Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-689
6<S9. országos ülés 1901. márezius 2S-án, csütörtökön. 477 szagos Bank részvénytársaság, mint az Adria magyar tengeri hajózási társulatnak alapítója részére fentartatik azon jog, hogy a másodkibocsátású 2,500.000 forint névértékű részvényeket névértékük teljes befizetése mellett egész összegben vagy tetszése szerinti mennyiségben átveheti.« Ez áll a prospektusban; ez az alakuló közgyűlésnek előterjesztetett, az alakuló közgyűlésen megkérdeztettek az aláírók, itt vannak-e mind, van-e tudomásuk a dologról; egyhangúlag elfogadták és elhatározták, hogy így van. Es akkor jön az alapszabálytervezet felolvasása. Az alapszabálytervezet — ez is hozzá van csatolva a jegyzőkönyvhez — 7. §-ának második bekezdése a következőt tartalmazza: »A Magyar Országos Bank rószvénytársulat, mint az Adria magyar tengeri hajózási rószvóirytársaság alapítója, részére fentartatik azon jog, hogy e másodkibocsátású részvényeket névértékük azonnal való befizetése mellett teljes összegben aláírhatja és átveheti.* Ez föltótlen joga. abszolúte nincs időhöz kötve, teljes mértékben biztosíttatott neki. Folytathatjuk a nyomozást tovább. 1891ben a XXX. törvónyczikkbe beiktattatott a szerződés, azokkal a módosításokkal, melyeket Baross proponált, és akkor jött az alapszabály, a mely az alaptőkének változása folytán szintén változást szenvedett. Az alapszabály 8. §-ának utolsó bekezdése a következőt tartalmazza: v >Ha az idő folyamán az alaptőke felemelése válnék szükségessé, a Magyar Országos Bank rósz vény társulatnak, mint az Adria tengeri hajózási részvénytársaság alapítójának fentartatik azon jog, hogy ezen másodkibocsátású részvényeket névértéküknek azonnal való lefizetése mellett teljes összegükben aláírhatja és átveheti.* Szó szerint, betű szerint, úgy, a mint az első szerkezetben volt. Az Országos Bank, a mety különben most sem szűnt meg, hanem létezik ezen czím alatt: »Országos Bank felszámolás alatt,« . . . Rakovszky István: 25.000 forintért kapta ezt a jogot! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: . . . az Országos Bank a Wiener Bankvereinra ruházta át ezen opczionális jogát. Polónyi Géza: 25.000 forintért! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kérem, az ár közömbös! Rakovszky István: Jó azt tudni, nagyon fontos! (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Méltóztassanak elhinni, hogy arra nézve, a mi az ón feladatom, ez tökéletesen irreleváns, ez reám nem tartozik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Akár adta ingyen, akár adta tíz millióért, az közömbös. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon, Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Nekem a hozzám intézett kérdés után, de a dolog érdeme szerint is, csak azt kell nyomoznom, először, hogy 7 feltétlen joga van-e az opczióra; másodszor, hogy az opczióval hogyan élhet. Ezt kell nyomoznom, egyebet nem. mert egyéb dologba nincs jogunk avatkozni. Ez az átruházás megtörtént; időközben — vissza kell térnem egy ugrással — az történt, hogy, mint méltóztatnak tudni, az opczió gyakoroltatott; gyakoroltatott 1891-ben; akkor Baross Gábor volt a miniszter ós Polónyi Géza t. képviselő úr ne vonjon le semmit Baross Gábor érdeméből, hogy ő ez ellen az opczió ellen abszolúte semmit sem tett, mert ő épúgy ismerte a jogot és szerződóst, mint mi, épúgy respektálta, mint a hogy respektálnunk kell nekünk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Hogy állottak akkor a részvények ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Igaz, hogy akkor rosszul állottak az Adria részvényei, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) de ez nem nevetni való, akár állottak akkor jól, akár állanak most rosszul, ez az opczionális jog megvan, a kötelezettség ép olyan feltétlen a rosszra, mint a milyen feltótlen a joga a, jó kurzus melletti átvételre. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, Polónyi Géza képviselő úr mint jurista, velem, a ki nem vagyok jurista, egyetért abban, hogy a jog gyakorlása nem tételezhető fel attól, mit hoz be a konyhára, hová folyik a pénz, mert ez a jog feltétlen. (Úgy van! Ugy van! jobbról.) Én nem mondom, hogy nem örülnék jobban, ha Magyarországba jönne ez a pénz, hanem erről én nem tehetek, mert ez a szerződés és ez a jog feltétlenül érvényes. En nem hiszem, hogy legyen jurista a világon, ki ezt egyáltalában diffikultálhatná, hogy mikor 1891ben gyakorolták az opcziót rossz kurzus mellett ós nagy rizikóval átvették, ós időközben még az is megtörtónt, hogy a részvények felét leírták, elvesztették, s akkor senkisem szólott semmit, bizony nem is volt kedve senkinek sem szólani, és midőn most húsz év után csakugyan olyan mozzanathoz jutottak, hogy az opczió gyakorlása előnyös, és a részvények is jól fizetnek, hogy ezt kifogásolni lehetne. Ez tehát a kérdésnek jogi oldalára és a kormánynak ezzel szemben való magatartására, abszolúte semmi befolyással nem lehet. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Major Ferencz: A következményeket kell mérlegelni!
