Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
országos ülés 190Í. ni a járatok beosztása mindenesetre a következő módon történjók: Fiúméból—Glasgowba (1. szám), Fiúméból—Liverpoolba (4. szám) és Liverpoolból— Fiúméba (17. szám), Fiúméból—Rouenba, vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjébe (6. szám) havonkint legalább egy-egy járat indítandó.* Már most hasonlítsuk kérem össze ezt az első ponttal. Méltóztassék csak megnézni. » Fiuméből—Liverpoolba és Liverpoolból—Fiúméba* ez stimmel; »Fiuméből—Rouenba vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjébe legalább egy.« Ez is stimmel. Már most jön: »A 2., 3.,' 5., 7., 10., 12., 14., 15., 16.,"' 18., 19. és 20. számú járatoknál két havonként legalább egy-egy járat indítandó.* Ez már, azt hiszerü, nem fog stimmelni.. (Derültség baJfélöl.) Nem stimmelhet. Mert a Fiuméből Barczellonába ós Valencziába menő járatok ós a kilenczedik pontba felvett járatok az előbb említett járatok meghosszabbításával is teljesíthetők. Ez a két vonal: Fiuméből Olaszország ós Sziczilia fontosabb kikötőibe, valamint Máltának érintésével Marseillebe. az 52 ós a, 72 járatot egyesítené; tehát az 52 elesik már most, ez egyszer bizoiryos. De a régi törvénynek 1. §-a és az új törvényjavaslatnak 1. §-a szerint — azt is összehasonlítottam — még hátrány áll elő például a fiume-glasgowi vonalnál, mert hat vonal elesik teljesen. Azt a hat vonalát is felvenni már nem látta • szükségesnek a t. miniszter úr. mert azt mondta, hogy a közlekedési igények úgy mutatták, hogy erre a hat járatra nincsen szükség. Hát a mikor a jelentésben a közgazdasági bizottság egyre a gazdasági élet ós az ország gazdasági viszonyainak folytonos változását, valamint az állam tekintélyének emelését a külföld előtt hangoztatja, akkor ne szállítsuk le a meneteket, hanem szaporítsuk azokat, vagy pedig ha újakat nem járat, legalább a régi járatokat ne méltóztaiSsék megszüntetni. A 4. és 5. §. mindezekről a járatokról szól. Most.. következik a G. §. Ezt felolvasom, hogy ebből is méltóztassék meggyőződést szerezni arról, hogy seholsem áll az, hogy »a magyar királyi kormánynak jogában áll* vagy »a magyar királyi kormány ezt meg ezt megkívánhatja a társaságtól*, hanem mindenütt úgy van szövegezve a szakasz, hogy »megengedtetik a társaságnak* vagy »jogában áll a társaságnak* vagy »a társaság meghallgatásával történik*, de a t. miniszter úrnak sehol sincs független jog biztosítva. No már ha én a t. miniszter úr helvóben volnék, a mikor árczhis 27-én, szerdán. 447 alkalmam nyilik itt függetlenül biztosítani a magyar kormány jogait, és a mikor látom, hogy a társaság igenis rá van utalva a szubvenczióra, — mert hisz ezt mondják — akkor nem azokat a jogokat terjeszteném ós szélesíteném ki, a melyek a társaság érdekében vannak, hanem azokat a jogokat, a melyek a t. kormánj 7 , vagy a nemzet érdekében feküsznek. Hiszen most a kezében van a társaság a' miniszter urnak; igen ám, de ha itt a többség meg mindnyájan felállanak és nagy oráezióval beszédeket tartanak az Adria szerződése vagy a törvény mellett,- akkor természetes, hogy ez a társaság újabb és újabb kívánalmakkal fog a törvényhozás elé állani. Hiszen ha csak két-három ember van is, a Id olyan naiv és azt hiszi, hogyha ő utána jár ezeknek a dolgoknak, és kitanulmányozza ezen törvények hiányait, akkor észrevételeit figyelembe fogjuk venni: akkor nem a tapasztalt bánásmódot érdemeljük mi a törvényhozástól és a t. kormánytól, hanem azt hiszem, hogy elismeréssé] tartoznak nekünk, mert mi legalább felvilágosítjtdv azokat a társaságokat, hogy a, t. miniszter urat a jövőben ne zaklassák illetéktelen követelésekkel. Hát ba csak ezt teszszük is, t. miniszter úr, akkor is nagy szolgálatot teszünk vele. A fi. §. azt mondja (olvassa): »A társaságnak jogában áll —ilgy-e mondottam az előbb, hogy minden szakasz így kezdődik — a jelen szerződésiben megállapított rendes és rendkívüli járatokon felül szabad hajózást űzni. Ebbeli működésénél azonban a társaság azon korlátozáshoz van kötve, hogy az állammal szerződéses viszonyban álló más tengerhajózási vállalatoknak szerződésszerűen segélyezett rendes vonalain sem tulajdon, sem bérelt gőzösökkel időszaki járatokat nem tarthat fenn, s egyes járatokat sem indíthat azon czélzattal, hogy az említett vállalatok szerződésszerűen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon.* A 7. §. arról szól, hogy a társaság köteles bizonyos milliónyi értékű hajókat beszerezni a, jövőben. A szakasz így hangzik (olvassa): »A társaság hajóinak szaporítása tekintetében a következő kötelezettségeket vállalja magára és pedig: a társaság köteles jelenlegi, 25 hajóból álló hajóraját 1902. évvégéig tíz, összesen 40—45.000 tonna hordképességü ós legalább 10—12 millió koronányi értéket képviselő gőzössel szaporítani.* Hát itt álljunk meg egy kicsit. Most is azt mondja, hogy 25 hajója, VAU. Hát hogyha kettő-hármat folytonosan javít, vagy 2—3 rossz lesz P És mit fog csinálni a miniszter úr, hogyha a kereskedelmi törvényszék a. 150. §. alapján
