Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-690

fií)0, ttr'szagós ülés Í90Í. niszter urnak és egyszersmind engem befeke­títeni, hogy én terjesztem ezt a hirt. Ez rövid, de igaz története annak, hogy miért mondtam el azt a miniszter úrnak. Én besúgó nem vágyok. Én most ezt elmondtam. Nem tudom, minő a hangulat; de egyet kérek önöktől. Én tiszta úton, jártam, elmondtam mindent, nem tagad­tam el semmit, nem tettem hozzá semmit: elmondtam mindent úgy, mintha az Úristen előtt állanék. Ebben a perczben, mikor én, mint azt a t. miniszter úr is mondta, teljes loyalitással jártam itt el, a hol talán nem akarták nekem megadni, vagy el akarták vágni az alkalmat, hogy azonnal nyilatkozzam, van önökhöz egy szavam. Azzal az őszinteséggel beszélek, a mely az ily kérdésekben feltétlenül szükséges. És én, mikor ezt az egész dolgot most elmond­tam, elmondtam azt is, a mit tegnap nem mondott el a t. miniszter úr, mert nem fek­tetett súlyt rá, és mert nem is tudhatta, hogy mi megy az én bensőmben végbe. De a mikor egy ember becsületéről van szó, a ki maga is azt mondta, hogy nem tudom mire bazirozta ezt, nekem nem szimpatikus : én abban a percz­ben. a mikor az ő becsülete meg volt támadva, megfeledkeztem mindenről, melléje állottam, mert kötelességem volt. Mikor én ezt megtettem, boszút álltam. Boszút álltam önökön, a szabadehúí párton. (Derültség jobbról.) Boszút álltam — ez nem nevetni való — a miniszterelnökön ós a t. ke­reskedelemügyi miniszter úron. (Halljuk.' Hall­juk!) Azt a boszút azonban, a melyet én áll­tam, szabad volt állanom. (Halljuk! Halljuk!) Öt év előtt, mikor bejöttem ebbe a kép­viselőházba, hallatlan választások után, üldö­zések közepette, azt hittem, itten meggyőzzük egymást. Azt hittem, hogy politikai ellen­felekkel vagyok együtt, csata után. És akkor megjelent az önök lapjában, a »Nemzet*-ben egy czikk és ez a czikk fájt énnekem a leg­jobban. Abban a czikkben benne volt, hogy a néppárt minden jogon kivűl áll. Hadi jog nem létezik. A modern pyrotechnika minden eszközével szabad ellene dolgozni, még mér­gezett tégy vérekkel is. Az volt akkor Gajári Ödön úr lapjában, abban a lapban, a melynek főmunkatársa, •— nem tudom, hogy az volt-e még akkor — a t. kereskedelemügyi miniszter úr".. S akkor, t. képviselőház, egy tiltó szó sem emelkedett fel (Mozgás a jobboldalon.) a szabad­elvű pártból, egyetlenegy sem ezen illoyális felfogás ellen, sem a t. miniszterelnök úr, sem a t. kereskedelemügyi miniszter úr részéről. (Mozgás és zaj johbfcUl.) íme, t, képviselőház, ezekből a mérgezett KÉPvn. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. marciánéi 29-én, pénteken. 497 fegyverekből kínáltak meg engemet. Ebből a mérgezett arzenálból hoztak nekem fegyvere­ket, az én ellenfelem ellen. így használtam fel őket. (Mozgás.) Ez volt a kis néppárt egy igénytelen tagjának viszonzása. (Nagy zaj és •mozgás jobbról és a középen.) Elnök: Napirend előtti felszólalás nem képezhetvén határozathozatal tárgyát, áttérünk most már a napirendre, az Adria magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szer­ződés beezikkelyezóséről szóló törvényjavaslat (írom. 979,992, 999) tárgyalásának folytatására,. A vita be lévén zárva, következik a zárszó. (Hosszantartó, nagy zaj és mozgás.) Előbb azonban az ülést öt peresre fel­függesztem. (Helyest ás.) (Szünet után.) Elnök: Kérem a. képviselő urakat, szíves­kedjenek hely őket elfoglalni. A tanácskozást folytatjuk. Az előadó úr fogja zárszavát elmondani. (Felkiáltások: Helyre!) ' Elnök (csenget): Csendet kérek! Heltai Ferencz, a közgazdasági bizott­ság előadója: T. ház! A midőn e hosszúra nyúlt-ós kínos inczidensekkel telt vita végén felszólalok, hogy kötelességszerűleg megtegyem észrevételeimet a vita folyamán elhangzot­takra, a t. ház szíves elnézését kell kérnem két okból. Először, mert a körülményekhez képest hosszabban kell szólnom, mint magam is szeretném, másodszor azon okból, mert elő­adásom nélkülözni fogja azon rendszerességet, a melyhez a t. ház ezen helyről, a melyen a ház leggyakorlottabb szónokai szoktak beszólni, meg van szokva és a, melyet a t. ház el is várhat. Azt hiszem, vétenék a bel}- méltósága, ellen, a melyről beszélni szerencsém van, ha ón is személyes kérdéseket vetnék fel és sze­mélyes kórdóseket intéznék el, (Helyeslés jobb­felöl.) mert az ügy érdeme, a melyet el kell igazítanunk, semmit sem nver a személves kérdések felvetésével és eligazításával. Egy kijelentéssel azonban, szemben azon támadás­sal, a melyet Rakovszky' István képviselő úr intézett az előadói szék ellen, tartozom ön­magamnak, de tartozom a t. háznak is és ez a, kijelentés az, hogy ón ép úgy minden egyéni érdektől menten állok szemben ezzel a javas­lattal és ép akkora, függetlenséggel teljesítem képviselői kötelességemet e javaslattal szem­ben is, mint akár Rakovszky István kép­viselő úr. Kubik Béla: Az már nem áll! Heltai Ferencz előadó: Miért? m

Next

/
Oldalképek
Tartalom