Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-698

1(J2 ft9

$- ovszágos ülés 1901. Határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Határozatl javaslat. Miután a 27. §. az 1848 : VIII. törvényczikkben kimondott egyenlő és aránylagos közteherviselés elvével ellenkezik, miután az adóteher oly súlyosan nehezedik az adózó polgárok vállaira, hogy nagy számban kényszerítve vannak az ősi hazát odahagyni, hogy megélhetésüket biztosítsák; miután továbbá a leggyengébb gazdasági exisztencziák számára még a létminimum adómentességét sem volt képes a törvényhozás biztosítani ; mondja ki a ház. hogy ezen okoknál fogva a 27. §-t nem szavazza meg.« Ajánlom elfogadásra. (Elérik helyeslés és éljenzés bal felől.) Győry Elek: T. képviselőház! Méltóztassék nekem megengedni, hogy kérjem a türelmüket ós becses figyelmüket. Formailag, a szabályok, szerint, nem volna helyes, de talán megengedi a t. ház. hogy, mikor egész párt támadtatik meg, annak egyik elnöke legalább egy rövid nyilatkozatot tegyen. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt köszönöm a mélyen tisztelt háznak ezen becses engedelmét és csak igen rövid néhány észrevételre szorítkozom. Azt hiszem, hogy a tekintetben, hogy e szakasz helyes-e, vagy nem ós hogy mi micsoda véleményben voltunk ezen a párton, igen sokan a maguk részéről kifejtették ós szavazatukkal mindenesetre bizonyítani fogják, hogy nem tartják helyesnek. (Egy hang a szélső baloldalon: Péirthatározat!) A mi azt illeti, hogy a közteherviselés elvének ki a nagyobb hive, ebben versenyt igen szívesen fogadunk el bárkivei szemben, de felülmúlni ebben magunkat sohasem engedjük. Nem is csupán egy emberrel és egy téren, hanem évtizedek óta minden alkalommal, minden téren képviselői voltunk ezen elvnek, mindig küzdöttünk azon elvek mellett, a melyekről most — nagy örömmel hallottam — oly dicsőítőleg emlékezett meg Rakovszky István t. képviselőtársam. Én nagyon óhajtanám, hogy máskor is azt tenné; (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert nemcsak abban áll Kossuth Lajos elveinek követése, hogy a közteherviselés elvét hangoztassuk, hanem abban is, hogy hazánk függetlenségét ós a 48-as eszméket minden téren megvalósítsuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hol minden olyan adóteherbe belemennek, mely a közös ügyekből folyik, a mely az országot annyira, nyomja., ott nincsen joga senkinek szemére vetni ennek a pártnak, hogy nem követi Kossuth Lajos elveit, mert mi vagyunk elsősorban védői annak, hogy a nép ne terheltessék meg jogtalanul. Ennélfogva hivatáprills 2"-<in, szombaton. kozva ezen pártnak, nemcsak mostani múltjára, hanem miután ez a párt századokon át fennáll az országban, összes múltjára hivatkozva, bátran elutasíthatom pártom ezen megtámadását. (Elénk éljenzés a szélső baloldalon.) Barta Ödön: Kommandóra nem. tárgyalunk ! Majd meglátjuk a quótánál! (Derültség a baloldalon.) Dedovics György jegyző: Gróf Zichy János! Gr. Zichy János: T. ház! Azon nagyszabású beszéd után, melylyel Rakovszky István t. képviselőtársam álláspontját megindokolta, énnekem ezen szakaszra vonatkozólag nagyon kevés mondanivalóm van hátra. Mivel azonban ebben a szakaszban látom lefektetve azt az elvet, a melyet pártállásomból kifolyólag és mint törvóixyhozónak leginkább ostoroznom kell, ós mert ebben a szakaszban van leginkább kifejezve azon egyoldalii és indokolatlan támogatás, a melyben a kormány az Adria részvénytársaságot részesíteni akarja ; épen ezért kötelességemnek tartom, egészen röviden, és lehetőleg tárgyilagosan megindokolni adandó szavazatomat. (Halljuk! Halljuk!) Ezen törvényjavaslat. illetőleg szerződési fogalmazványnak 27. §-a. kimondja, hogy az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság részére azon szerződés tartamára biztosíttatik először a teljes bélyeg- és illetékmentesség, másodszor mentesség a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alól, az elsőbbségi kötvények szelvényei után járó tőkekamatadó alól, az általános jövedelmi pótadó és az országos betegápolási pótadó alól. Végre felmentetik az új hajók után járó lajstromozási illetékek fizetése alól. Midőn 1891-ben a magyar állam 570.000 forint segélyt szavazott meg az Adria részvénytársaság számára, akkor még egy gyenge, és a kezdet nehézségeivel küzdő vállalattal állott szemben, a mely akkor — ha jól tudom — nem rendelkezett többel, mint tíz hajóval. Daczára ezen körülménynek, ezen segélyen ós a konzuli illetékek alól való mentességen kivül más kedvezmómdjen, más segítségben az állam nem akarta és nem is részesítette az Adria részvénytársaságot. A mindig javuló konjunktúrák, ós meglehetősen nagy állami szubvenczió következtében az akkor még gyenge részvénytársaság folytonosan, következetesen nőtt, erősödött, gazdagodott, úgy, hogy ma rendkívül kedvező helyzetben van, ós részvényei után 15°/o osztalékot képes kifizetni. Mi következik ebből? Az én nézetem szerint az, hogyha a szubvenczió segítségével, melyet az állam nyújtott az Adria részvénytársaság-