Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-697

138 (í97. országos ülés 1901, április 26-án, pénteken. Elnök: Kiván-e valaki a t. ház tagjai közül a 20. §-hoz szólani? A mennyiben nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 20. §-t? (Igen! Nem!) Ké­rem a ház azon tagjait, a kik a 20. §-t el méltóztatnak fogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 20. §-t elfogadja,. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök: Kiván-e valaki a 21. §-hoz szó­lani ? Á mennyiben nem, felteszem a kérdést : elfogadja-e a ház a 21. §-t ? (Igen! Nem !) Kérem a t. ház a.zon tagjait, a kik el méltóztatnak fogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 21. § t elfogadja. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 22—25. §-okat, melyek észrevétel nettéül elfogadtatnál;.; ol­vassa, a 26. §-t). Buzáth Ferencz jegyző : Major Ferencz !. Major Ferencz: T. ház! Ezen szakasz foglalja magában a szubvencziót, s én ezen szubvenczióhoz akarok hozzászólani. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Az általános vitánál a t. miniszter úr azt jegyezte meg, hogy ezen szubvenczió nem mondható nagynak, mert hogyha az Adria igénybevenné azt a jogot, mely őt a szabad hajózás révén az 1893 : XXXII. törvényczikk értelmében megilleti, akkor 490.000 koronával többet kellene kapnia az Adriának, mint a mennyit kap ezen szub­venczió folytán. Én gondolkoztam, utána­számítgattam, de sehogy sem tudtam kihozni azt az összeget, hogy az Adria csakugyan 490.000 koronával többet kapna. A törvény 15 évig ad beszerzési és forgalmi kedvezmé­nyeket, s most nézzük, hogy az Adria hajói mikor épültek? A Szapáry 1877-ben, az Adria 1880-ban, a Tisza 1880-ban, a Széchényi 1884­ben, a Zichy 1884-ben, továbbá 1892-től 1893-ig némi állami segélyben részesültek. Matlekovics épült 1887-ben, Baross 1888-ban. Az Adria 25 gőzöse közül tehát szubvenczióban nem részesülne már a jövő év végén hét hajó. A még fenmaradó 18 gőzös közül 11 hajó 1892-ben, négy pedig 1893-ban épült és így 'az Adria az 1893-iki törvény értelmében 1907., illetve 1908-ig csak 11 gőzös után kapna szub­vencziót, vagyis az Adria, jelenlegi flottája 1907-ben három hajó kivételével nem tart­hatna jogot az állami segélyre; így tehát 1907-től kezdve csak az újonnan épülendő tíz hajó kaphatna állami segélyt. Tehát az Adria­it, még fent levő 12, illetőleg 15 hajó után nem hogy nem kapna. 490.000 koronával töb­bet, hanem —- ha összeszámítjuk — összesen 800.000 korona szubvenczió esnék ezen ha­jókra, azon időtartamra, a mely időtartam ki van kötve az 1893: XXXII. törvényczikk ér­termében. De azonkívül, t. ház, igen meg lenne az Adria ezen segélyben szorulva, a mennyiben nagyon jól tudjuk, hogy az Adria az ő jára­taiban körülbelül 220.000 tengeri mértföldet idegen hajólikai tesz meg, a melyek után nem kapná meg a szubvencziót. Ép úgy nem kapná meg azon hajók után sem, a melyek szónrako­mánynyal nem Fiumében, hanem Velenczében kötnek ki. mert Velencze részére szállítják a szenet. így tehát nem tudom, honnan vette az argumentumot a t. miniszterelnök úr, mi­dőn ezen 1893 : XXXII. törvényczikkre való hivatkozással 490.000 koronával több szub­vencziót hoz ki arra. az esetre, ha szabad hajózást űzne az Adria. Én épen az ellenke­zőjét hoztam ki számításommal, a mennyiben sokkal kevesebb, 300.000 koronával kevesebb szubvencziót kapna, az Adria, ha szabad ha­józást űzne. eltekintve a más kedvezmény elv­től, a melyek az újabb szerződésben- szá­mára, biztosítva, vannak. Én ezen szakasznál erre óhajtottam a t. ház figyelmét felhívni, minthogy a. többi dol­gokat, a melyek például az opczióval vannak összeköttetésben, alkalmunk lesz majd az adó kérdésénél, tehát a következő szakasznál szóba hozni ós azután latba, vetni azokat a. kedvez­ménj-eket, melyeket az Adria, élvez, hogy az­után a t. többségnek annál inkább módjában legyen készségesen a.z adómentességet is meg­szavazni. Mi mindenesetre mindent el fogunk követni, hogy az adótételnél a 27. §-nak tör­lését keresztülvigyük. Azonban — biztosak vagyunk benne -— hogy a többség azon mó­don, a mint eddig is eljárni szokott, daczára küzdelmeinknek, az adómentességet is meg fogja szavazni. Most azonban csak ezen reflexió­val kívántam élni a. t. miniszter úr megjegy­zéseire. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t, házat, kiván-e valaki a. sza­kaszhoz szólani ? (Nem!) A mennyiben nem, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. ház! A t. képviselő úr számítá­sának alapjait tüzetesen nem közölte, ennek közetkeztében nem vagyok abban a helyzet­ben, hogy azokat elbírálhassam. Én annak idején az általános vitában tüzetesen közöltem volt számításom alapját és ezt fentartom. Ennek illusztrácziójáúl azonban megjegyzem, hogy e szubvenczió mellett —• ha például az 1899. évi forgalmat veszszük — az összes forgalom­nál, tehát a be- ós kivitelnél egyaránt 40 fil­lér szubvenczió esik egy métermázsa szállítá­sára, ha pedig' csak a kivitelt veszszük, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom