Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-689
(>8í).> országos iiles 1901. mírcyius 28-á.n, csütörtökön. 473 többlet egy harmadrésze az államé. Én határozottan jónak tartottam volna azt, hogyha az Adriával is ilynemű szerződés köttetett volna. Nem mondom, hogy 6°/o-os százalék, de akárminő más százalék lett volna, a szerződésbe beiktatva, a melyen felül azután a nyereségben részesednék az állam is, a mi igen rendes kötés fuvarozási szerződéseknél. Így például Olaszországban az államvasutak ki vannak adva privát társaságoknak: és megvan határozva, hogy micsoda nyereségen túl részesedése van az államnak. Ez csak természetes dolog ; mert ha az, államnak a szubvencziójával teremtetik meg egy bizonyos jövedelem, helyes az, hogy bizonyos fokon túl az állam a nyereségben részesedjék; (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) másként megtörténhetnék idővel, hogy az állam pénzével az Adria 20-—25°/o nyereséget fog elérni, — a minek különben én igen örülnék, mert ez azt jelentené, hogy Magyarországnak tengeri kereskedelme nagyon növekedett — azonban mindenesetre helyes volna, ha ezen nyereségből az állam is részesednék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igen nagy hibának tartom azt is, hogy a szerződésben nincs fentartva a felmondási jog. Könnyű elképzelni olyan eseteket, a midőn Magyarországra nézve nagy hátrányokkal járna, hogy nem mondhat fel. Nagy hibának tartom továbbá, azt, hogy egy idegen bank kezében oly nagy számú részvények lesznek konczentrálva, (Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy ez az idegen bank urává lesz az Adria-társaságnak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy ez milyen káros, mutatja az, hogy milyen felfogással vannak hasonló körülményekről olyanok, a, kik kétségkívül legjobban értenek a. dologhoz. Az igen tisztelt miniszter úr bizonyosan jól tudja,, hogy az angol kormány, angol állami költségen, tehát az angol állam pénzével megvásárolta a Szuez-csatorna-részvények többségét. Miért? Azért, hogy egy nagyon szükséges tengeri kereskedési úton ő domináljon egy idegen rószA r énytársaság tanácsában. Egyébiránt természetes, kivált a mi helyzetünkben, hogy lehetnek oly körülmények, a midőn rendkívül káros lesz az országra nézve, egy idegen bank, a mely oly idegen országban székel, a hol az ellenségeskedés Magyarország iránt nagymérvű, (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) sa melynek érdekei határozottan ellentétbe fognak jönni Magyarország érdekeivel, (Úgy van! a szélső baloldalon.) urává lesz annak a társaságnak, a mely kezében tartja, egy bizonyos irányban a magyar tengerhajózást. A szerződés módot ad ugyan a kormánvnak arra,, hogy kéiryszerítKÉPVH. SAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. hesse a társaságot kötelessége megtételére, de mindenki tudja, hogy milyen nagy nehézségekkel és kárral járna az. ha a kormán vnval ellenséges lábra állana a társaság. Polónyi Géza: Ez az! így áll a dolog! Kossuth Ferencz: Most már be is fejezhetném rövid felszólalásomat; csak azt akarom még megjegyezni, hogy- épen nem vagyok megnyugtatva abban a tekintetben sem. hogy a fuvardíjakra vonatkozólag milyen mérvű és milyen gyorsaságú befolyás van a szerződési javaslatban a kormánynak fentartva. Én attól félek, minthogy igen nagy hasonlat van ezen ós azon helyzet között, a mely Olaszországban fennáll a Navigazionc Generálé-vei szemben, hogy ugyanaz fog nálunk is kifejlődni, a mi ott fejlődött ki. A Navigazione Generálé ugyanis akkor, a mikor például Nápolyból Amerikába, tonnánkint 15 frankot kér, Nápolyból Szarclinába 30 frankot követel. Sajnálom, hogy a tarifára vonatkozólag e szerződésbe nem vétetett be olyan kikötés, mint például bevétetett a Keleti-tengeri hajózással kötött szerződésije, a mely az 1898 : IX. törvényczikkel lett beczikkelyezve ós a melynek 7. pontjában az van, hogy a fuvardíjaknak a rendes fuvardíjaknál 30°/o-kal olcsóbbnak kell lenni. Ha beiktathattuk ezt abba, a szerződésije, akkor nem látom át, miért ne iktathatnék be az előttünk fekvő szerződésbe is, minthogy ez, az országnak, s a magyar kereskedelemnek nagy előnyére lenne ? (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azzal végzem felszólalásomat, (Halljak! Halljuk!) hogy a jelen viszonyok között — és itt azért keresem a megfelelő szót, mert nem akarok udvariatlan kifejezést használni - - megbocsáthatatlan hiba. több mint hiba lenne, az ország jövőjét lekötni olyan módon, hogy a véletlentől fogna függni az, hogy a, lekötés előnyös lesz-e az országra nézve, vagy nem! Az előttünk fekvő törványjava,slatot nem fogadom el. i'Hosszantarló, élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A miniszter úr kivan szólani! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljak!) Miután fel lettem szólítva arra, hogy az Adria társulatnál esetleg levő másodkiboesátású részvények opcziójáról nyilatkozzam, kötelességemnek tartom ezt a nyilatkozatot most megtenni, hogy a t. ellenzéki szónok uraknak legyen alkalmuk erre reflektálni. (Helyeslés.) Mielőtt azonban ezt tenném, miután ma egy pár olyan észrevétel történt a törvényjavaslatra vonatkozólag, mely okvetlenül kihívja a, figyelmet, s mindenesetre megérdemli, hogy az ember veié foglalkozzék, engedje meg a, t. ház. hogy
