Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-670
<>70. országos ülés 1003. február 28-áu, csütörtökön. 51 hagyjuk el a párt szempontokat, teljesedett, (Helyeslés a szélső ha!oldalon.) mert az ellenzék ezt a beszédet magának vindikálja, a jobboldal pedig nem hazudtolta meg és szintén elfogadta, (Helyeslés.) Ez tehát egy párton felüli, vagy legaláb pártközi beszéd volt. De félreértett engem Molnár Jenő t. képviselőtársain, midőn velem szemben felhozza. hogy a római jog és a középkorban uralkodott nemzeti jogok közt milyen a viszony, és hogy helytelenül járok el én. a ki egyrészt nemzeti szempontokat hangoztatok, másrészt a római jognak uralmát akarom'keresztül vinni. A képviselő úr téved. A mikor a latin faj géniuszának meghódolásáról szólottam, akkor nem a római jogra gondoltam, hanem csak az ujabb fejleményére a jogtörténelemnek, minthogy ma már a. római jogon alapszik a a germán jog is és a latin fajok joga is. . Visontai Soma t. képviselőtársam csak egy részében támadta meg az én felszólalásomat, a mi nem lényeges, de engem mégis bánt, mert érvelésemnek lánczából egy szemet ki akart törni. Azt állítja ő, hogy én helytelenül mondottam azt, hogy az új bűnvádi perrendtartás egy nóvum, hogy abba csak bele kellett tanulni, hogy abba az életnek csak bele kellett szoknia, mert — úgy mond — ilyen ós olyan intézmények nálunk már régen ismeretesek ós ez csak új formája a régi eljárásnak. Igaz, t. képviselőház, az ő ervelése szerint is, hogy voltak előbb is vádlottak, vádlök, védők, birák. . . . Visontai Soma: Vádrendszer is, szabad védelem is volt! Emmer Kornél előadó: ... a kik egy bizonyos alkalommal összejöttek és rebus feliater gestis szétmentek. De azt állítani, hogy ennek az új bűnvádi perrendtartásnak, a melybén a nyomozás, a védrenclszer és az egész felébbviteli szisztéma új, csirájában az előbbi bűnvádi perrendtartásban benfoglaltatott, .. Visontai Soma: Esküdtszék is volt! Emmer Kornél előadó: . . . az olyan, mint ha valaki azt mondaná, hogy Newton gravitáczió-törvényének is volt előzménye, mert már az előtt is estek le almák a fákról, és Newton csak az alma esését figyelte meg. Ellenben rokonszenvesen ütötte meg füleimet Visontai Soma t. képviselőtársamnak az a javaslata, a meby a; bűnvádi perrendtartást életbeléptető törvény lő. §-ának abolicziójára vonatkozik, felidézte bennem emlékét az ellene ós miatta folyt azoknak a harezoknak, a melyekben ón is részt vettem ós meg kell vallanom, hogy ón nekem valami hosszabb praxisra ós tapasztalásra nincs* szükségem, hogy kárhoztassam a 16. §-t. Eredendő bűnben fogantatott, ... Visontai Soma: Úgy van! Emmer Kornél előadó: ... de nem evett soha a tudás fájából. Visontai Soma: Az ellenkezője egy félszázadon át helyesnek bizonyult! Polónyi Géza: Szigorítani kell! (Zaj. Elnök csenget.) Emmer Kornél előadó: Ellenben, ha tekintetbe veszszük, hogy egy rendszeres sajtótörvény készül, tűrjük inkább még el egy ideig azt a visszásságot, a melybe a 16. §. minket sodort, mintsem, hogy elhamarkodva, az ellenkező hibába essünk. Visontai Soma t. képviselőtársam többi határozati javaslatait az igazságügyminiszter úr által felhozott érveknél fogva ezúttal mellőzhetőknek tartom, habár kétségtelenül sok igazság van abban az indokolásban, a melyet azok támogatására felhozott. És most engedje meg a t. ház, hogy még Barabás Béla t. képviselőtársamnak igen elrejtve mondott megjegyzésére térjek vissza; elrejtve mondottnak azért tekintem, mert senkisem reflektált reá, még a fi igazságügymmiszter úr sem vette észre. És ez két állítása. Az egyik az, hogy a birák páriák, rosszul vannak fizetve, munkaerejük teljesen kihasználtatik, hogy munka ennek folytán szintén páriái ós különösen a kúriát hozva szóba, azt említette, hogy a kisegítő birák — a mely intézmény ellen helyesen kikelt — csak lesik, hogy felebbvalóiknak mi lehet a véleménye, hogy jobb előmenetelük érdekeljen ők is úgy szavazzanak, úgy referáljanak. Hát a mi a: fizetést illeti, valóban lehetetlen ellenkező álláspontra helyezkednem. Hiszen magam is éreztem, mikor a, bírói pályán, voltam, hogy az én munkám nincsen megfizetve. De gondol-e arra, a, bírói kar, mikor kötelességét teljesíti? A birói karnak az a szelleme és az a hangulata, hogy a haza egész odaadását, egész erejét követeli meg; (Helyeslés bal felöl.) a birói karnak az a szelleme, hogy daczára annak, hogy a haza szegény, hogy a. haza. nem tudja őt eléggé megfizetni, mégis egész lényével szolgálja, azt. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Hogy pedig hivatása egészen elfoglalja, hogy a biró különösen a felsőbíróságoknál — mert nem áll az, hogy a felsőbíróságoknál könnyebb az élet, mint az alsóbbaknál, — feláldozza az ő egészségét, feláldozza a társadalmi életét, feláldozza az irodalommal, a tudományokkal való fogialkozhatást ós annak daczára nem díjaztatik kellőleg, az kétségtelen. Én magam is úgy éreztem magamat sokszor, mint a posta-