Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-696

124 <59G. or«rzágo» ülés 1901. április 24-én, szerdán. kénytelen felszólalni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T, ház! Készséggel eleget teszek a felhívásnak, annyival is inkább, mert Major Ferencz t. képviselő úr, mint a két előző kérdésben, úgy itt is tévedett. Először is vegyük a marseillei járatokra vonatkozó dolgot. Bocsánatot kérek, az nem áll, hogy a marseillei járatokra vonatkozik a bérelt hajókkal való intézkedés. Major Ferencz: Tudom, nem is azt mondtam ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: De kérem, igen hosszasan mindig csak arról beszélt, hogy a marseillei járatokat bérelt hajókkal végzik. Major Ferencz: Ellenkezőleg! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : így azután igazán megszűnik a vitatkozás hihetősége, mert a képviselő úr az egész okoskodását erre fektette. Major Ferencz: Ellenkezőleg! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hát mire fektette? Hiszen erre kért felvilágosítást Madarász József képviselő úr. Major Ferencz : A messze járatokról volt szó ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hát Marseille nem messze járat? Major Ferencz : Nem! Az angol járatokat értettem! Molnár Józsiás: A tengeri úton Marseille a szomszédban van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Marseillet tehát közel járatnak tekinti ? Akkor miért beszél Major Ferencz képviselő úr mindig a marseillei járatokról? Az angol járatokat a, végén, a mikor módosítást proponált, igaz, felemlítette, — erre is megadom a felvilágosítást, —• de egész okoskodását a marseillei járatokkal szemben való kifogásokra fektette, erről meggyőződhetik mindenki. Major Ferencz: De a konklúzió! (Mozf/ás a jobb- és baloldalon . Halljuk! Halljuk!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Kérem, legyen türelemmel a képviselő iír; én türelemmel végighallgattam a képviselő úr hosszadalmas beszédeit. Erre is rá fogok térni. Két dologra kell tehát a járatok tekintetében felvilágosítást adnom: Egyik kórdós vonatkozik a marseillei, a másik az angol járatokra. A marseillei járatokra nézve a képviselő úrnak egyik állítása az volt, hogy ezek tisztán Trieszt érdekében vannak. Major Ferencz: Legnagyobb részt! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Jó, mondjuk, hogy legnagyobb részt! Ez az állítás nem áll meg. ezt adatokkal bizonyítom. Itt vannak például az 1896-iki adatok, ilzt hiszem, a tényleges adatok legjobban megnyugtathatnak mindenkit. Az Adriának marseillei összes forgalma volt 136,799 tonna; ebből a fiumei kikötőből és kikötőbe ment forgalom kitett összesen 47.232 tonnát; a trieszti forgalom kitett 21.196 tonnát, tehát kétszerte több a fiumei, mint a trieszti. Major Ferencz: És visszafelé? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez vonatkozik arra a sokat hangoztatott, nagyhangú állításra, hogy legnagyobb részben, csaknem kizárólag a trieszti forgalom érdekében áll a marseillei járat. Major Ferencz: És az Adria érdekében! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: így állunk ezzel a járattal ós a t. képviselő úr aggodalmaival. A mi a,zután a bérelt hajókkal való helyettesítést illeti, megjegyzem a t. képviselő urnak, hogy nem ál] az, hogy ez rendszer volna. Az angolt kivéve, az összes többi járatok tekintetében a szabály á saját hajó, és a, mikor az üzleti viszonyok nem engedik máskép, kérdést kell tenni, — ez benne van a szerződésben, — hogy a miniszter jóváhagyja-e, hogy bizonyos irányzatban, bizonyos esetekben bérelt hajók pótolhassák az Adria saját hajóit. Mindig a kereskedelemügyi miniszter tetszésétől és elhatározásától függ tehát, hogy az összes többi vonalon ez megtörténik-e : igen, vagy nem? Már mostan, hogyan vagyunk az angol dologgal ? Erre vonatkozólag, igaz, ez a szerződés, mint az előbbi is, a bérelt hajóknak használatát megengedi. De e tekintetben az a kérdés, hogy a szolgálat hogyan teljesíttetik a magyar forgalom érdekében. Mert én abban — de csak abban áz egyben —- igazat adok a t. képviselő úrnak, hogj' a forgalom érdeke azt kívánja, hogy mindenütt, tehát a legtávolabbi kikötőkben is, lehetőleg magyar hajó legyen. (Úgy van! balról.) Eddig az Adria mit csinált? Be kellett bizonyítania minden esetben a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a hajói annyira el vannak foglalva, hogy az illető járatokra nézve nem képesek a szolgálatot teljesíteni. Azt hiszem, a mint a hajók szaporodnak, — és ez főczélja e szerződésnek — ritkábbak lesznek azok az esetek, a mikor bérelt hajókkal kell pótolnia a saját hajóit, mert ezt az ő érdeke sem kívánja. Erre méltóztassanak kegyesen figyelni. A t. képviselő úr arról beszél, hogy mily előnyös rá nézve esetleg az ügynöki díj. Há-