Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
448 "*®* országos ülés 1901. márczíns 27-én, szerdán. Ítélkezik? Említette, hogy visszautasította a társaságnak azon kérvényét, a melyben a közgyűlési jegyzőkönyvet beterjeszti és a melyben az van mondva, (Halijuk! Halljuk!) hogy az Adria beterjesztette az alapszabálymódosítást ós a melyben a társaság bejelenti, hogy a részvénytársaság tőkéje 10,000.000 koronát tesz, mert nincsen igazolva, hogy befizette-e ezt az összeget. A 150. §. ugyanis azt mondja (olvassa): »Az alaptőke biztosítása rószvónyaláirás által történik. Az alapítók a társaság tervezetét minden aláírási ivbe felvenni és azt polgári állásuk ós lakhelyük kitüntetése mellett sajátkezűleg aláírni tartoznak. A tervezetnek magában kell foglalni a vállalat tartamát ós tárgyát, az alaptőke nagyságát, a részvények ós az esetleg ezekkel kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát ós névértékét, az aláírás záridejót, a mennyiben az alapítók, vagy mások oly betótellel kivannak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, ezen betéteit és annak értékét, az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket. Az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek.« Az a kérdés most, hogy ez a tervezetbe fel lett-e véve. Valószínű, hogy fel lett véve, de nem ez a fontos, hanem az a fontos, hogy akkor kötötték-e ki ezt az opcziót, vagy később, mert ha korábban kötötték ki, akkor a törvény értelmében ehhez joguk van, de ha később kötötték ki. a mikor már megalakult a társaság, akkor meg vannak határozva az előnyök, a melyeket a részvényesek biztosítanak az alapítóknak. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Hát kérdem én, hogy miért kérdezték meg akkor Schwartz Gusztávot ? Nem vagyok ugyan olyan jogász, mint Schwartz Gusztáv, (Derültség.) de annyit mondhatok, hogy ezért nem volt szükséges őt megkérdezni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De ez bizonyosan nincsen benne az alapítói tervezetben. Hogyan fogja tehát ez a társaság- felemelni 10,000.000 korona értékre a hajóparkot, hogyha ezt a pénzügyi manővert nem tudja megcsinálni, ha nincsenek biztosítva azok a pénzügyi eszközök, a melyek szükségesek, hogy a társaság a kormánynyal és a nemzettel szemben elvállalt kötelezettségének megfelelhessen ? Polónyi Géza, t. képviselőtársam megmondotta, hogy miért. Én nem osztom Polónyi Géza t. képviselőtársam nézetét, hogy a » Wiener Bankverein* províziót akar zsebrevágni. Ez nem így van. A »Wiener Bankverein* egész egyszerűen jó üzletet fog csinálni, mert száz forintos névértékű részvényeket 240 forintért fog kapni, ahhoz joga van, mert a tőzsdén így vannak jegyezve. Ez tehát nem provízió, ez egyszerűen felpónz, mely előállott az idők folyama alatt, mert a társaság jövedelmezősége ós prosperálása biztosítva van. Abban tehát osztom a nézetét, hogy meg kell akadályozni, hogy az a különbözet, a mely a 100 ós 240 forint közt van, a »Wiener Bankverein«-é legyen, s meglehet akadályozni, tekintettel arra, hogy Schwartz Gusztáv jogi véleményére szüksége volt, tehát nincs kikötve az alapítói tervezetben, nem akkor ruházták át, tehát nem áll fenn. Igenis bocsásson ki elsőbbségi kötvényeket kellő névérték mellett, • akkor az aláírási tőke Magyarországon fog maradni, 100 forintért fogjuk a 100 forintos kötvényeket megvásárolni, és nem 240 forinton és 140 forint árfolyam és névérték szerinti differencziát nem fizetnek, melyet a »Wiener Bankverein* zsebrevág. Kimutattam, hogy, ha a t. miniszter úr nem gondoskodik valami úton-módon arról, hogy a kormány megszüntethesse a szerződést, akkor, a mikor ő akarja, a társaság kötelezettségének eleget tenni nem fog és a t. miniszter urnak most nem 1911-ig, hanem 1921-ig van megkötve a keze. Major Ferencz: Sőt még továbbra is. Hisz ez örökös monopólium. Molnár Jenő: Arról majd később beszélek (olvassa) : »A társaság által beszerzendő gőzhajóknak a próbajáratokon óránként legalább tíz tengeri mórtföld sebességet kell kifejtenie.* Kérdezem a t. miniszter úrtól, hogy a múltban betartotta-e a társaság ezt a tíz tengeri mórtföldet? Nem állítom határozottan, de azt hiszem egyetlenegy esetben sem, mert én mindig csak 8—9-ről tudok. 1 Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Nem elég hinni, hanem tudni kell! Molnár Jenő: Csak kérdeztem, a t. miniszter, úr majd fel fog világosítani e körülményre vonatkozólag. Hiszen tegnap a t. miniszter úr nagy dicsekedve mondta, hogy az Adriának hajói évenként átlag 40.000 angol mértföldet tesznek, s azt mondta, hogy ilyen Leistung tiszteletre méltó, mert tengerészeti szakkörök is azt mondták, hogy ez óriási rekord. Mi az a 40.000 angol mórtföld! Ha óránként tesz tizet, nap»onkónt 240-et, egy hónapban 7500-at, tehát hat hónapig van a tengeren, s így hat hónap alatt megteszi. így van-e ez, vagy nem? A számítás egyszerű. Mondjuk, hogy 6 x /2 hónap alatt teszi meg a 40.000 angol mértföldet, akkor hol van az a nagyszerű Leistung? Hiszen rakodásra és pihenésre még marad a hajónak 155 nap, és
