Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-690

498 - (iítf). országos ülés 1901. iuárcüius 29-én, pontokén. Kubik Béla: Láttuk abból a bizalomból, hogy, a mikor meg sem magyarázták neki a dolgot, mégis elfogadja a javaslatot! Ilyen az a függetlenség-! Elnök: Csendet kérek, t. ház! Heltai Ferencz előadó: Az 5 álláspontja és az én álláspontom közt e kérdésben csak két különbség van. Az egyik az, hogy ő, a mint 1)eszedéből kivehető volt, ellenszenves gyűlöletté] tekint arra a társaságra, a melylyel a szerződés megköttetett, holott én teljes objektivitással ós elfogulatlansággal állok azzal szemben. A másik pedig az, hogy ő — s ehhez neki teljes joga van — politikai bizalmatlansággal viseltetik a kereskedelemügyi miniszter úr iránt, a ki e szerződést megkötötte, én pedig a politikai lázaimon túl is személyes,, rokonszenvvel és személyes ragaszkodással viseltetem a miniszter úr iránt, a mely rokonszenv nem akkor kezdődött, a mikor a- kereskedelemügyi miniszter úr elfoglalta állását és nem fog megszűnni akkor, a mikor ő távozik abból az állásból.. (Zaj hal felől.) Ez az érzelem azonban sokasom akadályozott engem abban, . . . Kubik Béla : Az Adriáról beszéljen már! Heltai Ferencz előadó: . . . hogy vele szemben is teljes egyenességgel és teljes őszinteséggel meg ne mondjam véleményemet és kifejezést ne adjak eltérő álláspontomnak, mert azt tartom, hogy minél nagyobb a bizalom, annál őszintébbnek és egyenesebbnek kell lennie a szónak. (Hely esi és jobb felől.) Rakovszky István képviselő úr a minap elmondott nagy beszédében bűvészi mutatványokat végzett a számokkal. Úgy csoportosította azokat-, hogy be is bizonyítsa mindazt, a mit feltett magában, hogy be fogja bizonyítani. A számokkal mindent lehet csinálni. Sikerült Rakovszky István képviselő úrnak az a bűvészi csoportosítás és szerencsésen kihozta azt, a mit bebizonyítani akart, hogy ez a szegény Magyarország fizeti a hajóstársa-' ságoknak a legnagyobb állami szubvencziót. Kimutatta, részben a, közgazdasági bizottság jelentéséből vett adatokkal, hogy míg Angii ár ban egy hajóra 840 korona, Olaszországban 1296 korona, Németországban 2165 korona, Franeziaországban 5265 korona, Ausztriában 8766 korona állami segély esik egy hajóra, addig Magyarországon számítása szerint egy hajóra 42.552 korona állami segély jut. Engedje meg, t. képviselőtársain, ez a számcsoportosítás, ez a bizonyítás nem statisztika ; ez bű veszeti mutatvány a számokkal, de teljes ellentétben van — s azt hiszem, erről őt magát is sikerűi majd meggyőznöm, — az igazsággal. T. képviselőtársam hivatkozott arra,, hogy Nagy-Britannia a közgazdasági bizottság jelentése szerint 836.000 font állami segélyt fizet a gőzhajózási társaságnak. Ezt a t. képviselő iír elosztotta Anglia és gyarmatainak hajóállományával és arra a konzequencziára jutott, -*- nem tízezer és néhány száz hajó veendő számba:, hanem 7930 gőzhajó, mert a legújabb statisztikai adat szerint Nagy-Britanniának ós gyarmatainak 100 tonnát meghaladó gőzöse ennyi van — hogy 840 korona esik egy-egy hajóra. De t. képviselőtársam téved. Ez a segély nem Nagy-Britannia összes hajói között oszlik el, hanem csak azok között, a melyek szerződésszerű járatokat teljesítenek ós ezen szerződéses járatok teljesítésének ellenértékéül kapják az állami segélyt. Molnár Józsiás: Valamely távoli világrészbe járnak! Molnár Jenő: Ez mutatja az állam gazdasági erejét! •Heltai Ferencz előadó: Ilyen társaság, a mely az állam által fizetett segélynek nagy részét veszi igénybe, a, Peninsular and Orientál angol gőzhajózási társaság. Kezemben van ennek a társaságnak utolsó évi jelentése. E jelentés szerint a társaság kap 335.463 font sterling állami segélyt, vagyis 8.052.000 koronát. (Halljuk! Halljuk!) Ez a szerződésszerű segély a társaság hajóparkjának csak egy részével osztandó el, nem az egószszel, mert nem az összes hajók teljesítenek szerződósszerű járatokat. Ha azonban az állam által fizetett segélyt a társaság összes hajóinak számával, 55-tel osztjuk el. akkor is évenkint egy gőzösre. 150.000 korona segély esik. A szerződéses járatokra azonban csak 31 hajó van lekötve; a többi szabad hajózást űz. Egyre tehát nem 840 korona, államsegély esik, hanem 260.000 korona. (Helyeslés a jobbaloldalon.) A t. képviselő úr Fraiicziaországra is hivatkozott ós azt állította hogy Francziaországban egy gőzösre . . . (Zaj.) Elnök (csQwjet): Csendet kérek, t. ház! Heltai Ferencz előadó: . . . 5265 korona. állami segély esik. Engedje meg a t. ház, hogy a szerződések határozmányai alapján megvilágítsam, igaz-e a t. képviselő úrnak ez az állítása. (Halljuk! Halljuk!) Itt van az eredeti törvény. Az 1-898. Julius 8-án kelt törvénynyel czikkelyeztetett be a Compagnie "Oóirérale Transatlantique-kel kötött szerződós a NewYork-Havre közti járatokra vonatkozólag. Ezen szerződés értelmében a Compagnie Générale Transatlantique hetenkint égy gyors járatot tartozik fönntartani Havre és New-York között, s AŐssza. Egy járat oda ós vissza 6342 tengeri mórtföld. A társaság kap 5,480.000 frank járatpénzt, mórtföldpénzt, azonkívül kap 1,200.000 frank gyorsasági prémiumot. Össze-