Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-671
fiíl. országos Ülés 1901. márczius 1-én, pénteken. fikál. Hát valami módnak csak kell lenni, a melyen a birák ellenőriztetnek, és a melyen a birák munkássága megítéltetik. Én" minden aktát el nem olvashatok; ez világos. Nem marad tehát más hátra, mint hogy a táblaelnöke időnként megvizsgálja a járásbíróságokat ós tájékoztatja magát az egyes birák munkássága iránt. A mint tegnap bátor voltam felemlíteni, nemcsak a tábla elnöke bírálja meg az egyes birák munkásságát ós klasszilikál, hanem a tanácsülésben is figyelmet fordítanak az egyes birák Ítéleteire, ós jegyzéket vezetnek arról, hogy melyik biró milyen Ítéleteket hoz. A mi a biróképzést illeti, erről, a mint tegnap bátor voltam megemlíteni, a szóbeliség teljes behozatala után kell gondoskodni. (Helyeslés.) Épen azért tartom felette sürgősnek a polgári perrendtartásnak megalkotását, mert csak akkor, ha ezen törvény meg lesz alkotva, építhetjük ki egész jogrendszerünket és csak akkor gondoskodhatunk különösen arról, hogy a biróképzés miként történjék. Én érzékkel birok ezen kérdés iránt; felette fontosnak tartom, hogy a fiatal emberek a kellő gyakorlatban részesüljenek, kioktattassanak, s így jó bírákká, váljanak. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés.) Azon a bajon, hogy a bíráknak a fizetése az eskü letételétől számíttatik, én törvényhozáson kívül nem segíthetek, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy ez az 1869 : IV. törvény czikkben van megállapítva:, a melynek e részbeni rendelkezéseit, eltérőleg más köztisztviselőktől, az 1893 : IV. törvényczikk világosan fentartotta. De lehet erről is beszélni a perrendtartás életbeléptetése alkalmával, mert az óletbeléptetési törvényben több veg}~es intézkedést szándékozom felvenni, a melyek a bírói szervezetnek egyes oly kérdéseit is fogják tárgyalni, a melyek a gyakorlatban felmerültek, és a melyeknek mai eldöntése felette visszásnak, az ügymenetre károsnak, hosszadalmasnak, s egyáltalában ki nem elégítőnek mutatkozik. (Élénk helyeslés.) A mi a nyugta-bélyeg levonását illeti, erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy ez a kérdés nem tartozik hozzám. Ez nem tisztán igazságügyi kérdés; általában minden állami hivatalnoknak levonatik a nyugta Barta Ödön: Mindenütt helytelenül! Plósz Sándor igazságügyminiszter: A törvényszéki- elnököknek ós az ügyészségek vezetőinek a pénzkezeléstől való lehető mentesítése olyan eszme, a melyet én is pártolok. (Élénk helyeslés.) Gondoskodni is szándékozom arról, hogv ez megtörténjék, nevezeteKÉFYH. NAPLÓ. 1896—19Q1. XXXIV. KÖTET. sen előmunkálatokat folytatok arra nézve, hogv a számvevőszók deczentralizáltassék, a, deczentralizáczió feltétele, hogy az ne kerüljön sokkal többe, mint a, mai rend. Mert olyan egyszerűsítéstől, amely többe kerül, mint a mai eljárás, ón legalább tartózkodom. De azt hiszem, ezenkívül is lehetséges lesz még, ha a számvevőség deczentralizácziója nem sikerülne is, a bajon segíteni. És itt ismét a perrend-tartásra kell utalnom. Majd ha a perrendtartás életbelép, akkor gondoskodni fogok arról, hogy általában az ügykezelés újból szabályoztassók és egyszerűsít/tessék, és akkor lehet majd arról is beszólni, hogy a lajstrom-rendszer revidiáltassék. Ennek szabályozását ugyanis szintén szükségesnek tartom, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mái' csak arra való tekintettel is, mert hiszen a büntető bíróságokra nézve is be kell hozni, és be kell majd hozni a törvényszékeknél a polgári perekben is. A mint már tegnap is említeni bátor voltam, a végrehajtási törvényre vonatkozólag szintén szándékozom egy novelláris törvényt elkészíteni, ós annak idejében a t. ház eió terjeszteni. A polgári perrendtartás nem is lesz életbe léptethető a végrehajtási törvény novellája nélkül. E novellában nemcsak a t. képviselő úr által is felhozott egyes kérdéseket kell megoldani, hanem sok más kérdés is van, a méhek szintén épen olyan sürgősek. Épen így vagyunk azon kérdésekkel is, a melyeket a t. képviselő úr a büntető jog köréből felhozott, ilyen például a csalás kérdésének újra való szabályozása ; fogalmának másként való meghatározása úgy, hogy az alá több tisztességtelen cselekmény leg3 T en vonható. Ez is sürgős, de épen oly sürgős a többi kérdés is; épen oly sürgősen szükséges a lopások tekintetében intézkedni, a mint ez több oldalról felhozatott, a. hol szintén fordulnak elő viszásságok; épen oly sürgős a leánykereskedésről intézkedni, ós még sok más kérdés van, a mely szintén olyan sürgős: sürgős nemcsak a feltételes elitélés kérdése, hanem sürgős általában az ifjúkori bűntettekről, azoknak megbüntetéséről és javításáról gondoskodni, mert hiszen, sajnos, az ifjúkori bűntettek száma, ijesztő módon szaporodik ; bátor vagyok itt felemlíteni, hogy az 1899. évben csupán bűntettek és vétségek miatt 20 éves korig mindössze 18.386 egyén lett elítélve. Ez igazán égető kérdés és szándékozom is e részben a törvényhozás elé javaslatokat terjeszteni. Az uzsora-törvény revízióját én is szükségesnek tartom ős. a mint már tegnap is bátor voltam említeni, már vannak tervezeteim erre nézve. Szükséges ez a revízió már csak azon szempontból is, mert a büntető perrendtartásnak és az' uzsoratörvénynek a.
