Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-697

697. országos ülés 1901. társulat semmiféle állami teherben és kötele­zettségben ne vegyen részt: ez kivűl áll a magyar állam háztartásán, kivűl áll minden kötelezettségen, a melyek őt ide fűzik a ha­zához. Hiszen látjuk rnajd később az igazga­tósági tagokra vonatkozólag, a midőn meg­teszszük megjegyzéseinket, hogy hiszen tulaj ­donkópen csak kétharmadnak kell magyar állampolgárnak lenni, tehát nem magyar állam­polgárok is intézkedhetnek ezen társulatnál, és esetleg az ő javukra, a kik nem is állam­polgárok, eltekintve attól, hogy a részvénye­sek legnagyobb része idegen állampolgár, azokat támogatjuk, azoknak a nyakáról veszünk le minden terhet és áthárítjuk az adófizető pol­gároknak . a vállaira. T. képviselőház! Én nem tudom felfogni, hogy micsoda indok vezethette a kormány­zatot ? Meszlény Pál: Én tudom, a pártkasszába kerül valami kis aprópénz ! Major Ferencz: ... Mivel- képes ezt a hallatlan merényletet az adófizető polgárokkal szemben megindokolni ? Vájjon lehet-e Magyarországon valaki, a ki dúslakodik és mégis mentes minden teher­től ; vájjon nincsenek-e olyan szükségletek, melyek a legutolsó fillért is igénylik ? Kérdem, hogy az a szegény nép, mely állítólag adót nem fizet, vájjon nem fizet-e dús adót az ő élelmi czikkében, az ő italában, imjjon nem nyújt-e ezzel segélyt az országnak, lehet mon­dani olyan mértékben, hogy ha azt számok­ban kifejeznénk, magunk is visszariadnánk attól, hogy egy szegény munkásember az ő élelmi, az ő itali szükségletei után mennyivel járul hozzá évente az állami háztartáshoz, el­tekintve attól, hogy ő épúgy köteles hadi szol­gálatra, tehát épúgy köteles vérével is védeni a hazát, mint akárki más. Kérdem tehát, hogy akkor, midőn nincs ember az országban, a ki az adófizetéshez hozzá ne járulna, lehet-e egy társulat felmentve minden adótól? Kérdem, azért hoztuk-e be azon adónemeket, mint például igen helyesen azt, mely a betegápolási alapra vonatkozik, hog}< egy ilyen, vagyonban bővelkedő társu­lattól egy krajczárt se követeljünk ezen fon­tos intézményre? Nem látjuk azt, hogy mily hiányok vannak még épen a közegészségügy terén, a mely hiányok megszüntetésére van hivatva a betegápolási adó ; nem látjuk-e, hogy mennyi még a kívánalom ós azokkal szemben mindig azt halljuk, hogy nincs pénz; hiszen a belügyi tárcza tárgyalásánál is, mikor a köz­egészségügyről volt szó, alkalmam volt nekem is azon ázsiai állapotokat, a melyeket a köz­április 2(»-án, pénteken. \AH egészségügy terén széles e hazában tapasz­taltunk, itt a t. ház előtt napvilágra hozni. Mikor látjuk. a,zt t. képviselőház, hogy milliókra volna szükség, hogy már régen kel­lett volna a bajokat szanálnuk; a mikor ilyen hiányok vannak a közegészségügy terén, de nemcsak a közegészségügy terén, hanem sorba véve a miniszteri tárczákat, minden téren, akkor kérdeni, engedhetünk-e el adót? Hiszen emlékezzünk vissza, a költségvetés tárgyalá­sánál minden egyes miniszter azt mondotta, hogy nagyon szeretne többet tenni, látja, hogy a mit tesz csekély, igen csekély, meg van róla győződve, hogy a hiányok, a hézagok igen nagyon, de nem képes többet tenni, mert a pénzügyminiszter nem ad többet tárczája számára,. így a földmívelésügy terén is a leg­kisebb eszközökkel óhajtja a földművelésügyi miniszter úr kielégíteni a szükségleteket, a rendelkezésére álló összegeket igyekszik úgy elosztani, hogy mindenhova jusson belőle, hogy ezáltal az elégedetlenséget csak részben is el tudja takarni, pedig tízszer annyi volna szükséges, hogy a méltán követelhető segélyt megkapja a mezőgazdaság, hanem ott van mindig: nem tehetek többet, a pénzügymi­niszter nem engedélyez több pénzt! így vagyunk a közoktatásnál is. A t. közoktatásügyi miniszter úr azt mondja, hogy nagyon szeretne több népiskolát, felállítani, de nincs több pénz, nem ad többet a pénzügy­miniszter. Mikor látjuk, t. kéjjviselőház, hogy ezrekre megy azon községek száma, melyek­ben nincs népiskola, akkor kérdem, lehet-e megengedni, hogy egy dúslakodó társulat milliókat vágjon zsebre, (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés balfélől.) ós nem járul hozzá egy krajczárral sem a magyar közoktatáshoz, hogy azon községek lakosai a legelemibb oktatásban részesüljenek, s azon községeknek ezrei nélkülözni kénytelenek az állam jótékony befolyást ? (Úgy van! Úgy vau!) T. képviselőház! Hogyan viselkedjünk mi ezzel a szakaszszal szemben, mi lehet kötelessége az ellenzéknek ? Az ellenzéknek az ilyen merénylettel szemben jogos önvéde­lemre van szüksége. (Úgy van! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Igen, önvédelemre, meg­kell védelmeznie a magyar polgárságot, a magyar adófizetőket és nem szabtad megen­gednie, hogy ezen szakasz változatlanul maradjon meg a szerződósben. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalán.) És hiszem ós remélem is, hogy az ellenzékben van annyi ellenállási erő, hogy ezt a merényletet nem fogja engedni simán keresztűlmenni. T. képviselőház! Nagyon jól tudom én azt, hogy kis dologgal szemben ellenállást 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom