Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-690

502 liHO. országos ülés 1901. márczhiK 29-én, pénteken. fizette meg és kinek részvényét 1885-ben lebélyegezték, mert a társaság elveszítette ennek a tőkének a felét, ós azután újra befizettette a 2,500.000 koronát, ez a 14°/o-os osztalék nem 5 millió korona részA^ónytőke után számítandó, hanem a 7,500.000 korona után, inert a részvényesek ennyit fizettek be. Ezen tőke után számítva a kifizetett osztalék 8°/o átlagot mutat. (Felkiáltások a szélső baloläalm: Elég tisztességes!) Nem vonom kétségbe, sőt magam is állítom, hogy ez maga is szép jövedelem. De azt a 8°/o-os osztalékot, vagy mondjuk 14%-os osztalékot, és az átlagos 10°/o-os osztalékot, a társaság' kivételes körülmények közt érte el, a melyek rendkívül előnyössé, kedvezővé teszik általában a tengeri hajózás helyzetét. A közgazdasági bizottság jelentése rámutat ezekre az okokra, melyeknek az utolsó években a, tengerhajózás fellendülése tulajdonítható. Én bátran merem állítani, hogy az utolsó években minden jól rendezett tengeri hajótársaság megkereste tőkéjének 25°/o-át, némelyik még ennél sokkal többet is. De a tengerhajózási vállalatoknál nem egyszer fordult már elő, hogy a jó évek sorozatára, következett a rossz évek hosszú sorozata, midőn a tengeri hajók nemcsak hogy jövedelmet nem hoztak, hanem az üzemköltségeket sem fedezték és nem maradt keresetükből semmi sem, hogy fedezze azon értékleirást, a, mely a tengerhajózásnál nagyobb jelentőséggel bir, mint bármely más vállalatnál. Mi magyarok, sajnos, tudomást sem vettünk arról a szédületes fejlődésről, a mely a tengerhajózás ós a tengeri kereskedelem terén az utolsó években beállott. Az a sok milliárd tőke, a mely világszerte tengeri hajókba van elhelyezve, szédületes arányokban gyümölcsözött és újból bebizonyult, a mit a közgazdaság történetéből tanulságképen le lehet vonni, hogy a népek meggazdagodásának legbiztosabb alapja a. tengeri hajózás. Mi magyarok, a kik nem látunk túl Budapesten, (Ugy van,! ügy van!) sajnos, a közgazdaság ezen fellendülésében alig veszünk részt. Alig van magyar tőke, a mely tengerhajózási vállalatba volna befektetve. Polónyi Géza: Mert kizárják! Heltai Ferencz előadó: Nem zárják ki; majd arra is rátérek különben. És ígj Magyarország alig húzott hasznot abból a nagy lendületből, a mely a tengerhajózás terén mutatkozott. Hogy néhány adattal megvilágítsam ezt (Halljuk! Halljuk!) és ezzel megvilágítsam egyszersmind azt az irányt is, a, melylyel felfogásom szerint az Adriával kötött szerződóst meg kell ítélni, megengedi a t. ház, hogj

r néhány tengerhajózási társaság utolsó évi üzleteredményeire utaljak. Itt van a kezemben a Peninsular Orientál angol gőzhajózási társaság utolsó évi jelentése, a mely különösen megérdemli Rakovszky István t. képviselőtársain figyelmét. Azt mondja ez a jelentós a többek közt, hogy az igazgatóság sajnálattal jelenti a közgyűlésnek, hogy a társaság igazgatóságából kilépett gróf Selborne, a ki tíz éven át nagyérdemű tagja volt az igazgatóságnak. Kilépett pedig azért, mert az admiralitás első lordjává, tehát tengerészetiügyi miniszterré neveztetett ki. Ez a társaság, a melynek igazgatóságában ült még néhány hónappal ezelőtt Anglia tengerószetiügyi minisztere, 8,000.000 koronát meghaladó évi segélyt kap az angol államtól, és ugyanaz a, gróf Selborne, a ki a társaság igazgatóságában foglalt helyet, alig pár nappal azután, hogy kilépett az igazgatóságból, bérbe vette az indiai csapatok szállítására a társaságnak hót nagy gőzösét, a nélkül, hogy Angliában ebben bárki is inkompatibilitást talált volna. Molnár Józsiás: Más viszonyok vannak ott! Heltai Ferencz előadó: Ez a nagy társaság, a mely 2,320.000 font sterling részvény, tőkével, vagyis 55,000.000 korona részvénytőkével és 24,000.000 korona, tartaléktőkével rendelkezik, a múlt, évben 13°/o osztalékot fizetett elsőbbségi részvényeseinek és e mellett leirt és tartalékba helyezett 15,909.000 koronát, vagyis többet (Halljak ! Halljuk!) részvénytőkéje 28°/o-nál és majdnem kétszer annyit, mint a memyit az állami segélynek összege kitesz. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Polónyi Géza: Az érdekes dolgot csak az ellenzék hallgatja. Heltai Ferencz előadó; így folytathatnám, de a ház türelmetlenségére való tekintettel... (Halljuk! Hajijuk!) Pichler Győző : Jó lesz meghallgatni Heltai Ferenczet, mert az összes beszédek közt ez az Adria gyöngye! (Derültség a szélső haloldalon.) Heltai Ferencz előadó:... elállók attól, hogy így folytassam ezt végig a tengerhajózási társaságok egész sorozatán. Meggyőződnék ezekből a t. ház, hogy az utolsó évek lendülete az összes tengerhajózási társaságoknál legalább is olyan arányú volt, mint az Adriánál ós daczára annak, hogy az utolsó években kerültek megújításra Angliában a tengerhajózási társaságokkal kötött szerződések, azt a körülményt, hogy a társaságok kedvező anyagi helyzetnek örvendenek, nem használták érvül a szerződések megújítása ellen. Nem használták pedig azért, mert ott, a hol tengerhajózási ügyekkel alaposabban foglal-