Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

672. országos ülés ltiOl. márezius 2-án, szombaton. 8)í vádolom a miniszter urat pazarlással, azonban azt hiszem, hogy bizonyos takarékosság mellett ez a tárcza még kevesebbe kerülne. Nevezetesen honvédtiszti körökből értesülök, hogy van egy bizonyos kedvencze a honvédelmi minisztériumnak, a ki sok vállalatot elnyer, még pedig pályázati hirdetés nélkül... (Halljuk! Hall juh! bal felől.) Rakovszky István: (Bálijuk,> Halljuk!) Erről nekem is van tudomásom! Thaly Kálmán: . . .a mi ha úgy volna, a törvénybe ütköznék. Valami Rosenthal. vagy Rosenberg az illető, szabó volt mesterségére nézve, de most már, úgy hallom, kaszárnyákat is épít, mindenfelét elvállal ós állítólag laktanyaópítő, berendező ós neki adatnak ezek ki, nyilt pályázat hirdetése nélkül. Sőt újabban ez a czóg valami nagy gőzmosodát is állított fel itt a fővárosban és a honvédelmi minisztérium olyan intézkedést tett, a melyen nagyon csodálkozott a tisztikan a vidéken és nekem elmondotta nem egy tagja csodálkozva, hogy az egész országban, ha, szennyes lesz egy lepedő Brassóban, Pozsonyban vagy Újvidéken, azt Budapestre kell küldeni (Derültség és zaj balfelöl.) és itt mossa ki Rosenthal úr gőzmosódája. Azt hallom, hogy az egész honvédségből mindenféle ágyneműt és mosás alá kerülő egyébféle ruhát Budapestre kell szállítani ós innen megint visszaküldeni, hogy ebben a drágalátos klórmeszes mosóintézetben tisztítsák ki. No hát, t. ház, hogy maga ez az ide-oda küldözgetés mennyibe kerülhet, ha a dolog így van, az könnyen elképzelhető. Dicsérik ugyan, hogy milyen nagyszabásúan van berendezve ez az intézet, de hogy a brassói ós a mármarosszigeti honvédség lepedőit ide kell küldeni, innen meg visszaküldeni, bizony az ember ilyen dolgokra kénytelen a fejét csóváim. (Ugy van! a szélsőbalon.) Panaszkodnak még különösen az egyenruházati egyletek ellen, hogy azok bizonyos privilégiummal vannak felruházva, hogy selejtes, rossz posztót kapnak tőlük a, tisztek, másutt azonban nem is szabad a ruházatot megrendelniük, csakis a az illető kijelölt czégnél. Ha ez így van ismét rosszul van, mert a honvéd tisztikarnak különösen sem valami fényes a dotácziója és ha még selejtes posztóban kell járniok, a mely gyorsan szakad, ez reájok még nagyobb terhet ró. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hajdanában Pozsonyban ós Zsolnán voltak posztógyárak és csakis a hatóságilag megvizsgált jó minőségű posztó adatott ki az egyenruházati egyesületeknek. Hogy ez így van-e, nem tudom, de a panasz a tisztikarnál általános, abban a tekintetben, hogy ők kénytelnek a rövidebbet húzni, mikor a kiszabott selejtes posztóból kell ruhát készíttetni ök. Az is furcsa, t. képviselőház, hogy például, mikor revuet tartanak," parádék alkalmával a tiszteknek arany zsinóros egyenruhában kell kirukkolniuk. Ha manőver alkalmával megporosodik, jön rá eső és akkor vége van a 70—80—120 forintos attillának, a melyet legföljebb istálószolgálatra vehet fel azután az illető, de parádéra többet nem. Tehát egyetlenegy ilyen eset miatt tönkre megy az egész drága, ruházat. Ez is olyan dolog, hogy a tisztikar nagyon panaszkodik e miatt. Szerintem vigyázni kell arra, hogy az egyesek zsebéből ne parádézzunk, de ne parádézzunk a kincstár terhére sem, mert hiszen elvégre ez az országnak a pénze, a kincstárt pedig, tudjuk, keservesen töltik meg az adóvégrehajtók fáradjágával. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Több effélét is tudnék felhozni, t. ház, de nem akarok a részletekbe belemenni. Felkértek erre, hogy ezeket hozzam elő az orvoslás reményében ós nagyon örülnék, ha t. államtitkár úr megczáfohia engem, hogy ez nem így van. Vagy hogy ez a Rosenthal-féle gőzmosóda olyan üdvös dolog, vagy hogy ezen túl nem kell talán mindent ideküldeni az ország legvégső határáról is, a mint eddig tették. Egyenesen fel vag}

r

ok kérve előkelő faktorok részéről, hogy ezeket a panaszokat hozzam elő. és nem gondolnám, hogy tévesen volnék informálva. De ezeket is sine ira et studio, teljesen tárgyilagosan, abból a szempontból hoztam fel, hogy honvédségi intézményünk lehetőleg ne kerüljön annyiba, a mennyibe kereti és hogyha megtakarításra van mód, igyekezzék a kormány, hogy egyszerű eszközökkel ezek a megtakarítások megtörténjenek, ós egyes czégek ne protegáltassanak a törvén}

7 ellenére, hogy minden pályázati hirdetés nélkül kaphasson egy szabóczég kaszárnyaépítési engedélyeket. Nem tudom, hogyan áll a dolog, de a, panaszt illetékes helyről hallottam. Én a, javítás érdekében hoztam fel ezeket és csak azért, kogy a t, kormánynak a nyilatkozatra alkalmat adjak. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Van még egy nevezetes ügy, a melyről a honvédügyek megbeszélésónéi sohasem szoktunk megfeledkezni, s ez a katonai büntetőeljárás kérdése. Felhozatott ez most az igazságügyi tárcza alkalmával, ós felhozatik már évtizedek óta. Tudom, hogy ez nagyon komplikált kérdés; tudom azt, hogy itt is dolgoznak rajta, ott is, hogy öt minisztérium bajlódik vele már évtizedek óta, de n*