Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

1 g8 ftö8- országos nlás 1901. április 27-én, szombaton. eszközölt rajta olyan változtatásokat, a melyeket tíz esztendei tapasztalat okvetlenül szükségessé tett volna, mert hisz az lehetetlen, hogy a mai viszonyok olyanok volnának, mint a tíz év előttiek. De kötelességünk szót emelni a népképviselet elvénél fogva is a magyar parlamentben, mert méltóztassék csak megnézni Ausztriának a züllését, — mi okozta azt? Nem az-e, hogy nem a néjoképviselet által megszavazott költségvetés alapján kormányozzák az országot, hanem abszolút törvény alapján. Csak annak az államnak van hitele, a hol a népképviselet által megszavazott költségvetés alapján kormányozzák az országot. A pénzügyi csoportok nem fogják szívesen venni, ha látják, hogy Magyarországon is a népképviseletnek, a törvényhozásnak nincsen joga hozzászólni ezen törvényjavaslathoz. Azért nem kapnak az abszolút fejedelmek sem kölcsönt, mert nem szívesen szerződik egy pénzügyi csoport egyes emberrel, a kinek a személyétől függ a szerződés meg- vagy meg nem tartása; de ha eg}^ népképviselet által megszavazott költségvetést, vagy törvényt lát az a pénzügyi csoport, ha látja, hogy a háta mögött 15 millió ember ós annak az államnak tekintérye van, szívesen szerződik vele. Én pénzügyi szempontból, a pénzügyi politika, szempontjából sem tartom helyesnek ezen javaslatot, Egy öt évre megválasztott törvényhozás miféle joggal köt le egy egész generácziót húsz esztendőre ? Egy törvényhozásnak szerintem joga van arra az időre, a melyre meg lett választva, ilyent tenni, de miféle joggal kötjük le mi a jövő nemzedéket húsz esztendőre? Törvényt hozhat a törvényhozás, mert alkalma van a másik törvényhozásnak azt majd megváltoztatni, de itt egy kétoldalú szerződésről lévén szó, a másik fél nem fog bennünket kiengedni. Könnyelmű dolog a magyar törvényhozástól, könnyelmű dolog a magyar kereskedelemügyi kormánytól, hogy megköttet a magyar törvényhozással egy húsz évre vonatkozó szerződést. .De különben is kérdem, ki akarja ezen törvényt, ezen szerződést? Tudtommal nem akarják a részvényesek, nem akarja az ország közvéleménye és nem akarja Magyarország képviselőházának az ellenzéke. Kinek érdekében áll tehát ennek a törvényjavaslatnak a forszirozása ? Hog}^ a részvényesek nem akarják, erre nézve fel fogom olvasni egy nagy részvényesnek, dr. Gruber Józsefnek a nyilatkozatát, a melyben határozottan tiltakozik az ellen, hogy a részvénytőkét felemeljék. Dr. Gruber József azt mondja, hogy nem ismer erre egyetlenegy esetet sem és nem is hiszi, hogy van ilyenre példa. Nem akarom egészen felolvasni, de az esszencziája a dolognak az, hogy a részvényesek maguk is tiltakoznak az ellen, hogy a rószvénj^tőkót felemeljék; ők ezt a módot nem találják alkalmasnak, mert hogyha a részvénytőkéből befolyó jövedelem a részvények leltári értékének az erősítésére szolgálna, akkor ők is beleegyeznének, de a mikor a 240 forint ára részvényből csak 100 forint esik a társaság czóljaira, 140 forint pedig a rószvónybirtokosok czóljára, akkor a részvényesek jövedelme nem fog emelkedni, hanem csorbulni, nagyon természetes tehát, hogy a részvényesek érdekei ellen is van ennek a pénzüg3*i míveletnek a keresztülvitele. Erre a Gruber-fóle nyilatkozatra a társaság elnöke megtette az észrevételét. Egészen hazafiasán nyilatkozott, hogy nem kell mindig a társaság prosperálását szem előtt tartani, hanem a haza érdekében is kell az Adriának kötelességet teljesíteni. De hogy miként teljesíti ezt a kötelességót. ezt már elmondták többen. A t. miniszter úr azt mondja nyilatkozatában, hogy a múlt szerződós tartama alatt is élvezett a társaság adóelengedést, tehát kedvezőbb helyzetbe nem jut. Erre vonatkozólag hivatkozom a közgazdasági bizottság jelentésére. Mit mond ez a jelentós az adómentességre vonatkozólag? Azt mondja: Ami az adó-, bélyeg- és illetékmentességet illeti, a közgazdasági bizottság nem zárkózhatott el két tény megfontolása elől. Az egyik az volt, melyet a kereskedelemügyi miniszter úr közölt a bizottsággal, hogy ezen adómentesség megadása, eltekintve attól, hogy szerződósszerű kikötés a tényleges állapot törvényesítését jelenti, a mennyiben az Adria eddig is adómentességet élvezett. A bizottság helyeslőleg vette tudomásul, hogy a hatóságok utasítva lettek, az Adria ellen az adóztatási eljárást a múltra visszamenőleg folyamatba tenni. Ezt mondja a bizottság, ós helyeslőleg tudomásul veszi, hogy visszamenőleg megindíttatott az eljárás az Adria megadóztatására nézve; de más konklúziót von le belőle, mert azt mondja, hogy: »miután a társaság a maga üzleti számításait a szerződós meghosszabbításával elvállalt terhek tekintetében a tényleges helyzet alapján tette, a melyben adómentességet élvezett, nem ellenezhetjük, hogy ez a kikötés a szerződésbe felvétessék.« Emlékezhetik a t. előadó úr arra, a mit már az általános vita alkalmával mondtam, hogy azt, a mit a bizottság az adómentességre vonatkozólag mond, helyeslem, de ebből vont konklúziójában nem osztozhatom. íme