Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-672
(572. országos ülés 1901. márczius 2-án, szombaton, Q[ geségét képezi: azért én egy ilyen védrendszernek további fentartásához szavazatommal nem járulhatok, és ez okból a költségvetést sem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon,.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, képviselő urak. A folytatólagos ülést megnyitom. Lukáts Gyula jegyző: Rátkay László! Bátkay László: T. képviselőház! (Halljuk f Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Az ülés elején az elnök úr a ház hozzájárulásával kimondotta, hogy a ház egy órakor áttér az interpéllácziőkra. Most háromnegyed egy óra van: csak egy negyedóra hiányzik az egy órához. Már pedig, t. képviselőház, ón vagy hosszasan beszélek, ós akkor megszakítjuk azt a sorrendet, a mely megállapíttatott, vagy pedig nagyon is röviden kellene beszélnem, hogy egy negyedóra alatt befejezzem beszédemet, a mit meg nem tehetek. Ezért tehát kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet hétfőn mondhassam el. Elnök: Beleegyezik a ház? (Igen!) Ennek következtében a t. ház legközelebbi ülés napirendjére nézve vagy bátor előterjesztést tenni. Javaslom a t. háznak, hogy a hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődő ülésre a mai napirend tétessék át. Elfogadja a t. ház? (Helyeslés.) Úgy ezt határozatilag kimondom. Következnek az interpellácziók, és pedig Rakovszky István képviselő úr interpelláeziója az Adria magyar tengerhajózási részónytársaság adója ügyében a pénzügyminiszterhez. Rakovszky István : T. ház! Egész őszinteséggel kijelentem, hogy az én interpelláczióm tendencziózus. (3£ozgéis a jobboldalon.) Én nem azért teszem ezt az interpéllácziót, mintha a t. pénzügyminiszter úrnak ez ügyben való eljárását akarnám a kritika tárgyává tenni, mert konstatálnom kell, hogy épen az ő pénzügyminisztersége alatt történtek meg ebben az ügyben, a melyben interpellálok, a törvényes lépések. Én, t. képviselőház, ezt az mterpelláeziót azért teszem, mert összefüggésben látom egy törvényjavaslattal, az Adria-javaslattal, a mely itt nemsokára tárgyalás alá kerül, összefüggésben látom az mkonpatibilitási esetekkel, a melyeket én elégszer élesen támadtam itt e házban. A tétel úgy van felállítva azon urak részéről, a kik különféle féle vállalatokban igazgatótanáesosi állásokat foglalnak el, hogy abban a perezben, a, midőn ezt teszik, nem az önérdeket, hanem a közérdeket szolgálják. Ez az eset. a melyet ón most szóba fogok hozni, élénken meg fogja világíttatni, miként érvényesítik ezek az urak szolgálatukat a közérdekben. T. ház! Az eset egyszerűen abban áll, hogy az Adria tengerhajózási társaság fennállása óta a harmadosztályú kereseti adóját le nem rótta. Míg a legutolsó, legszegényebb mesteremberből, kereskedőből kipréselik az utolsó krajezárt is, addig egy hatalmas pónzórdekszövetkezet nem rója le adótartozását s annak a kötelességnek a teljesítését, a- melynek a legszegényebb is aláveti magát, a jólétben élők. a gazdagok megtagadják. (Úgy van! Ugy vau! a baloldalon.) T. ház! Az Adria tengerhajózási vállalat megtagadja most. mikor a pénzügyi hatóságévek hosszú sora után kötelességszerűen eljár, a harmadosztályú kereseti adónak a lerovását. S ezt következőleg indokolja, (olvassa): ^Hivatalos akta. 97.773. számú adójavaslat. 1900. szeptember 6-án. 4. kerület, 379.900. jegyzőkönyv. Adria magyar királyi tengerhajózási rész vény társaság, Ferencziek-tere 6. szám. A társaság képviselője ár. Rosenberg Gyula a sérelmeket három pontban foglalja! össze : 1. Elsőbbségi kötvénytörlesztés ezímóii a a tiszta nyereséghez hozzáadatott 259.800 korona, holott a törlesztést nem a jövedelemből fedezték, hanem azon összegekből, a melyek időfolytán az értékcsökkenésekből keletkeztek. 2. Az építés alatti hajókra teljesített részletfizetések kamatjai, 58.470 korona 98 fillér, adóalapúi vétetett fel, holott ez, mint átmeneti tétel a mérlegben, adó alá nem esik. 3. Állami szubvenczió czímón 1,140.000 korona, daczára az eddigi 19 évi ellenkező gyakorlatnak az adóalaphoz üttetett, holott, ha a szubvenczió levonatik, a, társaság tiszta nyereséget nem mutat fel, a, mint hogy eddig mindig így is volt és soha társulati adót épen azért nem fizetett, mert az állami hozzájárulást adóalapnak nem vették. Kéri tehát e három pontban felsorolt tételeknek, valamint az 1897. és 1898. évi adóalapokhoz ütött hasontermészetű tételeknek levonását a. tiszta nyereségből. Előadó reflektálva, kijelenti ad 1.: az elsőbbségi kötvénytörlesztési összeg a tiszta nyereségből a pénzügyi bíróság 74. ex 92. számú határozata értelmében le nem vonható. Ad 2.: Az építés alatti hajókra teljesített részletfizetések kamataiból bizonyítva van. hogy azon fiktív kamatok és így bizonyíték hiányában az adóalaphoz ütni kéri azokat. Ad 3.: Állami szubvenczió az elért nyereség12*
