Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

(Í8C országos ülés 1901. márc/ius 28-áu, szombaton. 395 Csak hogy el méltóztatnak felejtem két dolgot. Az első az, hogy az a Lloyd már valami 65 esztendős vállalat, dédelgetett vállalata az osztrák államnak 65 év óta! (Igaz! Úgy van! jobbfelöl. Zaj halfelöl.) Pichler Győző: Megbukott 1891-ben! Rakovszky István: Igen! Megbukott 1891-ben! Major Ferencz: Megelégszik négy százalókkal! Nem akar 33 százalékot! (Zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Megbukott, de rögtön szanálták is és felsegítették. Ez az egyik dolog. (Zaj halfelöl. Közbeszólások.) És másrészt, méltóztassék a Lloydnak a szubvenczióját igénybe venni e czólra! Hisz erre alludálok folyton, t. képviselőház, hogy egy ideális állapotot, egy minden tekintetben kitűnő hajózási vállalatot tudnánk mi csinálni, tudna a kereskedelmi miniszter úr, tudnának az Adria emberei is csinálni, csakhogy nincs meg hozzá a pénz, nincs meg hozzá az államnak az ereje. (Zaj halfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Mikor a közgazdasági bizottságban a dalmát járatokat tárgyaltuk, kívántuk, hogy a szubvenczió kissé felemeltessék, hogy egy pár gyorsjárattal többet teljesítsenek, mert tényleg igen nagy szüksége lenne a magyar forgalomnak arra, hogy a gyorsjáratok szaporíttassanak; akkor a miniszter úr megadta nekünk a felvilágosítást, hogy ö szívesen tenné meg, de a pénzügyminiszter úr — a mit a kereskedelemügyi miniszter úr is helyeselni kénytelen — nem bocsáthat erre a czélra nagyobb eszközöket rendelkezésre. Nos, ez olyan dolog, hogy én a pénzügyminiszterre ráliczitálni milliókkal ilyen közgazdasági kérdésekben nem mernék, nem tudnék; mert utóvégre nekem ugyancsak fontos a tengerhajózás kérdése, de az állam pénzügyi egyensúlya, azért előttem még ennél is fontosabb. - (Helyeslés a jobboldalon. Egy hang halfelöl: Be azért tizenöt/millió forintos épületet építettek!) Hát az is hiba volt szerintem, csakhogy nem a mai kormánynak a hibája. (Zaj halfelöl.) Elnök: Ne méltóztassanak, kérem, diskurálni ! Gr. Batthyány Tivadar: Még egy pár észrevételre legyen szabad felvilágosításokat adnom! Felemlítette, gondolom, Páder Rezső képviselő úr is máma, meg a múltkor, gondolom Pichler Győző képviselőtársam, hogy az Adria-társulat nem magyar, hogy a részvényesek többsége idegen. Pichler Győző: Az alkalmazottakról, a kapitányokról beszéltem! A részvényesekről nem beszéltem! Gr. Batthyány Tivadar: Páder Rezső képviselő úr már a,zt mondja, hogy a részvényesek nem magyarok, hogy a. részvények egy része a Bankverem, más része Lederer Sándor kezében van és csak igen kis része van más kezekben. Ezt én is nagyon sajnálom. Megvallom, nagyon szeretném, —• egészen másképen is festene a dolog, — ha mindezeket a nagyobb vállalatokat mind magyar pénzzel csinálnák, ha mind magyar pénz feküdne bennök, s ha ezeknek hasznát magyar emberek élveznék. (Zaj halfelöl.) De méltóztassék a t. képviselőtársaimnak megpróbálni, járjanak körűi, tudnak-e csak 50.000 forintot is hajózási vállalatba itt Budapesten plaszirozni! Nincs meg a szakértelem a pénzügyi körökben a hajózási ügyekhez, s ezért nincsen meg az érdeklődós, nincsen meg a bizalom hozzá; ezért nem vállalkoznak. Ez a baj, s ne méltóztassanak oly dolgokat kifogásolni, — van kifogásolni való az Adriánál is — a melyben sem a, kormány sem a törvényhozás ezídőszerint nem tud segítem. (Helyesles a johholäalon.) A mi pedig azt illeti, hogy a magyar emberek vannak-e alkalmazva vagy nem, erre nézve legyen szabad először is konstatálnom, hogy az Adriának hosszújáratú kereskedelmi hajóin ká]3Ítány mindössze 81 van, mind a 81 az elsőtől az utolsóig magyar honpolgár. Itt van a lisztájuk, méltóztassanak azt megnézni. Magyar ajkú, magyar honpolgár van köztük 11. (Zaj a haloldalon és közheszóléisok.) Hát kérem, méltóztassanak elmenni a tengerészpályára. Azt hiszem, hogy az egész magyar tengerészetben (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) ha sokat mondok. — ki akartam keresni, de nem volt rá időm — 20—30 magyar ajkú tengerészka pi tánv van. Lukáts Gyula: Csak 18! Gr. Batthyány Tivadar: Ezek közül ketten itt ülünk a- törvényhozásban, egy barátom Pestmegyében szánt-vet, a tengerészeti hatóságnál és a minisztériumban van talán öt . . . Molnár Jenő: Miért nincsenek a tengeren ott kellene lenniök! (Derültség.) Lukáts Gyula: Jobb fiskálisnak lenni, mint tengerészkapitánynak! Gr. Batthyány Tivadar: Nagyon köszönöm t. képviselőtársamnak ezt ti közbeszólását; igenis, az a baj, hogy nem megyünk a tengerre és ha odamegyünk, .magamat is okolom — haza kívánkozunk, ide a fővárosba, vágj* az eke mellé. Az a baj, hogy nincsen kitartásunk, mert nem termettünk erre a pályára, egészen más a gondolkozási módunk 50*