Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-691

526 GM. országos ülés 1901. mérezias 30-án, szombaton. ság két izben is kitűzte a végtárgyalást, és arra szabályszerűen megidézte mindkét országgyűlési képviselő urat. Az első tárgyalásra sem Rakovszky István, sem Pichler Győző képviselő urak nem jelentek meg. De Rakovszky István országgyűlési képviselő úr az első határidő elmulasztását a bírósághoz írt levelében igazolta ós új határidő kitűzését kérte. A járásbíróság e kérésnek helyet adott és újabb határiclőtt tűzött ki 1900. évi június hó 27-ére; erre mindkét képviselő urat újból megidézte. A kitűzött végtárgyaláson Rakovszky István képviselő úr meg is jelent és őt a járásbíróság 1900. évi 62. szám alatt kelt ítéletével négy napi államiogházra, ítélte. Nevezett képviselő úr az ítéletben megnyugodott és így az Ítélet jogerőre emelkedett. Pichler Győző képviselő úr egyik tárgyalásra, sem jelent meg és elmaradását egyik esetben sem igazolván, előállíttatása vált szükségessé. A mentelmi bizottság — tekintettel arra, hogy Rakovszky István országgyűlési képviselő úrral szemben hozott ítélet jogerős, és illetékes bíróság által, a mentelmi jognak előzetes felfüggesztése mellett hozatott és így a zaklatás este fenn nem forog, indítványozza hogy a t. ház, Rakovszky István országgyűlési képviselő úrnak mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag függeszsze fel. Ellenben tekintettel arra, -hogy a mentelmi bizottság előtt személyesen megjelent Pichler Győző országgyűlési képviselő úr a neki eredetiben felmutatott kézbesítési ívekre határozottan kijelentette, hogy azokon nem az ő aláírása van ós csakis az első idézést vette kézhez, de ezt is a határidő eltelte után ós nem a kézbesítőtől, ezek szerint tehát a a bírósággal szemben engedetlenséget nem tanúsított és pedig annál kevésbbé, mert a második idézést egyáltalán soha kézhez sem kapta: indítványozza, hogy Pichler Győző országgyűlési képviselő úrnak az előállítás eszközlésére a t. ház, a, mentelmi jogát ne függeszsze fel. Tisztelettel megjegyzem azonban a bizottság nevében is, hogy ez nem érinti, az 1899. évi november hó 9-én tartott ülésében a mentelmi jog felfüggesztésére nézve már hozott határozatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni a tárgyhoz? (Nem!) Ha nem. felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és igy Rakovszky István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti, ellenben Pichler Győző képviselő úr jogát nem függeszti fel. Következik a gazdasági bizottság jelentése (Horn. 1012) a képviselőház folyó évi költségvetéséről. Az előadó úr kivan szólani. Molnár Antal, a gazdasági bizottság előadója: T. képviselőház ! A ház állandóan követett gyakorlatához képest külön határozat alapján szokta megadni a felhatalmazást arra, hogy a költségvetésben megállapított kiadások keretén belül a ház elnöke, illetőleg a gazdasági bizottság a szükséges kiadásokat utalványozhassa. Ennek a megállapodásnak ós a ház határozott utasításának alapján van szerencsém a gazdasági bizottság nevében javaslatba hozni, méltóztassék a háznak felhatalmazni t. elnökét, illetőleg a gazdasági bizottságot, hogy a képviselőház 1901. évi kiadásaira megkívántató és az 1901 :IV. törvényczikkben már megállapított kiadások keretén belül az év folyamán szükségessé váló kiadások utalványozását teljesíthesse. Kérem, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a gazdasági bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) Ha nincs észrevétel, kimondom, hogy a ház a gazdasági bizottság javaslatát elfogadja:. Következik ugyanazon bizottság jelentése, (írom. 1020) a képviselőház kisebb javadalmazása alkalmazottjainak drágasági pótlékban való rószeltetóse, Lisznyay János pénztárnok nyugdíjaztatása ós a ház többi hivatalnokának illetményeik javítása iránti kérvényei tárgyában. Az előadó úr kíván szólani. Molnár Antal előadó: T. képviselőház! A ház már a múlt években kisebb javadalmazása azon alkalmazottjai számára, a kiknek alapfizetése nem haladja meg a 2000 koronát, az alapfizetés 10°/i,-ig menő drágasági pótlékot engedélyezett. Tekintettel arra a körülményre, hogy a székes fővárosban a megélhetési viszonyok a múlt év óta nem javultak ós hogy azoknak súlya főleg ä kisebb javadalmazáséi alkalmazottakra nehezedik: a gazdasági bizottság tisztelettel javasolja, méltóztassék a ház ezt a határozatát ez idén is megújítani, tudniillik a 2000 koronánál kisebb ja,vadalmazású alkalmazottjai számára az^alapfizetés 10°/o-áig terjedő drágasági pótlókot engedélyezni. Az ebből eredő többkiadás ebben az esztendőben 2160 koronát tesz ki.