Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-690
504 fiÖÓ. országos ülés 1901. márezius 29-én, pénteken. ható eredménye az, hogy e szerződésnek határozmányai évenkint legalább 3,235.000 koronával növelik az Adria, üzemi kiadásait attól a pillanattól kezdve, a midőn ezen tíz hajó üzembe lesz állítva. Ehhez a 3,235.000 koronához hozzászámítandó a beruházási tőkének szerep, mérsékelt kamata 5°/o-ban, úgy, hogy összesen 3,685.000 korona azon többletteher, a mely e hajók üzembe állítása, pérczétől kezdve az Adriára, nézve előáll. Én a t. ház Ítéletére bizoin, vájjon valószinű-e, hogy ezen tiz hajó üzembeállítása ós különösen ama, vonalakon, a melyek a szerződésben fel vannak véve, egyszerre és rögtönösen 3,800.000 koronával fel fogja emelni az Adria üzleti bevételeit. En nekem, t. ház, a mennyire a viszonyokat ismerem, benső meggyőződésem az, hogy ezen szerződés rendkívül terhes a társaságra nézve és benső meggyőződésem az is, hogy ez a szerződés sohasem jött Ápolna létre, hogyha a kereskedelemügyi, miniszter úr annak megkötésénél nem használta volna fel azon kedvező helyzetet, a mely a tengeri hajózás terén ma konstatálható. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Nem jött volna létre az a szerződés, t. ház, hogyha az Adria főrészvényeseinek nem lenne meg az az előnye, a melyet az opczió révén élveznek és én nekem, t. ház, bár semmi bizonyító adataim nincsenek, de a Wiener Bank vérein mérlegének és pedig több évi mérlegének áttekintése után az a, véleményem, hogy abból a haszonból, a melyet az Adriánál a fennálló opczió képez, nagyon kevés fog befolyni a Wiener Bankvereinba. hanem az az Adria jelenlegi főrészvényeseit fogja megilletni és ezen szerződés is csak azért jött létre, az Adria részéről csak azért volt elfogadható, mert erre a részvénykibocsátásnál jelentkező előnyre, a mely sokkal kisebb, a mint az tegnap számbavétetett, számítanak. Polónyi Géza: Hát kik a főrészvényesek? Tessék megmondani ! Heltai Ferencz előadó: Én nem tudom! Polónyi Géza,: Én meg tudom! A Bankverein! Az a különbség, hogy ón tudom! Heltai Ferencz előadó: T. ház ! Beszédem befejezéséhez jutottam ós itt még egyszer reflektálnom kell Pichler Győző t. képviselőtársam felszólalására, a ki szemrehányást és Agádat emelt a t. közgazdasági bizottság jelentésének azon- része ellen, a mely, mint ő mondotta, mézes madzagként állítja az ellenzék elébe a javaslat megítélésénél az önálló vámterület perspektíváját. T. ház! Én a közgazdasági bizottság jelentésében igenis hivatkoztam azokra a, nagy A^áltozásokra, a melyek a nemzetközi helyzetben 1903-ban beállanak. Hivatkoztam — mert nem térhettem ki —- arra is, hogy 1897-ben az Ausztriához fennálló Adszoii^umkban állhat be változás. De, t. ház, e részben én nem akartam az ellenzék elé semmi olyat sem állítani, a miről én legbensőbben meg ne volnék győződve. T. ház! Ha, nem hunyjuk be szemünket ós figyelemmel kísérjük (Halljuk! Halljuk !) a közgazdasági elzárkózás azon áramlatát, a. mely Európa-szerte mind erősebben lép fel, . . . Pichler Győző: De legjobban Ausztriában! Heltai Ferencz előadó: . . . legjobban Ausztriában, a mérvtől ón félek és a mely — s ezt félve mondom ki — 1907-ben az önálló berendezkedésre A^ezethet; ha figyelembe A^eszszük ennek a gazdasági elzárkózásnak az áramlatát: (Halljuk! Halljuk!) akkor egész kétségtelen mindenki előtt, a ki a. közgazdasági téren történteket figyelemmel kiséri, hogy 1903-ban piaczaink megtartása sokkal nehezebbé fog Ágálni, mint a müyen a jelenlegi érvényben álló szerződések alatt volt. Mindenütt az egész kontinensen nöA^ekszik az elzárkózás áramlata és ezért nekünk új piaczokat kell keresnünk, új piaczokad kell biztosítanunk. Nem egyszer állította fel az ellenzék azt a, követelményt, hogA 7 készülnünk kell a jövő bizonytalan eshetőségeire. Igenis ez a törvényjavaslat a legerősebb bizonyítéka annak, hogy a, kormány komolyan veszi azt a feladatot, hogy készülnünk kell a jöA^ő bizonytalan eshetőségeire. A ki megnézi Magyarország földrajzi helyzetét ós látja azt, iogy a magyar kivitelnek kulcsa — a mire egy osztrák képviselő csak a legutóbbi napokban mVatkozott és sajnos, igaza A^olt — nyugaton és északon mindenütt Ausztria kezében van, mondom, a ki látja, hogy sajnos igaz, a magyar kivitel kulcsa az egész nyugaton és északon Ausztria, kezében van, annak lehetetlen elzárkóznia az elől, hogy azt az egyetlen utat, a melylyel feltétlenül rendelkezünk, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) a melyet senki sem zárhat el előlünk, a tengeri utat fejlődóskópessé kell tenni ós meg kell erősíteni. (Ugy van / (Jgy van! a jobboldalon.) Ennek felel meg ez a töi~vónyjavaslat,dengeri kiAŐtelünknek állít ujabb eszközöket szolgálatába, a nélkül, hogy az ország aránytalan áldozatokat hozna. A szerződés sokkal jobb, mint a jelenleg érvényben álló és azért teljes meggyőződéssel ajánlom azt elfogadásra. (Élénkhelyeslés a jobboldalon.) Elnök: A zárszó joga illeti meg EakoA r szky IstA T án képAŐselő urat, mint a kinek határozati jäväsdiátát tíznél több képAŐselő irta alá.
