Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

698. országos ülés 1901. április 27-tín, szombaton. ^73 keresztül is menjenek; az pedig a társaságtól függne, hogy a módosításokba beleegyezik-e vagy nem. Azt hiszem, hogy az ilyen eljárás nem ütközik valami nagy akadályokba.; hiszen a társaság egyszerű összehívásra bármely napon­tarthat ülést és azután, ha a módosítást elfo­gadhatónak véleményezi, a szerződóst csak líjra lékeli tisztázni, annak a két úriember­nek megint >. alá kell a nevét irni, további nehézség nincs, az országgyűlés joga pedig tel­jesen érvényesülne. Ha pedig a társaság nem fogadná el a módosítást, akkor az országyűlés — igenis elismerem — abba a helyzetbe jutna, hogy egyáltalában a szerződésnek sorsa fölött kellene határoznia. Azonban a jelen esetnél, t. ház, — én megvagyok róla győződve — ha ma a társa­ság elé lép a miniszter ós azt mondja, hogy tekintettel a közvéleménynek, vagy hát az ellenzéknek felfogására, egy ilyen szakasznak felvétele, egy ilyen kedvezménynek in en'aciasa nem czólszerű, nem illik be a mostani társa­dalmi helyzetbe, álljon el ettől, a társaság bizonyára meggondolná a dolgot és nem tenné e ponttól függővé az egész szerződés fenma­radását. Világos, hogy olyan felfogás mellett mint a minő felfogással a kereskedelmi miniszter úr ezen ügyre vonatkozólag bir, a törvény­hozásnak működése teljesen illuzórius, mert a kereskedelemügyi miniszter úr azt mondja a törvényhozásnak: elfogadod, vagy nem, más­ról nem beszélhetsz. De másrészről világos az is, hogy épen ezen felfogás miatt jut a keres­kedelemügyi miniszter úr abba a kényes hely­zetbe, a melyről előbb szóltam, hogy tudni­illik kénytelen e szerződésnek minden egyes betűjót megvédelmezni a mi által úgy tünteti fel a dolgot, mintha ahhoz volna kötve nem­csak miniszteri exisztencziája, hanem mintha ő az Adriának képviseletében ülne itt. Bocsás­son meg t. miniszter úr, de a mit elmondot­tam nem gyanúsításkópen mondottam, de ez a dolognak következménye. Visontai Soma: Bizik a többségben ! Páder Rezső: Mert. t. képviselőház, olyan álláspontot elfoglalni, hogy nem lehet változtatni semmit, hogy a miniszter megvédi körömszakadásig á-tól z-ig a törvényjavaslat minden részletét, ez azt a látszatot kelti, mintha a miniszter úr is az Adriának érde­kében beszélne. Szerintem ez nem helyes ál­láspont. Egyáltalában az ilyen szerződések köté­sénél az általam előbb említett módszert kel­lene alkalmazni, az nem ellenkezik a dolog természetével; holott ellenkezőleg, a törvény­hozást olyan szerepre kárhoztatni, mint a mi­lyenre lenne az ilyen felfogás mellett, hogy tudniillik egyszerűen tudomásul vegye azt a szerződést, semmiféle észrevételeket, kijelen­téseket ne tehessen, módosításokat ne esz­- közölhessen : az a parlament méltóságával ós a tanácskozások komolyságával semmiképen össze nem egyeztethető. T. ház ! Most már azt kérdem, tulajdon­kópen mit is tudunk mi ellenzékiek keresztül­vinni ? Az egyik kormánypárti lap, talán teg­napi számában, ugyanezt a kérdést intézi az ellenzékhez, azt mondván, fontolja meg az ellenzék azt, hogy a vita elnyujtása, az eré­lyesebb eljárás és hevesebb küzdelem által tulajdonképen csak kárt okoz az országnak, hasznot pedig senkinek sem csinál. Én azok­nak a kedvéért, a kik így gondolkodnak ta­lán itt a házban is, kijelenthetem, hogy talán mi most nem tudunk különösebb eredményt elérni, hanem azt bizton merem állítani és remélem is, hogy legalább a jövőre nézve meglesz ennek a kihatása, (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) mert gondolom, ha mi ellenzé­kiek tüntetőleg foglalunk e szakasz ellen állást, akkor a kormány a jövőben óvatosabb lesz és nem fog ilyen ós hasonló dolgokkal elő­állani, mert akkor hivatkozhatni fog a nem­zet előtt arra, hogy az ügy kényes és vele a törvényhozás elé állani nem szabad. Legyünk tehát rajta, legalább azt vig} T ük keresztül a mi tüntető magunktartásával, hogy a jövőre nézve szerezzük meg az országnak azt a hasz­not, ezt az eredményt. (Helyeslés balról.) Most pedig röviden még csak azt jelen­tem ki, hogy én ezt a szakaszt, mely való­sággal arczulcsapása az egyenlő teherviselés elvének, s a mely vakmerő kihívása a szegény adófizető népnek, botrányosnak és igazán me­rényletnek tekintem, nemcsak nem fogadom el, hanem az ellen határozottan tiltakozom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Ki következik? Buzáth Ferencz jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! Min­denesetre feltűnő jelenség, hogy a túloldalról alig akadt egy képviselőtársunk, ki a napi­renden levő törvényjavaslathoz hozzászólt volna, (ügy van! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) Ezt rendesen annak szokták betudni, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megnyerte a többség tetszését és hallgatása úgy vélelmezendő, mint beleegyezés. Azonban, t. képviselőház, a most tárgyalás alatt levő

Next

/
Oldalképek
Tartalom