Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

G72. országos ülés 1901. márczius 2-án, szombaton. 85 párt vagyunk, mi az önálló nemzeti magyar hadsereget óhajtjuk (Tetszés a szélső baloldalon.) Prográmmunk legradikálisabb pontja szerint minden alkotmányos eszközökkel ezt óhajtjuk megvalósítani; bízunk is, bizva bizunk abban, hogy ennek az ideje eljövend, hogy a mi eszméink meg fognak valósulni, testté fognak válni; minthogy azonban a honvédség nem hogy közelednék ebhez, nem hogy az a reményünk lehetne benne, hogy abból valaha egy nemzeti hadsereg kifejlődhetik, sőt inkább azon intézményeknél ós irányzatnál fogva, a melyekre beszédem folyamán volt szerencsém rámutatni, fájdalom az ellenkezőről vagyunk meggyőződve, ennek következtében mi nem vagyunk abban a helyzetben, sem én, sem a velem egy párton levők, hogy ezt a költségvetést elfogadhatnék. Én tehát a párt nevében kijelentem, hogy a honvédelmi költségvetést nem fogadjuk el. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.. A szónokot többen üdvözlik.) Lukáts Gyula jegyző: Tóth János! \ Tóth János : T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy én is megokoljam adandó szavazatomat, a melylyel a honvédelmi költségvetést általánosságban sem szavazom meg. (Halljak! Halljuk! a szélsőbalon.) Előre is kijelentem, hogy teljesen és szigorúan általánosságban kívánok a kérdéshez hozzászólani és a költségvetés egyes tételei elleni kifogásaimat és észrevételeimet a költségvetés részletes tárgyalásánál leszek bátor előadni. (Halljak! Halljuk! a szélső baloldalon.) A mikor, t. ház, vóderőnk egy része anyagi szükségletének mértókét bíráljuk el és állapítjuk meg, én helyesnek, időszerűnek, sőt a nemzet érdekében feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy komoly megfigyelés ós megfontolás tárgyává tegyük nemcsak az egyes részeket, hanem az egészet, necsak a honvédségnek, hanem az egész nemzet véderejének mikéntjét, szervezetét, értékét, hogy vájjon olyan-e az, a mely biztos táma.szt, biztos erőt nyújt a trón ós haza védelmére, olyan-e, a mely megfelel a: magyar nemzet államiságának, történetének, alkotmányának, vágyainak, hogy aztán ezen megfontolás után, mindannyian komolyan megfelelhessünk arra a. kérdésre, vájjon nekünk hazafiaknak mi áll kötelességünkben, megszavazni a költségvetést, igen vagy nem. Védrendszerüket, t. ház, tisztán katonai szempontból megítélni és megbírálni nem lehet. Védrendszerünket alkotmányjogi,közgazdasági, kulturális szempontból kell elbírálni, mert én abban a megg37Őződósben vagyok, hogy a ki egyes-egyedül katonai szempontból ítéli meg és bírálja el a védrendszert, az eljutott ahhoz a határponthoz, a hol az önálló állami lót attribútumait és kívánalmait elejti, figyelembe nem veszi, hanem feláldozza azokat vagy az opportunizmusnak, vagy a túlhajtott loyalitásnak. (Ügy van'! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ma, t. ház, mikor az általános védkötelezettség behozatalával a hivatásos hadseregek korszaka lejárt, a mikor a néphadsereg korszakát éljük, a mikor Magyarországon is több, mint hárommillió állampolgár áldozik vérével, mikor tehát a nemzetnek vódszervezete, a hadserege, minden egyes állampolgárnak a sorsával, érdekével szorosan össze van kötve, akkor nem lehet, hogy nézetkülönbség legyen közöttünk a tekintetben, hogy csak egyetlenegy védszervezet, egyetlenegy rendszer lehet jó, (Halljuk! Halljuk!) helyes, a nemzet érdekében álló, az, a mely nemzeti jelleggel bír. hogy csak egy hadsereg lehet jó, helyes ós a nemzet érdekében álló: az, a mely nemzeti alapon van szervezve, a mely tehát teljesen össze van forrva a nemzet történetével, múltjával, dicsőségével, tradiczióival és vágyaival. (Úgy van! ügy van! Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kérdem ón, t. ház, hogy Magyarországnak védrendszere nemzeti jelleggel bír-e ; kérdem, hogy a mi védrendszerünk nemzeti alapon van-e szervezve. Hiszen, t. képviselőház, Magyarországon az önálló, nemzeti, katonai politikának még a neve is ismeretlen; katonai kérdésekben és katonai ügyekben a magyar kormányok nem nemzeti, hanem teljesen nemzetiségi politikát követnek, (ügy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert önálló nemzeti katonai politika az én hitem szerint önálló nemzeti hadsereg nélkül nem lehetséges. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Látjuk, t. képviselőház, évszázadokon keresztül törvénybe iktatva a: nemzetnek akaratát hadseregének önállósítására, látjuk, hogy ez évszázadokon keresztül nem érvényesült seholsem, sőt az újabb alkotmányos óra alatt sajnosán Íveli a nemzetnek azt tapasztalnia, hogy nemcsak ez a régebbi és mai nemzeti akarat nem érvényesülhet, hanem sajnosán tapasztaljuk, hogy a nemzetnek alkotmányos befolyása hadszervezetére, véderejének mikénti igazítására mindinkább szűkebb ós szűkebb térre szoríttatik, (Úgy van! Ügy van! Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) sőt a nemzet döntő befolyása arra el is veszett. Mert kérdem, t. ház, van-e a magyar nemzetnek közvetlenül befolyása védereje költségének megállapítására ? A honvédségi költségvetést megállapítjuk, de^ ez a véderőnek csak egy része. (Úgy van! ügy van! a a szélső baloldalon.) Kivétetett a nemzet kezéből az a jog, hogy közvetlenül rendelkezzék