Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-692

(»92. országos ülés 1901. április 18-án, csütörtökön. 7 Adria tengerhajózási társaság, á melyet Magyarország szubvencziónál, és az' osztrák Lloyd társaság között egy kölcsönös kartell-szerződés? ismeri-e a t. miniszter úr ezt a kartell szerződóst ? tudja-e annak pontozatait? és meg van-e győződve arról, hogy ha fennáll az a szerződés, nem a magánvállalatok hasznát biztosítja-e az a közérdek rovására? Ezt a kérdést bátorkodom intézni hozzá, de nagyon kérem, hogy ne méltóztassék engem abba a helyzetbe hozni, a mint azt beszédem, további folyamán méltóztatik majd megfigyelni, hogy meg fog történni, a mikor egy miiltkori tagadó állítását a t. miniszter úrnak szórói-szóra be fogom bizonyítani; ne méltóztassék engem abba a helyzetbe hozni, hogy e fontos kérdésben is erre legyek késztetve. T. ház! Említettem beszédem elején a keleti és délafrikai vonalat. Ezeken a vonalokon egyszerűen azért nem közlekedik az Adria, mert ezeknél a viszonylatoknál a járatok kevésbbé fizetődnek ki. És itt megint egy kérdést intézek a miniszter úrhoz. Meg van-e győződve a miniszter úr arról, hogy az afrikai hajójáratok nem adnak az Adriának kártérítést azért, hogy nekik ezeken a vonalakon a szabad közlekedést biztosítsa és így konkurrencziát a tarifánál ne csináljon nekik ? Tehát az a kérdésem, hogy a délafrikai hajótársaságoknak nem ad-e külön kártérítést az Adria, mert az ezeken a vonalokon nem közlekedik ? Miért érdekel engem ez a vonal ? Azért, mert a mi fa-, liszt- és czukorkivitelünk jóformán lehetetlenné van téve ezekre a vonalokra az úgynevezett délafrikai hajójáratok által követelt magas tarifák folytán. És, t. ház, ezekről a kérdésekről, a miket itt előadtam, felvilágosítást kaphatott volna a miniszter úr, ós itt reflektálok az ő beszédére ; a miniszter úr minden egyes kis kérdésben — helyesen -— ankétet hiv össze és szakértőket kérdez meg, sőt ez ma a kormánynál egészen meghonosodott. T. miniszter úr! Egy óv óta, két év óta halljuk, hogy az Adria szerződós meg lesz újítva. Ha a miniszter úr az érdekelt szakköröket — csak egyet mondok — a fiumei ipar- és kereskedelmi kamarát, vagy a kereskedelmi társaságot meghallgatta volna, én meg vagyok győződve róla, hogy ezekre a vonalakra is kiterjesztetett volna az Adria szerződés, mert én másképen nem érthetem a dolgot, mint hogy a miniszter úrnak ezen viszonylatokról, ezen járatokról, ezen kereskedelmi irányzatról tudomása sincs, tudomása sem volt. T. ház! Az előttünk fekvő szerződés első és második oldalán levő 1—23. pontok szerint, a hol a járatok vannak említve, — és itt áttérek most már a járatok számára, eddig az útirányokat bátorkodtam feltüntetni — 436 járatot kell az Adriának végezni, melyek közül azonban — bocsánatot kérek, hogy igénybe veszem jegyzeteimet ... Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Az természetes! (Helyeslés.) Pichler .Győző:... a p./io alatt felsorolt hamburgi út közül hat, a p./13 alatt felsorolt utak közül megint hat esetleg elmarad, úgy, hogy a hajójáratok száma 424-re redukálódik. Ha ez így van, akkor a miniszter úr egész beszédében hogyan beszélhetett 472 fix megállapított járatról? Ez a számokkal való megtévesztés, miniszter úr, mert itt nem 472 fix járatról van szó, hanem az elmaradó járatokat számítva, csak 424-re redukálódik a fix járatok száma, a többi járat fiktív: ne vegyítse tehát össze a t. miniszter úr a fix járatokat a fiktívekkel és ne tüntessen fel haladást ott, a hol — mint ki fogom mutatni — az nincs. De feltéve, hogy ezen hajójáratoknak száma tényleg 472, mi a, vívmányunk itt, miniszter úr, mikor a szaporítás épen azon járatoknál történt, a hol mindig elég rakomány volt, ós a hol az >>Adria« hajóinak szállításai és járatai kifizették magukat? Hiszen kérem, ezen újólag biztosított járatok az Adria részére tisztán csak nyereséget jelentenek és biztosítanak. Áttérek most a járatok számára. Itt egy meglepő dolog van. A szerződésben tizenkét járat, nevezetesen Antwerpenbe, Rotterdamba., illetőleg Amsterdamba., mint új járat van feltüntetve, a melyet nagy garral-mint a szerződésnek újabb vívmányát méltóztatott a miniszter urnak feltüntetni. Hogy van az. t. miniszter úr, hogy ezek az új hajójáratok az 1900. évi közvetlen visszatérített díjtételek hatodik pontjába fel vannak véve, a. Vasúti Közlöiryben jelentek meg, az 1900. évre, tehát már mint meglévő járatok. Azt mondhatja a miniszter úr, hogy időközben életbe léphetett volna az Adria szerződés és ezért vették fel. De akkor hogyan van az, hogy már 1898-ban is fel lettek véve ezek a kikötők mindenütt, mint az Adria hajójáratai, azokba tehát már 1898-ban is mentek hajók, a midőn ezekre a járatokra a társaság nem volt kötelezve ? Pedig a kezemben lévő hajózási kimutatások, a melyeket az Adria havonként ad ki, útmutatásul a kereskedőknek, hogy mikor indulnak a hajók, világosan mutatják, hogy hova mennek a járatok. Ezek között pedig mindig ott találjuk Rotterdamot és Amsterdamot, tehát több év óta. fentartatí na.k ezek a hajójáratok, a medvéket a minisz-