Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-696
696. országos ülés 1901. Április 24-én. szerdán. 125 rom oly kiadás terheli a bérelt hajókkal való járatoknál a vállalatot, a mely semmikép sem engedi meg, hogy ha hajóival végezheti azt a szolgálatot, érdekből, vagy számításból bérelt hajókkal végeztesse azt. Ez a három a következő. Először maga a bér, a melyet fizetni kell, mert nem a vállalat szép szemeiért viszik a bérelt hajók a szolgálatot. A vállalat pedig a tarifánál fogva a szállításnál már kötve van, mert ez Fiúméból meg van állapítva és így, a mint elvállalta az árú szállítását akár saját hajóival, akár bérelt hajókkal, a félen nincs tovább mit keresnie. A második az ügynöki díj, a, melyet neki kell fizetnie. Harmadszor tagadhatat] hogy visszrakományra akkor már nem számíthat. Ezek oly hátrányok, a melyeknél fogva egy vállalat sem keresi a bérelt hajókat, inert akkor üzletét rosszabbá teszi és így a dolog természetében van, hog} r a bérelt hajókat lehetőleg kerülje. De hogy eddig nem vallottuk még ennek a különben, elismerem, elsősorban hátrányos dolognak sem kárát, bizonyítja az, hogy az angol szolgálat mikép teljesíttetett. Az Í899. évet véve például, Fiúméból Liverpoolba kellett volna oda ós vissza 24—24 járatot teljesíteni, holott 1899-ben teljesíttetett 51—51. Továbbá Fiuméből Hullba 12—12 járatot kellett volna teljesíteni, holott 23—23 teljesíttetett. A mint tehát méltóztatnak látni, a szolgálat nagyon is megnövekedett. Még' két pontban kell felvilágosítást, adnom. Az úgynevezett Pionnier-Dienst-et, illetőleg igaza van a képviselő úmak abban, hogy ezt saját hajóival lehetne teljesíteni, de ne méltóztassék rossz néven venni, szerintem egyúttal bérelt hajókkal is lehet a Pionnier-Dienstet teljesíteni; mert a mint ilyen módon a járatok rendszeresebbé válnak és a rakományok is az összeköttetések folytán rendszeresen szaporodTiak, a saját hajóval való ellátás eminens érdekévé válik a vállalatnak is és így terjed a kikötők közti összeköttetés. A mi azt a kórdóst illeti, hogy a régi szerződósben milyen volt a menetsebesség és milyen most. erre nézve a régi szerződést Major Ferencz képviselő úr félreértette, mert ott nem az van kikötve, hogy azt a menetsebességet kell betartani. Méltóztassék a régi szerződés 9. §-ának utolsó előtti bekezdését elolvasni, ott az van, hogy: rendes menetsebesség kifejtésére kell képesnek lenni, tehát ilyen képességgel kell birni. Mit csinálunk mi ? Épen ezen képességet vizsgáljuk itt is. Én most megfordítom a, kérdést: olvassa fel Major Ferencz képviselő úr nekem azt a szakaszt és intézkedést, a melyben az van. hogy minden járatban ezt a, menetsebességet kell betartani. Ezt ott nem fogja találni, s mivel változás a régi szerződés hátrányára nincs, kérem a szakaszt változatlanul elfogadni. (Jíelyeslés jobb felöl.) Major Ferencz: T. képviselőház! Szavaimnak helyes értelmet akarok adni ós szerencsés leszek a t. miniszter urat megezáfolni. Azt hiszem, hogy a kik legalább erről az oldalról figyelemmel kisérték beszédemet, azok azt vehették ki belőle, hog} T én a messze járatokra vonatkozólag csak egy hanggal sem említettem, hogy ezeket az Adria bérelt hajókkal teljesíti. Sőt azt mondtam, hogy az Adria, épen ezen a vonalon, saját hajóival végzi a járatokat és pedig nagyon szívesen. mert az Adria érdeke az, hogy minél nagyobb számú marseillei járatot illeszszen be, hogy ezáltal nagyobb járatszámot, több tengeri mértföldet mutathasson ki, s ezzel a nagy szubvencziónak indokát adhassa, holott a marseille-i járatok neki a legnagyobb hasznot hozzák, jövedelmének körülbelül 50°/o-át teszik, s a t. miniszter úr is jelezte beszédében, hogy tulajdonképen ez képesíti őt arra, hogy oly nagy dividendát adhasson. Én egészen világosan, magyarul beszéltem ós érveltem, s kifejtettem ennél a pontnál, hogy a marseillei járatok elsősorban Adria érdekében vannak, másodsorban Trieszt érdekében és azután Fiume érdekében, de elsősorban az Adriának saját jövedelme, saját kasszája érdekében. Ha amellett a tonnamennyiség mellett maradunk, melyet a miniszter-úr felhozott, hogyha az Adriának csak Fiúméból lenne kivitele és ha nem lenne meg a kikötők közti forgalma, akkor nem 72 járatot járatna, hanem 25-öt. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Az természetes dolog, hogyha nincs forgalma! Major Ferencz: Ez bizonyíték arra nézve, hogy nem azért csinálja a 72 járatot Marseillebe, mert olyan nagy a szállítmánya Fiuméből, hanem azért, hogy ezáltal meg tudja indokolni azt a nagy szubvencziót, tehát nem azért, mert Fiume kivitele ezt megköveteli. A mi a messze járatokat illeti, a t. miniszter úr azt mondja, hogy a messze járatokat az Adria eddig nem tudta, teljesíteni, de ő is kívánja, hogy saját hajóival teljesítse ezeket. Hogy ha most a szerződós meghoszszabbításánál kikötjük, hogy tíz hajóval több legyen az Adriának, hogy ha a t. miniszter úr is azt óhajtja, hogy a messze járatokat, — melyeket én a Gibraltári szoroson túl veszek, tehát a melyek nem a Földközi tengeren történnek, —• a saját hajóival végezze, s hogy ha most jogot adunk a társulatnak, hogy megkérdezés nélkül is ezután is bérelt hajókkal