Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

8 *>92. országos ülés 1901. április 18-án, estttörtökőu. ter úr most mint nagy vívmányt tüntet fel, fennállottak olyan időben már, a mikor a társaság azokra kényszerítve! nem volt. Itt vannak a havi kimutatások, méltóztassék azokat összegj^űjteni a miniszter úrnak, a mint én tettem; mindegyikben megtalálja ezeket a kikötőket. Tehát a társaság, a mely a szubvenczión kivűl még haszonra is aspirál, egyszerűen azért állította be ezeket a járatokat, mert azok teljesen kifizették magukat és jó haszonnal jártak. S ha most nem hosszabbítjuk meg ezt a szerződést, talán nem tartaná fenn a társaság a rotterdami ós az amsterdami járatokat? De fentartaná, hisz ezek a járatok most is fennállanak ós azok nem képezik előnyét a szerződésnek s azokat a javaslatban mint elért sikereket feltüntetni nem lehet, mert fentartásuk csak azt jelenti, hogy a társaság azokat jő üzleti vonalnak tartja. Ugyanez áll, t. ház, a portugáliai 12 járatra, is. Az Adria eddig is megtette ezt az utat például Lissabonba és Oportóba, bizonyítják a havi kimutatások, hogy megtette, és tudomásom van róla, hogy egész rakomány ezukrot és teát szállított az Adria ezen kiktőkbe. A havi kimutatásokban tehát mindenütt évek óta szerepel ez a két vonal 24 járattal, egyik része Portugáliába, másik része pedig Amsterdamba és Rotterdamba, és a miniszter úr ezeket mégis mint fényes sikert tünteti fel, holott az Adria azért tartja- fenn ezeket a járatokat, mert jövedelmezők, mert a vele összeköttetésben álló társaságok felvilágosították, hogy e járatok, a teljes hajórakományt biztosítják és fényes üzleti eredményt fognak nyújtani. Ne méltóztassék tehát, t. miniszter úr, a szerződésnek ezt a részét kiemelni, mert akkor, úgy látszik, felületesen méltóztatott a dolgot csinálni, felületesen azért, mert mint elért vívmányt tűnteti fel ezeket a járatokat, a melyekre pedig legfeljebb azt lehet mondani, hogy ezeket a járatokat a társaság eddig is fentai'totta ugyan, de a kereskedelmi biztonság érdekében szükségesnek találta a miniszter úr, hogy ezt bevegyük azért, hogy biztosítsuk, hogy a hajók mindig, ha rakomány van, indulnak. A miniszter úr integet. hogy úgy van; ón tudtam, hogy erre reagál a t. miniszter úr, a mint meghallja fejtegetésemet. De jegyezze meg magának a miniszter úr, hogy a mikor szállitóczégről van szó, az a ezóg mindent elkövet, hogy biztosítsa magának a rakományt; ő maga biztosítja a járatot, a mikor tudja, hogy az olyan jó forgalmi! vonal, hogy havonta tarthat fenn rajta járatokat. Ez a hajójárat tehát nem volt veszélyeztetve, mert a hajók éveken át teljes rakománynyal indultak el az említett kikötőkbe. T. ház! Ezek voltak a pozitív példák. Most már előhozok egy negatív példát azon állításomra, hogy az Adria állapította meg a szerződést és nem a miniszter úr, nem a kiviteli forgalom emelése lebegett előtte s nem a miniszter úr kívánsága, hanem a saját üzleti érdeke. A 18 hajójáratot Glasgowba 12 járatra csökkentették. Miért? Mert a tapasztalatok szerint 18 járatiba ez idő szerint elég anyag nem állott rendelkezésre, úgy, hogy az Adriára nézve kedvezőbb ma a 12 járat teljes, mint 18 járat háromnegyed rakománynyal. (Helyeslés a szélső haloldalon.) itt a miniszter úr nem biztosította a járatot, mert ez esetben az Adria csak háromnegyed rakományt kapott ós így az Adria üzleti érdekének jobban felel meg, 12 járat egész, mint 18 járat háromnegyed rakománynyal. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ennyire megy ott az üzleti szempont. Pedig azt hiszem, épen azért szubvenczionáljuk az Adriát, hogy 18 járatot csináljon háromnegyed rakománynyal, hogy ezáltal emelje a forgalmat és kivitelt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Engedje meg a t. miniszter úr, hogy ezzel kapcsolatosan kitérjek a miniszter úrnak egy kijelentésére. Azt mondja a miniszter úr, hogy az Adria azért szorul szubvenczióra, mert a fiumei forgalomból hárommillió mótermázsát bonyolít le. Higyjók el nekem, hogy nagyobb lapsus számokban nem fordulhat elő, mint épen az ilyen dolgoknál, ligy, hogy igazán kutató ószszel és ideges elővigyázatossággal szedtem össze a számokat, mert, ismétlem, nagyobb felültelés, nagyobb becsapás nem létezik, mint a milyen előfordulhat az ilyen Adria szerződésnél, ha számokkal dolgozunk. Nem az Adria szerződésről magáról beszélek, hanem arról, hogy a számok ilyen csoportosításánál a legnagyobb szédelgés jöhet létre. (Helyeslés a baloldalon.) Rakovszky István: Olyan szédelgés még nem jött létre, mint ennél a szerződésnél! Pichler GyŐZÖ : Azt mondja tehát a miniszter úr, hogy hárommillió métermázsát bonyolított le az Adria a fiumei forgalomból és mert azon ház előtt mondja ezt a t. miniszter úr, a mely hozzá van szokva folyton azt hallani, hogy milyen nyomorúságos a kereskedelem, engedjen meg nekem a t. ház, hogy ezt a hárommilliót egy számmal pótolhassam és pedig azzal, hogy a fiumei forgalom összesen liya millió métermázsät tett ki. Ha tehát hárommillió forgalmat csinált az Adria., akkor az összes forgalomnak csak 25°/o-át bonyolította le, míg a többit idegen,