Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
(i88. országos ülés 1901. márcüins 27-éu, szerdán. 40 \ Molnár Jenő; Tehát az igazgatósági .tagoknak több joguk van, mint a miniszteri biztosnak. A társaság ügyeibe befolynak ós határozati joguk van, a miniszteri biztosnak csak kötelessége van, de a társasággal szemben semmi néven nevezendő joga nincs: ő csak felvigyáz, hogy rendben megy-e a dolog, vagy nem, de semmiféle határozatot nem hozhat. A miniszterre nézve is nagyon körmönfontan van ez a kifejezés megszövegezve. Azt mondja, hogy: »határoz«. Méltóztatik ezt érteni? Miért nincs itt, hogy a miniszter úrnak joga van megsemmisíteni vagy rendelkezni ? Miért van ez ilyen praktikusan szövegezve, hogy a társaság mindent elér, a mit akar és tud, de a miniszter nem csinálhat semmit sem ? A kifejezésekben mindig a legtökéletesebbet szoktuk választani. Ha azt akarjuk elérni, a mit gondolok, hogy joga van a miniszternek a szubvenczióért a, társaság ügyeibe befolyni, akkor méltóztassék ezt kehesen megszövegezni, ós a,zt mondani, hogy a miniszter az ilyen felterjesztett ügyekben végérvényesen dönt. Nem határoz, hanem megsemmisítheti, vagy helybenhagyhatja. Ez határozott kifejezés ; míg az ibyen elasztikus kifejezés megint nem a mi előnyünkre, hanem a szerződő másik félnek előnyére van ide iktatva. Most jön a 35. §. (olvassa): »A társaság által szerződésileg elvállalt szállítási kötelességek pontos teljesítését a tengerészeti hatóság a helyszínén ellenőrzi, és a tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság a kereskedelemügyi magyar királyi miniszterhez felfolyamodással élhet, a ki végérvényesen határoz.« A 36. §-ban az áll, hogy a társaság ügykezelési nyelve a magyar ós a társaságnak úgy belföldi, mint külföldi alkalmazottjai a lehetőségig magyar állampolgárok legyenek. Hát megengedem azt, hogy a budapesti központban és a fiumei központnál levő levelezés magyar. Megengedem azt is, hogy a budapesti központnál a könyvek magyarul vezettetnek ; de már azt nem merem megengedni, hogy Fiúméban magyarul vezettetnek a könyvek. Azt sem engedhetem meg, hogy a hajókon levő alkalmazottaknak a kapitány nyal, vagy hivatalos érintkezésben hivatalos nyelve a magyar legyen. Kérdem, miként vél a t. miniszter úr ezen 36. §-nak érvényt szerezni, és hogy fog a jövőben eljárni? Ha a múltban ez így történt, a t. miniszter úr ezért nem felelős; de már a szerződés ezen szakaszának alkalmazásánál feltétlenül felelősséggel tartozik, hogy ne csak a levelezés és a budapesti vezetés legj T en magyar, hanem igyekezzünk a hajó alkalmazottjait is magyarrá tenni és általában annak a czélnak megfelelőleg eljárni, a miért ezen óriási áldozatokat hoztuk. (Az elnöki széket Perczel Dezső foglalja el.) A 37. §. így szól (olvassa): >>Mindaddig, a míg az Adria az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállítására, az alapszabályok módosítására ós a társaság feloszlatására vonatkozó közgyűlési határozatok a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatosítása előtt a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter elé terjesztendők. A társaság jelen szerződést csak a minisztérium előző engedélyével ruházhatja át másra.« Hát, kérem, a miniszternek befolyása van a társaság alaptőkéjének az emelésére vagy leszállítására. A mint beszédem elején megjegyeztem, a társaság folyamodott a törvényszékhez, hogy felemeli alaptőkéjét 2,500.000 koronával. Kérdem a t. miniszter úrtól, vájjon a közgyűlés határozatát, a. melyet erre nézve hoztak, felterjesztették-e a miniszterhez jóváhagyás végett? Mert az alaptőkének felemelésére és leszállítására vonatkozólag a miniszter dönthet. A t. miniszter úr azt is megmondhatja, mily pénzügyi művelet útján emeljék fel az alaptőkét, tehát befolyást gyakorolhat arra vonatkozólag, hogy nem engedi meg az alaptőke felemelését, csak azzal a feltétellel, a melyet Polónyi Géza, t. kéjoviselőtársam tegnap említett. így tehát joga van a miniszter úrnak befolyni a társaság belső ügyeire. A 37. §. megadja a jogot, és ha azt akarja a t. miniszter úr, hogy több szó ne essék e szakasz és e körülmény felett, jónak látnám, ha a miniszter úr nyilatkoznék ós legalább annyit megmondana, hogy mérlegelés tárgyává teszi a 37. §-t és az ország pénzügyi és gazdasági viszoiryainak, valamint a társaság érdekeinek tekintetbevételével oda fogja változtatni a közgyűlés határozatát, hogy elsőbbségi kötvények bocsáttassanak ki. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a szerződós. Felolvastam szóról-szóra. Ebből nem tűnik ki az országnak az a joga, hogy ha a társaság nagy részben, vagy bármily részben eleget nem tesz szerződésbeli kötelezettségének, megszüntetheti a társaság szerződését. Ezért voltam kénytelen a szerződőst felolvasni. Megemlítettem azt is, hogy érthetetlennek tartom az egész eljárást. Tíz óv múlva jár le a, mostani szerződés. Miéit kellett így forszírozni a törvényjavaslatnak keresztűlhajtását, bog}?" meg sem engedték a részletes tárgyalást? Annyira sürgős ez a javaslat? Ez érthetetlen,
