Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-691
ftfll. országos ülés 190J. nyok alapján-a törvényszék 1900. évi augusztus hó 14-én 28.403. szám alatt kelt végzésével a csődtörvény 84. §-a alapján a csődnyitás felett határnap kitűzése mellett tárgyalást rendelt el. Az 1900. évi november hó 10-én 37.971. szám alatt kelt végzésével — miután panaszlott fél kijelentette, hogy semminemű vagyonnal nem birt és így panaszlónak követelését biztosítani nem tudja, panaszló pedig a csődeljárási költségeket viselni hajlandó nem volt — a kórt csődnyitásnak helyt nem adott, hanem a csődtörvény 87. §-ának második bekezdéséhez képest panaszlottat kötelezte azon eskü letételére, hogy vagyonából semmit el nem titkolt és ezen eskü leteltére november hó 15-ik napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki. A kitűzött határnapon és időben panaszlott* képviselője igazolván panaszlottnak elmaradását, kérte az újabbi határidőt úgy kitűzni, hogy a kézbesítés napja és a határnap között legalább öt napi időköz maradjon. Ennek hely adatván, a törvényszók 1900. évi november hó 26-án 38.875. szám alatt kelt végzésével, a felfedező eskü letételére 1900. évi deczember hó 7-ik napját tűzte ki; ele mivel időközben panaszlottnak meg nem jelenhetésót igazoltnak vette, 1900. évi deczember hó 31-éri 41.047. szám alatt kelt végzésével 1901. évi január hó 18-ik napját tűzte ki. Az ezen a, napon felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a panaszlott képviselőjének hozzájárulásával panaszos, a panaszlottnak fizetési ígérete alapján, kérte az eskü letételének elhalasztását és annak letételére panaszlottnak folyó évi január hó 31-ére leendő megidózését. A törvényszék 1901. évi január hó 19-én a felek kérelmének helyt adott és az eskü letételére 1901. évi február hó 8. napjának délelőtti 11 óráját tűzte ki. Ezen határnapra báró Fiáth Miklóst szabályszerűen megidézte, sőt január hó 26-án kelt végzésével ezen idézést meg is ismételte. Minthogy a panaszlott szabályszerű megidézése és jogkövetkezményekre való figyelmeztetések daczára sem jelent ínég, a királyi törvényszék panaszosnak kórelmére a esődtörvény 87. ós 112. §-ai értelmében folyó évi február 14-én kelt végzésével elrendelte báró Fiáth, Miklós országgyűlési képviselő úrnak letartóztatását, a minek alapján a budapesti királyi törvényszók mint csődbíróság folyó évi február hó 15-én 4918. szám alatt kelt felterjesztésében kéri báró Fiáth Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának a letartóztatási végzés foganatosíthatása végett való felfüggesztését. (Eyy hang : Nem adjuk ki!) Kérem, tessék legalább meghallgatni a mentelmi bizottság javaslatát, mielőtt előzetes márczius 30-án, szombaton. 525 döntés megtörténnék. A mentelmi bizottság tekintettel az előadott tényállásra, a mely felterjesztéshez csatolt okmányokkal igazolva van, tekintettel továbbá arra is, hogy a csatolt eredeti váltó ós ítélet alapján a tartozás ténye kétséged kizárólag igazolva van , mint nemkülönben a felterjesztéshez csatolt okmányokkal kétségtelenül bizonyítva van az is, hogy báró Fiáth Miklós 1 országgyűlési képviselőnek több hitelezője is van és tartozásai vagyonát meghaladják, a mely az annak értékét többszörösen túlhaladó tartozásainak fedezésére már előzőleg birói zár alá lett véve: valamint tekintettel arra, hogy a mentelmi jogfelfüggesztése iránti megkeresés illetékes bíróságtól származik és a zaklatás esete nem forog fenn: tisztelettel javasolja, hogy báró Fiáth Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát a t. ház ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszteni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Ha nem, úgy felteszem a kérdést, elfogadja-e a. ház a mentelmi bizottság javaslatát : igen, va,gy nem ? (Igeit! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek feláll ani . (Meg föi lén ifc.) A ház a bizottság javaslatát elfogadja és így báró Fiáth Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesztettnek jelentem ki. Következik . ugyanezen bizottság jelentése (írom. 1037) Rakovszky István és Pichler Győző képviselő urak mentelmi ügyében. B. Feilitzsch Arthur előadó: T. ház! Az ócsai királyi járásbíróság február hó 10-én kelt felterjesztésében kéri a párviadal vétsége miatt elitélt Rakovszky István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését az ítélet A T égrehajthatása végett továbbá párviadal vétségével vádolt Pichler Győző országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését előállíthatása végett. Az ügy tényállása, röviden a következő: A fentnevezett országyűlési képviselő urak 1898. évi június hó 8-án Dunavarsány község határában pisztolypárbajt vívtak, a melynél sebesülés nem törtónt. A pestvidéki királyi törvényszék, az ügyészség indítványára,, az eljárást folyamatba, tette és ennek kapcsán a ház, 1899. évi november hő 9-én tartott ülésében, ezen ügyre vonatkozólag mindkét képviselő urnak mentelmi jogát felfüggesztette. A végtárgyalás megtartása, előtt azonban a pestvidéki királyi törvényszék az ügyészségnek indítványa alapján 1900. évi január hó 21-én kelt végzésével. ezen ügyben az ócsai királyi járásbíróság illetékességét állapította meg, ós az összes iratokat ahhoz áttette. Az ócsai királyi járásbiró-
