Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-689

476 ,iS9, országos ülés 1901. 11 abban igaza van, hogy most oda nem vihetünk sokat ós a vám miatt természetesen akadályozva vagyunk. Mi akadályoz bennünket a tekintetben, hogy ha vámmentesség lesz például a gabonára, a lisztre, e tekintetben a járatokat xíjra .rendezzük be ? Polónyi Géza: Új szubvenczióval! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez nem szükséges. Méltóztassék róla meggyőződve lenni, hogy nem szükséges ; mert itt közös érdek van. Mert hiszen elzárni a kikötőket, az a vállalatnak érdeke ellen van épúgy, mint az ország érdeke ellen, hogy azon helyre, a hol sok a bevitel, ne menjenek a hajók. így tehát könnyű a megváltoztatás a járatok tekintetében. És itt a szerződós alapját és végczélját kell venni, nem pedig azon eszközüket, a melyeket folyton változtatni lehet. De már a t. képviselő úrnak második példája nem szerencsés. Mert azon négy czikk közül, a mit Francziaország példájaként felhozott, legalább is három olyan van, a mely Francziaországnak feltétlenül szükséges ós a melyet Francziaország olyan jutányosán sehol nem kap másutt, úgy, hogy azt feltótlenül tőlünk kell vennie. Ez a donga, a kemény fa és a puha fa. Kossuth Ferencz: Amerikából megkapja! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Edclig is megvolt Amerika; de azt a, minőséget nem kapja onnan. Már most képzeli-e Kossuth Ferencz tisztelt képviselő úr, hogy ha Francziaország megharagszik Bülowra, az azért, mert Bülowra megharagszik, nekünk olyan tarifát szabjon a dongára, a melyre szüksége van, hogy azt megdrágítsa? Mert a vámvédelem ós vámemelés csak ott fordul elő, a hol van mit védeni. Igen, de Francziaország nincsen ebben a helyzetben. Ezt a czikket Francziaországban vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon kis mértékben termelik, pedig erre szüksége van nagy bortermelése tekintetéből. Én is azt mondom, . hogy változhatnak a vámviszonyok, de részben az érdekek közösségénél fogva ezek oly nagy evoluczión nem mennek keresztül és kikötőit egyik ország sem akarja tönkre tenni, hisz a nagy költségeket a kikötőkre nem azért teszik, hogy elzárják azokat a forgalomtól. Raczionáliter tehát nem lehet félni attól, hogy olyan konvulziók lesznek, a melyek egészen tönkre teszik a szerződést, ós ha változások lesznek társulatnak ós az országnak érdekei annyira közösek, hogy e tekintetben változtatásokat könnyen meg lehet tenni. Ezeket kívántam a mai napon tett észrevételekre válaszolni. Most engedje meg a t. rczius äS-án, csütörtökön. ház, hogy nyilatkozatot tegyek az opczióra vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Az Adria ezen második kibocsátású részvényeire vonatkozó opcziónak nagyon hosszú a története, a melylyel én a t. házat tüzetesen nem akarom untatni. (Halljuk! Halljuk!) Azonban a nélkülözhetetlen felvilágosításokat; kötelességemnek tartom megtenni. Ez az opczió legelőször az 1880 : XV. törvényczikkel kapcsolatban megkötött szerződésbe és az erre alapított alapszabályokba vétetett fel. Ez alapszabályokban már fel van említve az Országos Bank joga, hogy másodkibocsátású részvényeket átvehessen névértékben, azonnal való lefizetéssel. Rakovszky István: Mennyit? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Másodkibocsátású részvényeket, ott így van; majd rájövünk, hogy hogyan, fel fogom olvasni. Az alapszabályok, tudniillik az 1880-iki alapszabályok 7. pontjának utolsó kikezdése szerint, ha az idők folyamán az alaptőke felemelése válnék szükségessé, a Mag3^ar Országos Bank rószvónytársulatnak, mint az Adria magyar tengerhajózási társulat alapítójának, fentartatik a jog. ,hogy a másodkibocsátású részvényeket névértéküknek azonnal való lefizetése mellett teljes összegükben aláírhatja és átveheti. Azután, mint méltóztatnak tudni, változás törtónt a törvényben, a szabályokban, ós 1881-ben megalakult ezen az alapon az Adria hajózási társulat, — mert akkor az Adria még Steam Company volt —- a mely a törvénybe be van iktatva. Megalakulóban volt tehát az Adria magyar tengerhajózási társulat, és akkor az alapítók egy prospektust bocsátottak ki. Ez a prospektus, és pedig az Adria magyar tengerhajózási részvénytársulatnak tervezete czímén, B) mellékletképen csatoltatott az alakuló közgyűlésről felvett közjegyzői jegyzőkönyvhöz. Ebben a tervezetben erre vonatkozólag ez van (olvassa) : »A társulat alaptőkéje egyelőre — mert természetesen most szabatott meg az alaptőke — 2,500.000 forintban határoztatik meg, a. mely 12.500 darab egyenként 200 osztrák értékű forintra és bemutatóra szóló részvény kibocsátása útján lesz beszerzendő. Miután azonban előreláthatólag szükséges lesz a társulati alaptőkének felemelése, már most meghatároztatik, miszerint a társulati közgyűlés által meghatározandó időben és módon az alaptőke ötmillió forintra lesz emelendő ós e végre újólagos 12.500 darab, egyenként 200 osztrák értékű forintra ós bemutatóra szóló, teljes névértékben azonnal befizetendő részvények fognak kibocsáttatni. A Magyar Or-