Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

márczius 2-án, szombaton. QO 672. országos ülés 1901, bői nem vonandó le, mert ez üzleti jövedelem azért, mivel a társaság ellenszolgáltatást tel­jesít és mint üzleti jövedelem adóalapot ké­pez. Kéri javaslata fentartását. (Helyeslés a baloldalon.) A bizottság ezen érvelést el nem fogadta, a társaságot az adófizetéstől felmen­tette. Előadó felebbez. T. ház! Két körülményre kívánóin fel­hívni a t. ház becses figyelmét. Felhívom elő­ször a t. kereskedelemügyi miniszter úr által beterjesztett Adria törvényjavaslat 27. §-ára, a hoi a t. kereskedelemügyi miniszter úr be­vallja, hogy eddig adómentesség fenn nem állott; ezen túl pedig az adómentességet, — az én nézetem szerint egészen indokolatlanul — ki akarja terjeszteni az Adria társaságra. A másik az, hogy Rosenberg Gyula t. kép­viselőtársam az Adria társaság jogtanácsosa és igazgató-tanácsosa egész érvelésében elmu­lasztotta a törvényre való hivatkozást. Elmu­lasztotta nagy bölcsen, (Mozgás balfelöl.) mert az 1874 : XXIV. törvényczikk 4. §-a egész nyíltan ós határozottan körvonalozza azokat a tételeket, a melyeket le lehet vonni a tiszta nyereségből, ós abban állami szubvenczióról, abban kifogásokról, a melyek be nem igazol­tattak, egy szó sincs. Úgy látszik, a t. jog­tanácsos úr nagyon is bízott kapaczitáló tehetségében: megfeledkezett a képviselőről, megfeledkezett a törvényhozóról abban a percz­ben, a midőn a törvényre nem hivatkozott. De, t. ház, különös; hol voltak azok a t. tör­vényhozói igazgató-tanácsos urak a közérclek szolgálatában kifejtett közgazdasági tevékeny­ségükkel akkor, (Úgy van! ügy van! bal felől.) a, midőn 19 éven át a biláncz a t. urak előtt feküdt; a midőn jól meg lettek fizetve, ós nem törődtek azzal, vájjon ez a társaság, a melyet mindig magyar érdekben fennállónak neveznek, a magyar állam iránti kötelezett­ségeit le is rójja-e úgy, mint a legutolsó kol­dus, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) akkor, a midőn egymillión felüli szubvenczióban részesül ? Tanulmányoztam e kimutatásokat, a melyek ekként kezdődnek, — a magyar társaságnál magyar szöveg is van — (olvassa): »Kön. Ung See-Schiffabrts-Actiengesell­schaft Adria«. (Egy hang a szélső baloldalon: Egy szót sem tud magyarul!) ós a hol látom a kö­vetkezőket is (olvassa): »Direktions Mitglie­der: Leo Lánczi, (Halljuk! Halljuk!) Dr. Ale­xander von Matlekovits, Dr. Julius Rosen­berg und Gráf Sfcefan Tisza.« (Mozgás. Derült­ség balfelöl.) Hát ez a magyar társaság német nyel­ven bocsátotta ki a kimutatást, konstatálom, hogy magyarul is; — úgy látszik, i T agy azt érzi, hogy nem annyira magyarok, mint in­kább osztrákok vannak ott érdekelve, vagy azt hiszi, hogv' Magyarország lakosságának java része németekből áll. Tanuhnánj^oztam, mondom, ezt a., kimutatást, de nem tudtam rájönni, hogy mily fizetésben részesülnek ezek az urak. — úgy véltein, hogy talán azért, mivel csekéby fizetésben részesülnek, nem fej­tik ki a kellő közgazdasági tevékenységet az ellenőrzésben, (Derültség.) ós nem találtam meg sehol, hogy mennyit kapnak, csak azt olvasom itt (olvassa) : »Allgemeine Spesen: 266.214 FI. 16 kr.« Miután a,z adminisztráczióra vonatkozó­lag (Halljuk! Halljuk!) itt más tételt nem látok, azt hiszem, hogy itt vannak eltemetve azok a bizonyos jövedelmek, (Úgy van ! ügy van! Elénk derültség a bal- és a szélső baloldalon.) ós egy másik helyen, a mely szerint (olvassa) : >>dass eine zehn perzentige Tantiéme in dem Betrage von 24.419 FI. 22 Kr. der Direk­tion ausgezahlt werden.« T. ház! Hogy Magyarország'kereskedelem­ügyi minisztere benyújt egy javaslatot, a mely­ben ismét nagy privilégiumokkal lát el egy társulatot, s nagy állami szubvencziót ad neki, sőt azonfelül még adómentességet akar szá­mára garantirozni akkor, a midőn a t. pénz­ügyminiszter úr nincs abban a helyzetben, hogy a valóban a végbukás szélén álló ma­gyar gazdaközönség számára a legkisebb föld­adót is elengedhesse; (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) hogy a t. kereskede­lemügyi miniszter úr törvényesen szankczio­nálni akar egy abuzust, a melyet ez a tár­saság mostanig tanúsított: ez szinte egész hihetetlen. T. ház! Ennek a kérdésnek nagy szocziális háttere is van. (Halljuk! Halljuk!) Hiszen ma az ellentétek a gazdag és szegény között oly élesen ki vannak domborítva, mint eddig sohasem. T. ház! Dúsgazdagok és nyo­morult szegények minden időben voltak ós lesznek. De az ellentétek olyamryira sohasem voltak ki élesítve, mint most. Mi lehet ennek az oka? Ennek az oka az, hogy, a mint én már egyszer megírtam, a nép nem irigyli a becsületes munka árán megszerzett vagyont, (Úgy van ! ügy van ! balfelöl.) a nép nem irigyli azt a vagyont, a mely apáról fiúra száll át, hanem a nép irigyli — micsoda kifejezést használjak — az összeharácsolt milliókat. (Úgy van! ügy van! balfelöl.) Es ez van itt is. Ez is egy törvénytelen, igazságtalan össze­harácsolása a vagyonnak, a jövedelemnek. És az Adria-törvényjavaslatnál rá fogok utalni ennek az egész társulatnak financziális hát­terére, azokra a makinácziókra, a melyek ott a Länderbank és Bankverein révén történtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom