Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

462 (i88. országos ülés 1903. márczius 27-éii, szerdáit. misztikus, ezt nem lehet szépíteni semmivel. A statusquo tíz évig fennáll; miért sietnek azzal, hogy két hét alatt lebonyolítsák a javaslatot ? Az is körmönfont módon van kieszelve, hogy az inkompatibilitási kérdést, is emlegetik, hogy demonstrálják ezzel is, hogy nem tartják ezt inkompatibilisnek, s azért terjesztik elő a törvényjavaslatot tárgyalásra. Ez nem volt praktikus dolog, ós semmi körülmények közt sem volt helyén való, hogy ezt a dolgot így keresztül akarják forszírozni, a mikor az nem időszerű, mikor arra sem erkölcsi, sem anyagi szükségesség fenn nem forog. Magam részéről, t. képviselőház, eleget igyekeztem tenni kötelezettségemnek, mely mint képviselőre rám háramlik akkor, a mikor a nemzet jogának megnyirbálásáról és a nemzeti vagyon egy részének idegen helyre való fordításáról van szó. Mikor ón azzal állok elő, hogy az Alföldre csatorna kell, vagy a mikor más meliorácziót akarunk teljesíteni az ország belső érdekében, például az alföld érdekében, akkor azzal állnak elő, hogy nincs pénz, akkor a t. kormány egy ország közgazdasági, politikai és anyagi helyzetének megjavítását 50.000 forinttal kívánja előmozdítani, mint a földmfvelésügyi miniszter úr. És a, temérdek adóhátralékot a pénzügyminiszter úr nem meri elengedni, hogy a pénzügyi egyensúly meg ne bolygattassék. Mikor ez így van, akkor nekünk nappalt és • éjjelt egygyé kell tennünk, hogy jól elintézzünk egy olyan ügyet, a melyben 1,140.000 korona forog kérdésben: akkor mindent el kell követnünk, hogy figyelmeztessük a kormányt a lehető könnyítésre, enyhítésre, sérelmekre. Ne lígy álljunk itt egymással szemben kormány és ellenzéki szónokok mint szerződő felek, hanem mindketten vállvetve működjünk közre, hogy a másik szerződő fél minél több engedményre köteleztessék. Ez tiszta dolog. Mikor kétoldalú szerződésről van sző, mindegyik fél minél több kedvezményt igyekszik kicsikarni magának. Nagyon rosszul tenné a miniszter úr, ha rossz néven veimé működésünket. Mi önérdek nélkül, politikai vagy bármiféle czólzat nélkül teljesítettük kötelességünket; (Úgy van! a baloldalon.) ezen nyilatkozatnak másik részét nem mondom meg, mert nem tudok semmit sem, de sem időszerűnek, sem politikailag, sem erkölcsileg, sem anyagilag helyesnek nem találom ezen törvényjavaslat forszirozását. Akármit hoz is fel a t. miniszter úr, hog*v ez üdvös a nemzetre, hogy ez szükséges, de azt, hogy miért kellett ezt" most előterjeszteni, semmiféle érvekkel nem indokolhatja. Már azért sem lehet ezt indokolni, mert a közlekedési bizottságban nem engedték a t. miniszter úrék részleteiben tárgyalni a dolgot. Hiába mosolyog Heltai úr, lehet, hogy ön többet tud ezekről a dolgokról és azért neveti, hogy én ágálok és kapaszkodom; ez mind hiába van, jól tudom, nem is várok ezért elismerést semelyik részről, csak a magam megnyugtatására hoztam fel ezeket a dolgokat. (Helyeslés a, baloldalon.) A mennyiben használni tudtam velük az ügynek, használtam, áldani az országnak semmi körülmények közt nem ártottam. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Ugyanezért bátorkodom a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa.): » Határozati javasla,t. Határozza el a ház, hogy addig, míg a kereskedelemügyi miniszter úr nem ad kielégítő pontos felvilágosítást az iránt, meddig tart az Adria alapítói részére a tervezetben biztosított kedvezmény, a törvényjavaslat tárgyalását felfüggeszti.* (Helyeslés a baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Nagy Ferencz! Nagy Ferencz államtitkár: T. képviselőház'!' (Halljuk! Halljui;!) A kereskedelemügyi miniszter úr tegnapi nagyszabású beszéde után, mely annyira gazdag volt argumentumokban a javaslat megvédésére, tökéletesen feleslegesnek tartom, hogy ez a javaslat újabb argumentumokkal támogattassék. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az pedig szükséges! Halíjuk! Halljuk!) Én azt hiszem,... Kubik Béla: Rosszul hiszi! Nagy Ferencz államtitkár: . . . hogy ezen argumentumok tökéletesen meggyőzők, és ki kell jelentenem azt is, hogy azok az ellenargumentumok, különösen melyeket Molnár Jenő képviselő úrtól ma hallottam, engem az én meggyőződésemben megingatni nem voltak képesek. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő: Mindjárt képzeltem! Nagy Ferencz államtitkár: Hogy mégis felszólalok, ez csak azért történik, mert Rakovszky István képviselő úr egyenesen aposztrofált engem ebben a kérdésben és pedig azon tarifa-visszaélések iránt, melyek állítólag az Adria részéről elkövettettek. Szó szerint a következő kérdést intézte hozzám: »Nincs tudomása a t. államtitkár úrnak, hogy a tarifa dolgában a magyar királyi államvasutak több ízben panaszt tettek a kormánynál, mert az állomásokkal megkötött relácziókban a tarifákat több ízben ós súlyosan megsértette az Adria ?« T. ház! Rakovszky István képviselő úr jól van informálva abban a tekintetben, hogy a magyar államvasút tényleg többször panaszt .tett a minisztériumnál, csakhogy rosszul van informálva abban a tekintetben, hogy miért