinek, ennek következtében tehát neki vagy a szubvéncziót, vagy az adómentességet egyáltalában nem kell megadni. E tekintetben az igaz, nem tagadom, roppant csábító és különösen a jelenlegi helyzetben azt lehet mondani, megdöbbentően csábító az a kontraszt, a mely az okoskodásnak ezen felállításában nyilvánul. Nem lehet tagadni, hogy, ha csak így általánosságban beszélünk, hogy kérdés, hogy egy 15 százalékos osztalékot adó társulat rászorúl-e, vagj T sem a szubvenczióra, ós hogy nagyon könnyen arra az eredményre juthat valaki, a, ki a dolog mélyére nem hat, hogy 7 e tekintetben a javas• lat, illetőleg a szerződós helytelen alapon áll, de nézetem szerint, eltekintve attól, a mit már bátor voltam kétszer is hangsúlyozni, hogy a szolgáltatásnak az állam ós illetőleg a kereskedelem érdekében való szüksége és mértéke, valamint ára egészen elkülönítve bírálandó ós ítélendő meg attól, hogy az illető társulat más úton milyen jövedelmekre tesz szert, egyúttal kénytelen vagyok felhívni a t. ház fig3 7 elmét arra, hogy oly üzlettel van itt dolgunk, a mely rendkívül szeszélyes, a mely egy pár évig rendkívül kedvező eredményeket ad és aztán évek hosszú során át megint rendkívüli kedvezőtlen eredményekkel küzd. (Ellenmondások balfelöl.) Kérem, én e tekintetben csak egy pár adattal szolgálok (Halljuk!) magának az Adriának a mérlegéből és aztán a nemzetközi helyzetből, a mely, azt hiszem, szintén megvilágítja az egész kérdést. Valahányszor az Adria az állammal való szerződés következtében nagyobb szolgáltatásokat vállalt magára, akkor mindig az évek bizonyos sorára jövedelmeinek nagy visszaesése következett be, a mi különben a dolog természetében van egyszerűen azért, mert az ország érdeke és a kereskedelem érdeke azt követeli, hogy oly szolgáltatásokat, oly útirányokat szabjunk meg, a hajóparknak oly szaporítását követeljük, a melyek eleinte legalább éveken át jövedelmezőség tekintetében nem fizetnek a vállalatnak, úgy, mint hogyha e tekintetben minden megkötöttség nélkül csak annyira szaporítaná hajóit és ott keresné a járatokat, a meddig és a hol azt a saját érdeke
