Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

(i98. országos ülés 1901. április 27-én, szombaton. 103 nak, az a gyenge társaság oly hatalmas, gazdag vállalattá nőhette ki magát, akkor most nemcsak hogy az adó- ós illetékmentességre szüksége nincs, s egyáltalában ezeknek részére való megadása nem indokolható, de még az a szubvenczió is magas, a melyben részesítik. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Mert hogyha ez az állanii segély tíz évvel ezelőtt elegendő volt arra, hogy ebből a vállalatból hatalmas részvénytársaság fejlődhessék, akkor most, midőn az a részvénytársaság gazdag, egyáltalában nem lehet szüksége ugyanarra a szubvenczióra. (Igaz! Úgy van! balfdöl.) De nézzük meg, t. . képviselőház, hogy miben akarja most részesíteni az állam az Adria részvénytársaságot ós miben részesítette 1891-ben? 1891-ben (Halljuk! Halljuk!), a mikor — a mint mondottam — az Adria még gyenge volt és működése úgyszólván a kezdet kezdetén állott, a konzuli illetékek alóli mentességen kivül az általam említett 570.000 forint állami segélyt nyújtotta csak az állam az Adriának. Ma, midőn mindannyian tudjuk, hogy ez a részvénytársaság gazdag, hatalmas, befolyásos és fejlődési képességgel bir, először is az állam azt a szubvencziót akarja nyújtani neki, a melyet nyújtott tíz évvel ezelőtt, azonkívül adó- és illetékmentességet akar neki adni, a mi évenként 200.000 koronányi hasznot fog biztosítani az Adriának, végül biztosít még számára 300.000 korona évi segélyt az új amerikai járatok fejében. A ma már hatalmas Adria tehát a jelen szerződós értelmében körülbelül egy fél millió koronával nagyobb mértékben lesz segélyezve az állam részéről, mint volt tíz évvel ezelőtt. És ezt ki akarja terjeszteni az állam 20 évre! Hol itt a logika, t. képviselőház, és mi ennek a körülménynek magyarázata? Mert evvel szemben tulajdonkópen nincs más kötelezettsége az Adriának, mint tíz új hajót építeni — a mire különben a régi szerződésben is kötelezve volt — ós másodszor 93.000 tengeri mértfölddel nagyobb utat befutni, mint eddig. De méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy ezen új hajóknak építése nem közvetlenül és egyenesen a magyar államnak, hanem az Adria részvénytársaság érdeke; mert hiszen ha hajóparkját nem nagyobbítja és hajói számát nem szaporítja, nem lesz képes befutni azokat az útvonalakat, a melyeket szerződésszerűleg be kell futnia ós a melyekkel szemben kapja az államtól azt a szubvencziót, a mely kilátásba van neki helyezve. Én azt tartom, t. ház, hogy a magyar állam megtette a maga kötelességót az Adria társulattal szemben, mert elérte azt a czólt, hogy ez a részvénytársaság hatalmassá, nagygyá ós gazdaggá fejlődött. Elérkezett az ideje annak, hogy ha még áldozatokat is kérne az állam az Adria részvénytársaságtól, ezeket az áldozatokat is — ha azokról volna szó. — meghozza az Adria a. magyar államnak. Én azt tartom, hogy az állam bőségesen megtette a maga kötelességét, (Igaz! Úgy van,! a bal- és a szélső baloldalon.) mikor most ugyanannyi szubvencziót akar adni 20 évre. mint a mennyit adott tíz esztendővel ezelőtt! (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalait.) Molnár Józsiás: Túlment a- kötelességén! Gr. Zichy János: De hogy miért kell a közterhek alól való mentességet is biztosítani, ezt, azt hiszem, semmiféle argumentummal bizonyítani nem lehet. (Igaz! Úgy vein! a bal- és a szélső baloldalon.) És ha ez be fog következni, akkor ennek következménye egy nagy elvi momentum lesz, a mely alkalmas lesz arra, hogy a magyar államnak tekintélyén is csorbát ejtsen, mert az egyenlő teherviselés elvének keresztülvitele épen egy szabadelvű államnak legelsőrendű feladata, és kötelessége. Ez alól csali a legrendkivűlibb és legfontosabb körülmények közt lehet és szabad kivételt alkotni. De mi lehet itt a kivétel megalkotásának az oka, t. képviselőház? Miért kell kivételt statuálni épen egy részvénytársaság kedvóért, a mely napról-napra gazdagszik és oly óriási dividendákat képes kifizetni? (Igaz! Ugy van! bal felől.) Méltóztassanak meggondolni, t. képviselőház, hogy minő veszélyt szülhet ez az eljárás azoknál a szegény polgártársainknál, a kik mindennapi betevő falatjukat kénytelenek megvonni szájuktól, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) hogy az állammal szemben kötelezettségeiknek megfeleljenek? Minő elkeseredést fog szülni ez az eljárás mondjuk például azon törpe birtokosoknál, a kiknél egyetlenegy rossz esztendő, egy elemi csapás elegendő arra, hogy megjelenjék házukban a végrehajtó és elárvereztesse az ő házi felszereléseiknek legszükségesebbjeit csak azért, hogy fennálló adótartozásaikat megfizethessék? Meggondolták-e, t. képviselőház, hogy ilyen eljárás által tápot nyújtunk magának a szocziálizmusnak, a melynek vörös zászlót adunk a kezébe (Úgy van! bal felöl) és fokozni fogjuk azt a gyűlöletet, a melylyel már amúgy is viseltetnek a nagy tőke iránt? Sőt mi több, gyűlölséget fogunk szítani másokban, a kik pedig sohasem gondoltak arra, hogy meggyűlöljenek egy részvénytársaságot, vagy vállalatot, a melynek rendes körülmények között íéladata az állam jól felfogott érdekeit szolgálni ? T. képviselőház! Ezen óriási kedvezmó21*