Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-690
500 (!JM). országos ülés 1901. mftrczius 29-én, pénteken. hajójáratokat fentartani árúszolgálatra, mert Fiume félreesik a nemzetközi forgalom útjától ; Fiume félreeső kikötő, a melyet gőzhajók lekötöttség nélkül alig* keresnének fel, a mint ezt láttuk a múltban. A magyar kivitelnek pedig feltétlen életkövetelmónye, hogy hajójáratok akkor is rendelkezésére álljanak és pedig normális fuvardíjak mellett, a mikor nincsen teljes rakomány. A magyar kivitel érdekei feltétlenül megkövetelik, hogy a hajók meghatározott időközökben induljanak, akár van fuvar, akár nincsen. Ezt az áldozatot mi Magyarország közgazdasága érdekében, első sorban pedig mezőgazdasági kivitelünk érdekében hozzuk meg. Pichler Győző t. képviselőtársam, a kinek őszinte köszönettel tartozom azon szives elismeréséért, a melylyel a: közgazdasági bizottság jelentéséről megemlékezett beszédében, a melyet én nagy érdekkel hallgattam, egy megbocsáthatatlan, legalább az ón felfogásom szerint megbocsáthatatlan túlzást engedett meg magának, midőn a IV-ik kerületi adókivető bizottság tagjairól úgy nyilatkozott, hogy azok fegyházba valók. Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam maga is sajnálja, hogy ez a kifejezés kiszaladt a száján. Pichler Győző ; Hát csak államfogházba valók! (Derültség.) Heltai Ferencz előadó: A budapesti IV. kerületi adókivető bizottság tagjai, a menynyire szerencsém van őket ismerni — ós Polónyi Géza t. képviselő úr is megerősítheti ezt — kivétel nélkül tiszteletre méltó, független ós többségükben az ellenzékhez tartozó polgárok, a kik meggyőződésük szerint, teljesen befolyásolás nélkül jártak el ebben a hivatásban, a melyet a törvény ő rájuk biz első fokban. Molnár Jenő: De mit csinált a kincstári képviselő ? Heltai Ferencz előadó :Felebbezett! (Derültség.) T. képviselőtársam abban a nagy-érdekű beszédben, a melyben, ezt konstatálhatom, rendkívüli igyekezettel törekedett abba a reá nézve idegen témába belehatolni, felvetette az Adriával fennálló közvetlen díjszabásnak kérdését, a mire azután a t. kereskedelemügyi miniszter úr ós a kereskedelemügyi minisztériumnak t. államtitkára felfogásom szerint teljesen kielégítő magyarázatot és felvilágosítást adott. Azokra nézve legalább, a kik szakszerűleg foglalkoznak a díjszabási kérdésekké], az a felvilágosítás, a melyet a t. miniszter úr és a, t. államtitkár úr adott, midőn megmagyarázták, hogy a közvetlen díjszabásban az államvasutaknak a fiumei díjszabásba, I fölvett tótelei vannak beszámítva, 10°/o-kal rövidítve: ez a felvilágosítás, mondom, azokra nézve, a kik a díjszabások kezeléséhez értenek, teljesen kielégítő volt. Pichler, G t yőző képviselő urat azonban nem elégítette ki a t. kereskedelemügyi miniszter úr felvilágosítása ; mert közbeszólásképen felvetette azt a kérdést, hogy mi marad hát a magyar államvasutakra. Engedje meg a t. képviselőtársam ós a t. ház, hogy én erre a Pichler Győző képviselő által felvetett kérdésre konkrét példákkal, számokkal válaszoljak, a miből ki fog tűnni, hogy mi marad az államvasutaknak. (Halljuk! Halljuk !) Itt van az a díjszabás, mely a magyar államvasutak ós az Adria közt fennálló közvetlen viszonylatokra vonatkozik. Ez tartalmaz négy díjtáblázatot. Az egyik vonatkozik a gabonaneműekre és lisztre, a másik vonatkozik a magvakra, a haru-adik a szeszre, a negyedik vonatkozik a fára. Ebben a díjszabásban a. magyar államvasutak részére — és ezt a t. miniszter úr és az államtitkár úr kifejtették — az államvasutaknak a fiumei díjszabásba, beszámított tótelei 10°/o-kal rövidítve vannak beállítva, az Adria részéről pedig fix tételek vannak beszámítva.ós pedig be van számítva az Adria részéről az első díjtáblázatban, a mely gabonaneműekre ós lisztre vonatkozik, Bariba, Barlettába és Molfettába tonnánkónt 7 frank, Cataniába ós Palermoba 11, Génuába és Nápolyba 13 7^, Máltába 14, Antwerpenbe, Bordeauxba ós Marseillebe, Rouenbe és Rotterdamba 17 frank, Tunisba 18 frank, Barczellonába ós Valencziäba 19 frank, Nizzába 18"Y 2 frank. Ezen díjtóteleket pedig a, következő példák világítják meg. A buzaszállítás Antwerpenbe, Bordeauxba, Marseillebe vagy Rouenbe, — mert ezen reláeziók mindegyikére egy a fuvardíj, kerül például Bajáról 383 centimesbe, Békéscsabáról 402 centimesbe, Csorvásról397 centimesbe,Dettáról415 centimesbe. Es így tovább. Hogy mi marad ebből a magyar államvasutaknak, arról felvilágosítást ad a másik táblázat, a mely a magyar államvasutak által beszámított díjrészleteket tünteti fel. E szerint az érintett szolgálatban a magyar államvasutakra esik Bajáról 213 centimes , az Adriára 170 centimes, Békéscsabáról esik a magyar állanivasutakra 232 centimes, az Adriára 170 centimes; a csorvás-antwerpeni szolgálatban a 397 össztótelből esik a magyar államvasutakra 227 centimes, az Adriára: 170 centimes. És így tovább ezen állomások végtelen sorozatán, a melyek felvétettek a díjszabásba. Itt tehát nincs szó arról, nem is lehet szó arról, hogy a magyar j államvasutak ós az Adria által felállított közvetlen díjtételből a tengeri szállítás felemészsze
