Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-671

50 (!71. országos ülés 1901. márezins 1-én, pénteken. vényszóknél, 120 ítéletet kell egy évben gyártania. Vörösmarty Béla: Nincs arra törvény! Barta Ödön: Nincs arra törvény sehol, tudom én azt igen jól; a t. államtitkár úrnak ez a negatív megjegyzése egészen megnyugtató reám nézve, törvény nincs; de tényleg így van a dolog. És azt hiszem, ha megczáfolhatná a t. miniszter úr azt, hogy ez ténjdeg így van, ezzel nagy szolgálatot tenne azoknak, a. kik ebben a bajban sínylődnek. A 120 ítélet nincsen előírva törvényben, szabályrendeletben, de elő. van írva az előléptetési táblázatban. Az a bíró, a, ki egy évben az elintézendő egyéb darabokon kivűl 130 ítéletet nem produkál, nincsen megérve az előléptetésre. Hogy azután az ily módon gyártott ítéletnek nyomában mennyi vész el az igazságból, abból a nagy tőkéből, a mely mindnyájunknak közös vagyona-, azt nem állapíthatja meg senki. (Úgy van! Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem megnyugtatás e tekintetben az, a mit a t. miniszter úr mondott. hogy fontosabb állások betöltésénél esetleg ő maga is félkéri az illető biró aktáit, hogy meggyőződjék munkájának intenzív voltáról és a qualifikáczió tekintetében súlyáról. Hanem az alsóbb fokon előléptetésre váró bírák munkáit mikor látja- a t. miniszter úr? Azt hiszem, soha. Az időszaki vizsgálatok nem terjednek ki egészen odáig, hogy minden bírónak minden ítélete súly és tartalom szerint mérlegeltessék. Igaz, a királyi tábláknak ki van adva utasításban, hogy a hozzájiuk felérkező ügydarabokat, ítéleteket a felülvizsgálat alkalmával megczenzurálják és kiasszifikálják az illető bírákat, a kiknek ítéleteit felülvizsgálták. De vájjon nem nevetséges dolog-e ez a czenzura akkor, a mikor ezen ítélet ellen esetleg a kúriához való felebbezósi jog is megvan ós megtörténhetik, a mint meg is történik, hogy a kúria az elsőfokií ítéletet hagyja jóvá. (Úgy van! Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Akkor pedig a királyi tábla már klasszifikálta azt a bírót, a- kinek ítéletét a kúria később jóváhagyta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, sehol a világon nem olyan veszélyes a gyári munka, mint az ítélkezésnél. A bírótól nem sok munkát kell követelni, hanem jó munkát; a biró minősítésére nézve annak, hogy hány ítéletet készített egy esztendőben, abszolúte nem volna szabad tudott, ismert számnak lennie: (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert mihelyt a biró ezt tudja-, tudatában van annak, hogy neki bizonyos mennyiségű ítéletet kell csinálnia, akkor őt az önfentartási ösztön, a,z előléptetési vágy arra sarkalja, hogy az igazságnak akármilyen csorbításával, minél több ítéletet hozzon meg, mert ez rá nézve exisztencziális kérdés. Én nem hiszek abban a nagy idealizmusban, a melyről a t. előadó úr olyan, szép szavakban emlékezett meg tegnap. Idealizmus van, mert ha nem volna idealizmus abban a, bíróban, akkor még sokkal több baj volna igazságszolgáltatásunkban, de pusztán az idealizmus nem vezetheti a bírót. Neki előre kell törnie, neki családját kell fentartani, gyermekeit nevelnie és a honpolgári kötelességeknek egész seregét teljesítenie. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én tehát arra kérem a t. miniszter urat, adjon megnyugtatást arra nézve, hogy az ítéletek gyártására vonatkozólag ezidőszerint fennálló anomáliák megszüntetésére a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Fontos dolog ez azért is, mert nemcsak a bírákat sújtja ez, hanem akadályát képezi a biróképzésnek is. Egypár rövid szóval leszek bátor ezt illusztrálni. (Halljuk! Hcdljuk!) A bírák legnagyobb része mellé rendesen be van osztva egy aljegyző. Ennek a- fiatal embernek kezdő pályáján az volna a feladata, hogy necsak rubrikákat kitölteni, aktákat kiadványozni és expediálni, necsak munkakönyvet számok szerint revidiálnf tanuljon meg, hanem hogy a birókópzést lehetővé tevő munkát végezzen, magát képezze ós biróvá nevelkedjék. Ehhez pedig végeredményében mégis csak az az rít vezethet, hogy itólettervezeteket készítsen. Akkor csináljon rossz ítéleteket, a mikor módjában van azokat megnézetni valakivel, hogy jók-e, s azon revidiált rossz munkából megtanulhatja azután, hogy akkor, mikor majd a maga felelősségére kell Ítélnie elevenek és holtak felett, jó Ítéleteket csináljon. De nálunk mi történik ? Ma valamire való ambicziózus biró mellett nem fordulhat elő, hogy az aljegyző ítéletet csináljon; nem engedi meg ezt a biró azért, mert ha az aljegyző csinálja, akkor a munka-kimutatásban nem a bírónak számít az az ítélet. Minthogy pedig neki számokat kell kimutatnia, hogy legalább is 120 Ítéletet készített egy évben, nagyon természetes, hogy a mellé beosztott fiatalembernek olyan munkát ad, a mely neki nem számít, tudniillik a folyó ügyek sablonos elintézését, Ítélet készítésére azonban neki alkalmat nem ad, tehát a birókópzés leglényegesebb fázisát megakadályozza, meggátolja. T. ház! Tájékoztatásul arra nézve, hogy mit kell egy bírónak a végből dolgoznia, hogy azok a számok, a melyek az évi forgalmi kimutatásokba 'belekerülnek, teljesen megiegye-