Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-690

fiítO. országos ülés 1901. mnrczius 29-é«, pénteken. 503 koznak, mint minálunk, tudják azt, hogy a, hajózási vállalatoknak a jó évben kell megkeresni azokat a tartalékokat, a melyek megengedik, hogy a rossz években exisztálhassanak, különben nem' is állhatnának fenn, mert a hajózási társaságoknál nagyobb arányban van szükség, mint bármely más vállalatnál, a leírási tartalékokra, mert a hajók sokkal nagyobb mértékben használtatnak el, mint bármely más vállalat berendezései ós a, hajóépítés terén folyton mutatkozó rohamos haladás mellett az a hajó, a mely ma még megfelel a, követelményeknek, rövid idő múlva ócska vassá válik. • Ugron Gábor: A személyszállítóknál és a, hadihajóknál igen, de az áruszállítóknál nem! Heltai Ferencz előadó: Az árúszállítóknál is; majd rátérek erre. Ennek tulajdonítható a közgazdasági bizottság jelentésének az a része, a mely az Adria alapítására, vonatkozik, ós előadja, hogy az Adria, alapításakor beszerzett hajók értékéből nemsokára le kellett irni 3 millió koronából 1,200.000 koronát meghaladó összeget. A. jelentésnek ez a része az. a mely különösen feltűnt Pichler Győző képviselőtársamnak. Igen tisztelt képviselőtársam, ebben az időszakban, a mikor az Adria alakúit, állott be a tengeri hajók építése terén a triple-expanziós gépeknek alkalmazása, a mely gépek alkalmazása jelentékenyen leszállította az üzemi költséget, úgy, hogy azok a hajók, a melyek triple-expanziós gépekkel nem voltak felszerelve, egyenesen versenyképtelenekké váltak. Pichler Győző: Melyik évben volt ez? Heltai Ferencz előadó: isso-tól 1885-ig. Ezért én, a ki figyelemmel vizsgáltam meg az Adria alakításánál aha jók beszerzése körül követett eljárást, azt találtam, hogy egész korrekt módon értékeltettek annak idején ezek a hajók, a, mennyiben szakértők becsűje alapján vétettek át: ezen hajóknak értékéből azonban pár év múlva majdnem másfél millió koronát le kellett irni. Nem kell tehát mindjárt malversaczióra vagy rosszakaratra gondolni, meg kellett az Adriának fizetnie azt a, tandíjat, a melyet minden téren meg kell fizetni; ós Magyarország akkor teljesen járatlan volt a tengerhajózás terén, ezért talán nagyobb tandíjat kellett itt fizetni, mint másutt. Pichler Győző: Hány évesek a Llovd hajói? Heltai Ferencz előadó: Sokkal régibbek! Pichler Győző: Épen azért! Heltai Ferencz előadó: De nem is ómek semmit! (Derültség jobbfelöl.) Pichler Győző: Hát az Adriáé? (Zaj.) Heltai Ferencz előadó: Rakovszky István t. képviselőtársain nagyon súlyosan itéltmeg engem, a miért a, közgazdasági bizottság jelentésében azt állítottam, hogy az ebbe a szerződésbe felvett kötelezettségekre csakis okszerű gazdálkodás útján megerősödött, tőkeerős és az ország gazdasági érdekeivel összenőtt vállalat vállalkozhatik. A közgazdasági bizottság ezt a súlyos Ítéletet nem érdemelte meg, mert meggyőződésem, — ós a, t. ház engedelmével ki is fogom mutatni. — hogy a szőnyegen forgó törvényjavaslat rendkívül súlyos terheket tartalmaz a szerződő társaságra nézve. Én azt hiszem, t. ház. hogy erre a kérdésre esik a súlypontja a megítélésnek ós azért előadásom ezen hátralevő részére t. pártfeleim részéről is kérem a szíves meghallgatást. (Halljuk! Halljuk! Zaj jobbfelöl,) Elnök (rsriif/cf): Csendet kérek! Heltai Ferencz előadó: A szerződés szerint a társaságnak tíz nagy, legalább 40.000 bruttó tonnatartalmú hajót kell üzembe állítani. (Zaj. Halljak! Halljak! Elnök csenget.) A tőke, a melyet a társaságnak be kell szereznie ós hajókba befektetnie, a kereskedelemügyi miniszter úr által itt már a hajómegrendelés alapján tett nyilatkozat szerint 13,200.000 koronát tesz ki. Ezen tíz hajó üzembe állítása, az üzemköltség, a, ki- és berakodás, a személyzeti kiadások, a kikötői díjakkal legalább 2,200.000 koronát vesznek igénybe. Ehhez járul a hajóbiztosítás, körülbelül 125.000 korona, továbbá a társaság alapszabályai szerint 1% dotáczió a hajóbiztosítási alapra. 132.000 korona, és 5°/o dotáczió az órtékleirási alapra, a mi szintén 650.000 korona. A hajók szaporodása, következtében a, társaság általános kiadásainak növekedését is fel lehet venni a hajó értékének l°/o-ában, vagyis 130.000 koronában. Ne méltóztassék, t. ház, azt hinni, hogy ezen számítások önkéntesen felvett adatokon alapszanak. Az üzemi költségeket más társaiságoknak részletes kimutatásaiból számítottam ki, vélekedésem szerint igen mérsékelt összegben, a többi tételre nézve pedig kiinduló pontúi vettem azt a mérlegfelállítási tervet, a melyet a német birodalmi kormány a Norddeutscber Lloycldal kötött szerződésben megállapított. Csak kettőben van eltérés, s ez a két eltérés az, hogy a német birodalmi szerződés értelmében a társaságnak 4°/

0 biztosítási díjat szabad számba vennie, én pedig nem egészen 2°/o-ot vettem számításba; továbbá, hogy a társaságnak jogában áll l^/o-át a

, hajóértéknek az újítási alapra, irni, a mire ón semmit sem vettem számításba. Ily alapon felállítva, a számítást, annak, azt hiszem, nem kifogásol-