Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-670
5Q <>?0. ország©< ülés 1901; későbbi illetőségi kérdések elintézésénél. A jegyzet rovatában azután, — inert hát végre a tényeket be kell jegyezni. — be kell irni azt, hogy ezen időben az anya például az illavai feg^yházban volt bezárva, vagy csak ott volt, inert lehetett például szolgálatban is. Mikor aztán kivonatra van szükség, ezen jegyzetet el-lehetne hagyni, vagy pedig egy megfelelő bizonylatban a lényeges ténykörülményeket felhozva, ezen diffaniáló kifejezéseket ellehetne kerülni és nem volna semmiféle nehézség. Ezek a megbélyegző jegyzetek úgy sem lényeges adatok az illető esetnél, hiszen azt mindenki tudja, hogy az anyakönyvvezetők igen sokszor kihagynak kiadványaikból olyan körülményeket, a melyek nem lényegesek. Teszem az ujonczfelszól arnlásnál kiadunk családi értesítőket, melyekben mi nem sorolunk elő minden adatot, a mi ott találtatik az anyakönyvben, hanem csak azokat, melyek az ujonozfelszólamlás jogczímónek felderítésére szükségesek és döntők. Nem extraháhmk szórói-szóra, sőt még teljes bizonylatot sem adunk, csak a döntő adatokat írjuk ki. Ebből látszik, hogy a mi az anyakönyvelv közhasználhatóságát illeti, 'semmi nehézség sincs abban, ha bizonylatok által segítünk a dolgon. Ha a t. miniszter úr érintkezésbe teszi magát a belügyminiszter úrral, ezt a kérdést az önök előtt rettegett törvényváltozás nélkül is kényelmesen el lehet intézni. Ajánlom ezt az expedienst a t. miniszter úr figyelmébe. Ha már felszólaltam, engedtessék meg, hogy egy pár szóval rámutassak társadalmunk egy nagy rákfenéjére, melyről a képviselő urak nem beszéltek, de a miniszter úr rámutatott ma, tudniillik az uzsorára, és ennek különféle fajaira. Tisztelt urak, ez oly nagy baj, hogy azon. okok közül, a melyek a nép tönkretételóre közremunkálnak, ez majdnem a főoknak tekinthető. Ez százakat, ezreket kiforgatott birtokukból és ez nagy faktorként szerepel abban, hogy oly nagy mérveket öltenek nálunk a kivándorlások. Azt hallottam, hogy a miniszter úr nagyon humánus érzésű ember: de ón arra kérem, hogy az ő humánus érzését ne a kiszipolyozókkal szemben tanúsítsa, hanem azokkal szemben legyen kérlelhetetlenül szigorú ós az uzsoratörvóm?- végrehajtására lehető nagy gondot fordítson, hogy ezeknek a viszszaéléseknek, a, jóhiszemű tudatlan nép kizsákmányolásának^ elejét vehessük. Figyelmébe ajánlom még a t. miniszter úrnak a tőzsdéről és a tőzsdcbiróságról, a, korábban és ujabban felhozott panaszokat, viszszásságokat. Ez az intézmény nagyon fontos és életbevágó. Hozzáteszem, rettentően fontos, mert a mai szervezetében és működésében február 28-án csütörtökön, borzasztó dolgokat idézett elŐ. Ha a börze így megmarad, nem lesz előnyére az országnak, hanem azt fogja eszközölni, hogy a miihók tovább is hiába vesződnek, fáradoznak, a börze mesterségesen leszorítván a termények árát, a haszon, melyet millióknak kellene ólvezniök, néhány ezer kezében összpontosul. így a börze közre munkál arra, hogy az országban még többen rabszolgaságra, koldusbotra jussanak. A börzét okvetlenül meg kell reformálni. Majd lesz alkalma a háznak egy legutóbb benyújtott kérvény tárgyalása alkalmával ezen kérdésben állást foglalni. Nem anticzipálom ezt most, de kérem a. t. miniszter urat, hogy előre foglalkozzék ezzel a kérdéssel; hogy, ha ez a kórvény itt előkerül, ne jussunk abba a helyzetbe, hogy, mint rendesen, bizonyos sibolás történjék és a, ház a. kérvényt oda tolja a miniszter úr elé, érdemileg pedig a dologgal nem foglalkozik: hanem, mikor ez a kérvény szőnyegre jut, tanácsával, állásfoglalásával a kérvény érdemi elintézésére közremunkálkodjók és ha ki is fogja, adni a ház a kérvényt a miniszter úrnak, ezt legalább azon utasítással és megnyugvással tehesse, hogy a kormány legközelebb a tőzsdére ós a tőzsdebiróságra vonatkozó reform tárgyában valamit tenni fog. Hogy elfogadom-e ezt a tételt, az nem érdekes dolog; hiszen a költségvetés ed nem fogadására, vonatkozó kijelentést máskor tettünk ; hanem, miután én úgy az igazságügyi kormány, mint egyáltalában az egész kormány részéről .azt tapa-sztalom, hogy az ezen tárcza keretébe tartozó házasságjogi intézmény revíziójáról és az ebben foglalt vallásellenes sérelmek orvoslásáról hallani nem akar, ezért ezen tételnél különösen kijelentem, hogy nem fogadom el. Elnök I T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki nem kivánt a vitát bezárom. Az előadó urat illeti meg a zárszó. Emmer Kornél, az igazságügyi bizottság előadója: Ismerve a t. ház ellenszenvét az előadói zárszók iránt, igyekezni fogok mentől rövidebben végezni, annyival is inkább, mert a vita folyamán igen kevés olyan, észrevételt hallottam, a mely szükségessé teszi, hogy a végszóval éljek. De a kevés a mi nyújtatott, az kötelességszerűleg kényszerít arra, hogy éljek e joggal. (Halljuk! Halljuk!) Molnár Jenő t. képviselőtársam az ón bevezető felszólalásomra azt modta, hogy az, az ellenzéki oldalról lett volna elmondandó és nem illett az előadói székbe. Ez csak azt bizomutja, hogy a t. igazságügyminiszternek az az óhaja, hogy igazságügyi kérdéseknél
