Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

/ 692. orsz&gos ülés 1901. április lS-iin, csütörtökön. 9 szabad hajózási társulatok csinálták. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj.) Milyen bizonyítéka ez a társaság tehetetlenségének, hogy az őszszes forgalomnak csak 25°/o-át bonyolította volna le. A hárommillió mellé állítsa tehát oda a t. miniszter úr a 1172 milliói is, hogy tisztán lássuk, mint működik a társaság. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hiszen én magam mondottam ezt a számot! Pichler Gzőző: De nem mondotta a llVa milliót! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Oda állítottam azt is, hiszen ott van mellette. Tessék a beszédemet megnézni! (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Pichler Győző ". Engedje meg a t. ház, hogy most beszédemnek a legnehezebb részére térjek át, a hol nemcsak a miniszter úrral fogom magamat szemben találni, hanem az általam igazán nagyrabecsűlt államtitkár úrral is. (Mozgás bal felöl. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Száraz a thóma, de én nem átallok vele foglalkozni, és kérem ezért erre a t. ház figyelmét is. Ez a tarifakérdés. (Halljuk! Halljuk!) a specziális tarifakérdés. Förster Ottó: Az Adria tyúkszeme ! (Derültség.) Pichler Győző: És itt mindenekelőtt loyalisan egy tévedést kell igazolnom, a mely a g}*orsirói jegyzetekbe becsúszott, de a melyet talán magam is mondtam, tudniillik a direkt tarifára vonatkozólag a különbség köztünk csak az, hogy Fiúméig, vagy Fiúmén át történik-e a. szállítás. Itt tehát egy szóhiba folytán, a mely azonban a mondatszerkezetből is kitűnhetett, kombinálta össze hatalmas fegyverét az igen tisztelt miniszter úr. De én talán tévedtem kifejezésemben, vagy tán a a gyorsírói jegyzetekbe csúszott be a hiba, ón tehát ezt a tévedésemet rektifikálom. Mert ezzel a kérdéssel kapcsolatosan beszövöm ide a magyar államvasút és az Adria közti viszonyt is, és foglalkozom ezzel is. (Halljuk! Halljuk!) Múltkori beszédemben felemlítettem, hogy a vasúti díjtételek Francziaországba olcsóbbak, mint a díjtételek Fiúmén át vasúton, és az »Adriá«-val Francziaországba, mert nem azt mondtam, hogy Fiumébe, hanem azt, hogy Fiumen át. Nagyon természetes dolog, hogy e megjegyzésem nem vonatkozott az összes árúkra, hanem specziálisan egyes kiviteli árúkra, hisz senkinek sem juthat eszébe, a ki csak féligmeddig foglalkozott, ha csak rövid ideig is ezen tárgygyal, azon állítást koczkáztatni, hogy a lisztnek és gabonának vasúti szállítási díja Francziaországba olcsóbb, EÉPVH. NAPLÓ.. 1896—1901. XXXV. KÖTET. mint a szállítási díj Fiúmén át az Adria hajóival. Ezt senki sem állíthatja, pedig épen ezen állításomat formálta ki a t. miniszter úr, holott én ezt nem is akartam. Azonban vannak oly czikkek is, a melyeknek szállítási díja — és ez fontos — nem súly szerint, hanem terjedelem szerint állapíttatik meg, és ezeknek a czikkéknek díjtétele •— ezt fentartom — olcsóbb vasúton, mint Fiúmén át. Hogy az egyik legjelentősebb czikket említsem, a mely czikk kivitelének fontosságát a t. miniszter úr a statisztikai adatokból ismeri, itt van például a gyógyfüvek kérdése, (Halljuk! Halljuk!) A gyógyfüvek szállításáért az Adria több tengeri díjat szabott, mint a mennyi a- vasúti szállítási díj. így például egy tonna gyógyfűért Marseillebe 65 frank, Rouenbe 75 frankot kér. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Tonnáról beszél, tehát súlyról! Pichler Győző : Kérem, a móreteket nem állapítják meg az árúk szállításakor. Ha mondom is azt, hogy méretek szerint számíttatik a tarifa, mégis, a midőn innen elszállíttatnak az árúk, súly szerint számítják a tarifát, mert meg van állapítva a tarifában az is, hogy ennyi súlyú pehely, vagy gyógyfű mily terjedelmű és e szerint állapíttatik meg a tarifa, Hiszen az alap minden tarifaszámításnál a tonna és nem az űrmérték. (Úgy van! bal felől.) A miniszter úrnak ez a. közbeszólása r tehát teljesen felesleges volt. (Derültség.) Ép úgy bizonyos faárukért, vasúti kocsikért, enyvért, csonthulladékért, ós végűi bőrökért, tehát elégfontos kiviteli czikkekért is így számítják a tarifát. Ezen czikkekért részint a közvetlen vasúti díjszabály, részint a szállítási díj vasúton és vizén, a Dunán, Elbén át olcsóbb, mint Fiúmén át. Ezen állításomat számszerűleg is igazolhatom, (Halljuk! Hulljuk!) úgy, hogy jogosulatlanul állította a miniszter úr azt, hogy állításom helytelen A^olt. Ezek után most áttérek az olasz és franczia kikötőkre, de megmaradok a leghatározottabban azon állításom mellett, hogy az Adria azok által rejtett szubvenczióban részesül, a mely legalább 400.000 koronát tesz ki évenként. Az olasz és franczia, tehát a legfontosaab hajójáratokról van itt szó, közöttük van Marseille is. Fentartom azt, hogy rejtett szubvencziótkap az Adria ós pedig legalább 400.000 koronát évenként. Ez a legfontosabb része talán a tarifakérdésnek, mert itt bonyolódik Össze az Adria a magyar államvasutakkal, itt jön a magyar államvasutaknak a viszonya az Adriához tiszta világításban elő ós itt látjuk, hogy a magyar államvasutak üzemére milyen befolyással van az Adria szubvencziója, A be2