Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

698. országos ülés 1901. I ságtalanabb. Tegye meg a miniszter úr és meglátja, hogy ez az önmegtagadás jóvá teszi azt a sok hibát, a melyek el lettek követve; meg fogja jutalmazni önmagát ós meg fogja erősíteni meggyőződésükben azokat, a kik azt hiszik, sőt arról vannak meggyőződve, hogy a többség nem képes más javaslatot támogatni és megszavazni, mint azt, a melyet a legtisz­tább, kristályszűrő, államférfiúi felfogásból és a legönzetlenebb hazaszeretet érzelméből szü­letett^ meg. És mert ezen az állásponton vagyok és meggyőződésem ebből a gyökérből meríti ere­jót, azért, t. képviselőház, a magam részéről a 27, §-t nem fogadhatom el ós szívvel-lélek­kel csatlakozom a Rakovszky István t. bará­tom által benyújtott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. képviselőház! Kötelességemnek ismerem, még a vita bezárása előtt beszélni. (Halljuk! Halljuk!) Fel akarom ölelni a tárgyat a maga objektivitásában ós egészében, azon­ban nem e perczben; e perczben csak egy nyilatkozatot vagyok kénytelen ós köteles tenni. (Halljuk! Halljuk!) Tegnap tudniillik Major Ferencz képviselő úr, ma pedig gróf Zichy János képviselő úr czélzásokat, gyanú­kat emlegettek, a melyek állítólag befolyást gyakorolhattak ennek a törvényjavaslatnak és különösen a törvényjavaslat ezen intéz­kedésének létesítésére. Major Ferencz kép­viselő úr tegnap pláne pártkaszszát is emle­getett, ma gróf Zichy János képviselő úr baráti ós nem baráti körökben való suttogásokat. Bocsásson meg a t. képviselő úr, úgy saját méltóságához, mint a magunk méltó­ságához mérten azt hiszem, hogy vagy tovább kell menni ós itt meg nem állani, vagy idáig el nem menni. Én a kormány részéről ós a magam nevében leghatározottabban kijelentem, hogy itt abszolúte semmiféle magánérdekről, vagy pártérdekről sem anyagi, sem erkölcsi tekintetben abszolúte szó nincs, nem volt és nem lesz. Kérem e nyilatkozatomnak tudomásul­vételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Zichy János: T. ház! Én egyáltalá­ban távol voltam attól, hogy itt gyanúsítá­sokról emlékezzem meg abban az értelemben, a mint a t. miniszter úr felfogta. Én azt mon­dottam, hogy itt a kormánypárt részéről ener­gikusan ós behatóan nem hallottuk védelmezni ezt a törvényjavaslatot, hanem hallottunk igenis beszélgetni klubbokban; és épen ezt a különbséget, ezt az ellentétet akartam fel­április 27-én, szombaton. jgg tüntetni, a melj- e két tény közt van. Én, ismétlem, távol voltam attól, hogy gyanúsítá­sokat hozzak fel, csak azt mondottam, hogy a köztudat gyanakodni látszik ós csak azt akartam feltüntetni, hogy milyen előnyös volna, ha a kormánypártról energikusan, mennydörgós­szerűleg itt hallottuk volna visszautasítani azokat a vádakat, a melyeket az ellenzékről hallottunk. (Helyeslés balról.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Tegnap erről a kérdésről Major Ferencz kép­viselő úr pár megjegyzésében futólagos, szagga­tott és burkolt kifejezésekkel nyilatkozott, a melyek azonban, mert mondattak, bizonyos gyanúsító szándókkal voltak mondA'a.. Mert én úg) T fogom fel az efféle nyilatkozatokat, a magánéletben ós a közéletben minden helyen, minden időben, minden kérdésben, hogy ha én valamely gyanúsítást el nem hiszek, akkor azt fel sem említem, (Úgy van! Úgy van ! a jobb­oldalon.) de ha valamely gyanúsítást, vagy gyanakodást felemlítek, vagy csak aludálok rá, akkor bocsánatot kérek, már azonosítom maga­mat azzal a gyanúsítással. (Úgy van.! Ugy van! a jobboldalon.) És én most, a kereskedelem­ügyi miniszter úr nyilatkozata után nem is szóltam volna, előbb meg azért nem szóltam, mert nem voltam jelen, a mikor Major Ferencz képviselő úr azokat a megjegyzéseket tette. És nem szándékosan nem voltam jelen, hanem a ki ott a miniszteri szoba előtt néha meg­fordul, az tudja, hogy én nekem folytonosan dolgaim vannak. Itt vagyok a házban, de folytonosan dolgom van künn, a mikor nem ülök ezen a helyen és a mikor resszortkórdós tárgyaltatván, nem kell szólanom. De most jelen lévén gróf Zichy János t. képviselő úr beszéde alatt, hallottam, a mit előbb mondott. Ő azt mondta: Én nem akartam gyanúsítani, csak felemlítettem, hogy ilyen gyanakodás van. No hát bocsánatot kérek, ha t. barátom — és sajnálom, hogy ő tette — szintén érde­mesnek tartotta ilyen, megengedem nagyon sima, nagyon burkolt, susogó modorban ezt a gyanakodást felemlíteni, most már köteles­ségem nyilatkozni. Ezennel kijelentem: akárki lehet ezen szerződésről bármi nézetben, méltóztassék ezt a szerződést a maga értéke és a maga érdeme szerint megítélni, de ne méltóztassék össze­köttetésbe hozni semmiféle melléktekintettel, (Élénk tetszés a, jobboldalon.) semmiféle párttekin­tette], semmiféle választási ügygyei. Mert én ezennel kijelentem egész határozottan és ko­molyan, hogy azzal semmiféle összeköttetésben nincsen. Nekem tudnom kellene róla; pedig én az Aclria embereivel és uraival sohasem tárgyaltam, soha szóba nem álltam, soha velük

Next

/
Oldalképek
Tartalom