Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

(>Ö8. országos ülés lílOl. április 27-én, szombaton. 167 van! a jobboldalon.) Én azt egészen elfeledtem, arra nem is emlékeztem, a mi a múlt hetekben történt e dolog körül. Hiszen az más természetű volt, arra kitérni tehát nem is volt okom. Nem is volt alkalmam, s nem is volt szándékom arra semmiféle allúziót tenni. De nem tehetem, hogy Rakovszky István képviselő úr felszólalását ós felszólalásában foglalt egy megjegyzést, viszon-megjegyzés nélkül hagyjak. Rakovszky István képviselő úr azt mondta, hogyha ez a szabadelvű párt eltűri, hogy oly természetű ólczeket csináljanak, akkor tűrjön el mást is. Engedelmet kérek, a t. képviselő úr nem igazságos. A szabadelvű párt nem hagyta magán ós nem tűrte el ezen ólczet; (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) sem a miniszteren, sem magamagán nern hagyta. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Mert a szabadelvű pártban az történt, hogy azon illető képviselő, és tagja ezen pártnak, a ki azt a meggondolatlan és rossz élezet csinálta, nyíltan, határozottan, ós komolyan, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) kijelentette ezt; bocsánatot kért, és azzal expiált. (Úgy van! ügy van! a jobboldalon.) És higyje el a t. képviselő úr, hogyha az a képviselő ezt nem tette volna, akkor a szabadelvű párt ezt nem hagyta volna annyiban. De a mikor az a képviselő úr odaáll és azt mondja: »én nem akartam bántani, nem akartam gyanúsítani; semmi ilyen szándékom nem volt: én beismerem hibámat, és bocsánatot kérek érte«, akkor, bocsánatot kérek, nem lehet azt mondani, hogy a szabadelvű párt magán hagyta azt az élezet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezeket tartottam kötelességemnek kijelenteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj balfelöl.) Gr. Zichy János : T. képviselőház ! (Hadijuk! Hadijuk !) Mintán a miniszterelnök úr kétszer is megneA^ezett engem, méltóztassék megengedni, hogy minden félreértés kikerülése végett, lehetőleg preczize elmondjam újra. azt a passzust, a melyre hivatkozás törtónt. Azt mondottam (olvassa): »A magyar közvélemény, a melyet azelőtt egészséges sziv ós ész táplált, néma lett. Azok az aggodalmak, a melyeknek itt mennydörgés alakjában kellett volna megnyilatkozniuk, kaszinókban, baráti körökben, suttogó beszélgetések alakjában jelentkeznek.« (Élénk ellenmondások és zaj a jobboldalon.) Mintegy ellentétet akartam csak kifejezni a között, a minek lennie kellene és a mi történik. Egyebet nem akartam mondani. (Élénk helyeslés balfelöl. Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Nem értették meg! Hát ezt se lehet mondani ? Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Vonják vissza a javaslatot !) Buzáth Ferencz jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Molnár Jenő: A parlamentáris elvvel megegyeztethetőnek nem találom, (Mozgás és zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) hogy a midőn a kormány a törvényhozás elébe oly javaslatot terjeszt, -a mely nem szól nagy elvi jelentőségű kérdésről, hanem csak egy szerződós megkötéséről, hogy abból a kormány pártkérdést csináljon, s arra kényszerítse pártja tagjait, kogy azt megszavazzák. Mert az elhangzott beszédek hatása alatt nem hiszem, hogy a párt nagy része ne szavazna velünk a javaslat ellen, ós így teljesen hibáztatandónak találom, hogy, ha a törvényhozás úgy látja, hogy czélszerűségi szempontból a szerződésen javításokat kell eszközölni, a t. miniszter úr azon javítások eszközlését nem engedi meg. Mert ha ez így van, minek akkor a törvényhozás hozzájárulása? Minek hozzák akkor ide a törvényjavaslatot, ha rajta módosítani nem engednek? Hiszen akkor ez egy egyszerű adminisztratív kérdés, a melyet a. t. miniszter úr bürójában is megoldhat. Ha azt idehozza azzal, hogy azon javításokat eszközölni nem lehet, mert az aláírásával el van látva, ez a parlamentáris elvvel nem egyeztethető meg. Most azon diliemma előtt áll a t. párt is. hogy vagy nem enged a szerződésen javítani és keresztül akar a. parlamenten hajszolni egy rossz törvényjavaslatot, vágj- pedig egy igazságtalan törvényt akar hozni egy helytelen parlamenti elv szerint, vagy pedig abban a helyzetben van, hogy egy jó minisztert el kell hogy bocsásson. Azt hiszem, mikor arról van sző. hogy a kettő között válaszszunk, inkább bocsássunk el egy jó minisztert, mintsem egy rossz törvényjavaslatot, egy helytelen parlamenti elvnél fogva a parlamentre reá erőszakolt törvényjavaslatot a parlament által elfogadta,ssmik. Én az általános vita. alkalmával a szerződést jogi szempontból bírálgattam, annak hiányait felemlítettem, de a t. miniszter úr ezeket a hiányokat nem eliminálta, legalább beszédében nem is említette meg. Megmondom, hogy miért. Mert rendkívül feszélyezett helyzetben van a t. miniszter úr, hiszen ezt a szerződóst nem ő csinálta. Összehasonlítottam ezt a régivel és úgy találtam, hogy szórólszóra megegyezik. Tehát két eset áll fenn: Ha ő csinálta volna ezen szerződést, akkor is rossz lenne, ha nem ő csinálta, még roszszabb, miért nem ő csinálta és miért nem