Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
446 688. országos ülés 1901. márczius 27-én, szerdán. hogyan is vizsgáltam a dolgot, nem találtam meg, hol csatlakoznak, hol jönnek vissza, nem tudom, hogy ez a 12 járatból találja folytatását, hogy jön vissza ez a 12 hajó Fiúméba? De ha úgy volna, mint én mondom, hogy például a helyett, hogy az mondatnék, hogy Fiúméból Glasgowba 12 járat, a- helyett az mondatnék Fiúméból Glasgowba ós vissza hat járat, akkor meg tudnánk becsülni hány járatot tesz az Adria és világos képe volna a törvényhozásnak, hogy csakugyan hány járatra kötelezte magát a társaság. De ha valaki ezt a törvénytervezetet elolvassa, és nekem meg tudja mondani, micsoda ellenszolgáltatást tesz az Adria a járatokban, én ezelőtt kalapot emelek, mert annyi kivétel van statuálva, annyi elasztikus kifejezés van ebben a javaslatban. Ide hozták a törvényhozás elébe ezen szerződésnek megkötését s azt mondják, hogy csak a törvéiryhozás jóváhagyásával lehet ezen szerződést törvényerőre emelni, de az összes rendelkezési jogot kiadjuk a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Akkor inkább mondjuk azt, hogy adunk 1,140.000 korona sznbvencziót, a szerződós megkötésére pedig meghatalmazzuk a kereskedelemügyi miniszter urat, de ne áltassuk a törvényhozást a,zzal, hogy az ő hozzájárulásától függ ezen szerződésnek törvényerőre emelése. Azután sohasem láttam oh 7 szerződést, a mely semmi körülmények közt meg nem szűnik, húsz éven belül ez a szerződős nem szünhetik meg, akármit csinál a. társaság, mert ha nem is tesz eleget szerződésbeli kötelezettségeinek, ott vannak a pönálók, lehúznak egy járatért 4000 koronát, de hogy oly jogkö\ r etkezményekkel legyen ellátva ez a. szerződós, hogyha a társaság nem tesz eleget kötelezettségeinek a szerződés megszűnik, ezt a. szerződésben sehol nem találom. Ilyen szerződést én még nem láttam. Fel fogok olvasni minden egyes szakaszt és tessék nekem megmutatni, hogyha ez a társaság nem tud eleget tenni a szerződésbeli kötelezettségének, vagy, hogyha a törvényszék, figyelmessé lévén téve erre a körülményre, nem fogja jóváhagyni a társaság alapszabályait és közgyűlési jegyzőkönyveit, hol fogunk biztosítékot találni arra, hogy minket ez,a társaság kiengedhet a szerződésből? Fel fogom olvasni egyenként a szakaszokat. Az 1. §-ban benne vannak a járatok, a melyekre vonatkozólag megtettem észrevételeimet, hogy tudniillik kívánatosnak tartottam volna, hogy a járatok Fiuméből oda ós vissza lettek volna feltüntetve, mert akkor minden kételyt el tudtunk volna oszlatni arra nézve, hogy a társaság feltétlenül mennyi járatra van kötelezve. A 2. §. a következőképen szól: ó >A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 1. §-ban elősorolt járatok ós teljesítmények egyikének vagy másikának módosítása, vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek jogában álland a járatrendben változtatásokat eszközölni olykópen, hogy az esetleg felhagyandó, vagy módosítandó járatok más, a társaság hozzájárulásával meghatározandó járatokkal pótoltassanak.;' Már a 2. §. micsoda óriási kivételt statuál. Nincsen fix meghatározva a kormánynak a joga. Mindig azt mondja, hogy »a társaság hozzájárulásával*. Tegyük fel, hogy a. társaság nem járul hozzá? Mit csinál a miniszter úr? Van-e itt valami bírság, a 2. §-nál? Hogy oldja meg ezt a kérdést? A 3. §. következőképen szól: »Az 1. §-ban megállapított rendes járatokon és teljesítményeken felül a társaság a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek kívánságára ós feltéve, hogy az adriai tengeren létező rendes hajózási vonalak első osztályú gőzösein azon időben szedett fuvardíjak mellett három negyed hajórakomány biztosítva van, minden külön államsegély nélkül, az 1. §-ban jelzett viszonylatokban, további járatokat is köteles teljesíteni, illetve indítani, még pedig legkésőbb 21 nap alatt a vett felhívás kézbesítés napjától számítva. A társaságnak különben kötelességében álland az ország tengeri kereskedelmének czólszerű kiszolgálása érdekében, a mennyiben ezt a viszonyok megengedik, külön utasítás nélkül is a szükséghez mért külön járatokat indítani. « Megint mi van ebben a szakaszban? A kormány joga megint nincs meghatározva-, mert azt mondja a szerződós: »a mennyiben ezt a viszonyok megengedik.* Ennek elbírálása szintén nincs a kereskedelemügyi miniszterre bízva,, hanem a társaságra. A 4. §. a következőképen szól: • t »Az 1. §-ban megállapított járatok ós teljesítmények a forgalom igényeihez mért időben végzendők, mindazonáltal oly kikötéssel, , hogy az ott meghatározott összes kötelezettségek a naptári óv folyamán tényleg és teljes mértékben teljesíttessenek. Hogy pedig a forgalom a kívánt rendszerességgel leb oixyolíttassók, megállapíttatik, hogy az 1. §-ban meghatározott útirányokban
