Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-697
H97. országos ülés 1901. és ez az adómentességi kedvezmény természetesen fokozódik a szerint, a mint a jövő tőkefelemelés folytán az üzlet gyarapodtával a társaságnak jövedelme is emelkedni fog. Már most mi az anteczedencziája annak, hogy ebbe a szerződésbe bele került az adómentességnek kifejezett törvényes intézkedése? Az anteczedencziája az, hogy a múltkori szerződósben ez az adómentesség kikötve nem volt és daczára annak, hogy a törvényhozásnak sohasem volt intencziója, hogy ez a társaság adómentes legyen, mégis az a társaság, bár megengedem, hogy a törvényes formalitások megtartásával a törvényhozás akarata ellenére tényleg adómentességben részesült. Meszlény Pál: Mást megcsíptek volna akárkit! Rakovszky István: Szegény embert! Polónyi Géza: Már most, t. ház, — és itt kegyeskedjék egy pillanatra, figyelmét erre fordítani, mert itt következik a kérdésnek gordiusi csomója, — akad egy lelkiismeretes pénzügyminiszter és akad ennek egy lelkiismeretes közege, a ki észreveszi azt. hogy ez a társaság évek hosszú során át, mondjuk egy hibás felfogás alapján, adómentességet élvezett, holott a törvényhozás ezt neki nem engedélyezte. És akkor mi történik? A kérdéses pénzügyminiszternek — mondjuk — lelkiismeretes közege megindítja az eljárást azért, hogy- az Adria részvénytársaság adómentességének helytelensége többé ne respektáltassók, hanem, hogy fizesse meg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra kiszabott kereseti adót. Más államokban, t. ház, hogyha ilyen, habár esetleg a törvényes formalitások megtartásával a törvényhozás intencziója ellenére élvezett adómentességi kedvezményt tapasztal a törvényhozás, ott az illető társulatot megszokták büntetni, vagy megróni, (Úgy van! balfelől.) hogy a törvényhozás akarata ellenére élvezett egy kedvezményt. Nálunk pedig mi történik? Akkor, mikor a pénzügyminiszter a saját közege által folytatja az akcziót, hogy ez a társaság rnegadóztassék, akkor, daczára annak, hogy 1911-ig a szerződós még fennáll, egyszerre a törvényhozás elé kerül a kereskedelemügyi miniszternek egy törvényjavaslata, a melyben most már a pénzügyminiszter akcziójával szemben a törvényhozás által prémium alakjában kimondatni kívánja, (Felkiáltások balfelöl: Botrány! Szégyen!) hogy azt, a mit eddig a törvényhozás akarata ellenére élvezett, most már a törvényhozás szankcziójával élvezze. (Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Barabás Béla: Majd ellene szavaz a pénzügyminiszter! 143 Hentaller Lajos: No, azt már nem teszi! Polónyi Géza: Nem akarok sokat vitatkozni, t. ház, az egész eljárásnak a furcsasága felett, még kevésbbé szándékozom banális frázisokban az adómentességnek a mai viszonyok közt való ilyen kiterjesztésével foglalkozni ; de miután kérdésemnek lényegére a miniszter úrtól eddig még választ nem kaptam, egész tisztelettel és azért, hogy a t. házat is felvilágosítsam, hogy ez a dolog, a mi itt történik, egyenes lehetetlenség ós aparlament ehhez saját tekintélyének leszállítása nélkül hozzá nem járulhat, mégegyszer ismétlem kérdésemet a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Rakovszky István: Nem felelnek! Polónyi Géza: Nem újságot mondok vele, sőt ellenkezőleg magam állítom, hogy törvényhozásunknak egész akczióján keresztül valóságos vörös fonál az, hogy ott is, a, hol állami kedvezmények adatnak nagy vállalatoknak, kiköti magának az állam azt a jogot, hogy a részvénytársaságnak jutó csakis bizonyos százalékú jövedelem tekintetik olyannak, a mely érintetlen, azon túl pedig a kedvezményben részesülő társasággal szemben az állam osztozik a társaság hasznaiban. így van ez például az osztrák-magyar banknál ós egyéb szerződéseknél is, mint a hogy a trieszti Lloydnál is az osztrák kormány magának ily jogot kikötött. Világosabban beszélni, t. ház, nem lehet, Mondottam már és ismétlem: érteném azt, hogy egy tengerhajózási részvénytársaság, a melyre feltétlenül szüksége i T an iparunknak és kereskedelmünknek, addig, a míg dividendája a 6°/(;-ot túl nem lépi, állami kedvezményben, segélyezésben, mondjuk szubvenczióban és adómentességben is részesül. Természetesen itt a 6 n /o-os dividenda megállapításának egy fontos előfeltétele van: tudniillik az, hogy a. szerződósben legyen meghatározva, hogy mily százalék erejéig tehetnek leirásoka-t, (Helyeslés a baloldalon.) vagyis fiktív dividenda-leszállítások ne következhessenek be, mert különben a magas leírások által lehet ugyan kisebb dividendát adni, de a részvények emelkedvén értékükben, a részvényes ott találná meg a rekompenzácziót. ellenben az államot köteleznék a szubvenczióra és adómentességre, daczára annak, hogy a 4°/o-nál magasabb a jövedelem. Már most kérdeztem és kérdezem a t. miniszter urat, mi az akadálya a magyar törvényhozás termében annak, hogy ebben a. szerződésben mondassák, ki álcár az, hogy csak azon esetre adatik állami segély, szubvenczió. vag'v adómentesség, ha és a mennviben a táráprilis 26-án, pénteken.
