Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
432 f ' l "^• országos ülés 1901. inárczius 2<!-áu, kedden. a veszteség három járatnál összesen 13.228 korona volt. E járatok még nagyobb veszteséget okoztak volna, de a Mátyás király Görögországból árút vitt ki és ezért viteldíjat kapott, így csináltattam a kivitelre vonatkozó kimutatást; az eredmény összesen 61.559 korona nyereség. Hasonló módszert követtem a behozatalnál. Nézzük London-Fiúmét. Itt az az érdekes, hogy nyereség van; 3836 korona a nyereség, még pedig azért, mert útközben Newportból fél rakományt kapott és Máltából Triesztbe fizető rakományt kapott. Vegyük Rouen-Fiumét. Itt a nyereség 4671 korona azért, mert közben egy angol kőszén-kikötőbe ment ós onnan kőszenet hozott. Rakovszky István: Velencze számára! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem tudom, kivánja-e a t. ház, hogy még több adatot hozzak fel, — egyenként elő tudom sorolni, — de azt hiszem, a konkrét példák fényesen és kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy a direkt összeköttetés ós a direkt szolgálat a. társaságra nézve előnynyel nem jár. Nem mondom, hogy mindig, mert ha telerakományt kap oda, a hová megy ós vissza is tele rakománynyal indul Fiume számára, akkor megvan a nyereség. Rakovszky István: Fiumében nincs is hely! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Ez is egyik nehézség. Ebből méltóztatnak látni, hogy ez a társulat a szubvenczióra igenis rá van szorulva; nagy financziális eredményei daczára. Mert nem azon járatokon szerzi meg azon financziális eredményt, a mely járatokon mi rendeljük, hogy menjen, hanem azokon, a melyeken nem rendeljük, hogy menjen. Rakovszky István: Az mindegy! (Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bocsásson meg a képviselő úr, ha valakinek más forrásokból jövedelme van, azért én nem kívánhatom, hogy a nekem teljesítendő szolgálatot feleáron, vagy olcsón adja, azért, mert másutt jövedelme van. (Helyeslés jobbfelöl.) Hát legyünk igazságosak. Arról lehet beszélni, — és kérem Rakovszky István t. képviselő urat, hogy különösen erre figyelni méltóztassék, mert objektíve kell ítélnie, •— hogy jól választottuk-e meg a kikötőket, a melyekkel a direkt összeköttetéseket keressük; arról is lehet beszólni, hogy ezen kikötök kiszolgálása ós a Fiume számára teljesített szolgálat, a mely legutóbb 3,400.000 métermázsára rúgott, megéri-e azt az áldozatot, a melyet úgy szubvenczióban, mint adókedvezményben hozunk, — tehát nem titkolok el semmit, — de úgy okoskodni, hogy jövedelme van, nagy osztalékot ad. ós meg nem vizsgáim, hogy miből van jövedelme, és miből ad nagy osztalékot: ez lehetlensóg. Mert ha a t. képviselő úr bebizonyítja és meggyőz engem arról, hogy nem szabad, vagy legalább ilyen mértékben nem szabad szubvencziót ós adókedvezményt adnunk az »Adriá«-nak, mert azokon a járatokon nyeri jövedelmét, a melyeket mi parancsolunk : akkor értem a t. képviselő úr követelését; akkor igaza van, ós akkor megadom magam. De ha a t. kéj^viselő úr be nem bizonyítja, hogy azokon a járatokon nyeri jövedelmét, — míg ellenben ón be tudom bizonyítani, hogy más járatokon nyeri, — akkor nem lehet tőlem követelni, hogy vagy a járatokat adjam fel, vagy a szubvencziót tagadjam meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás és zaj a baloldalon.) Most még egy fontosabb kérdéshez érkeztem, (Halljuk! Halljuk!) de mielőtt ennek tárgyalásához kezdenék, öt percznyi szünetet kérek. (Helyeslés.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! A tanácskozást folytatjuk. A kereskedelemügyi miniszter úr folytatja a beszédét. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Hogy a konklúzióra jussak, a karterezett hajók saját pénzügyi eredménye tekintetében azt vagyok bátor állítani, hogy, ha csak azon adatot veszem, a, melyet Rakovszkj' István t. képviselő úr használt, ha jól emlékszem, 1899-ben 2,500.000métermázsát szállított ki így karterezés útján. . . Rakovszky István: Az az általános volt! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Különben, ha veszszük 1899-et, vagy 1900-at, a melyben, úgy emlékszem, 365.000 tonna, tehát 3,650.000 métermázsa volt. Rakovszky István': Tonnákban beszéltem! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Mondom, ha veszszük, hogy karterezés utján 1,650.000 métermázsát szállított, és ha ezt egy koronával veszszük fel, mint viteldíjat, minthogy a költségek már a mérlegben megvannak, természetesen ez 3,650.000 koronára menne, mint bevétel. Ha már most azt veszszük, hogy ez a jövedelem kimarad, kiesik, abban az esetben az Adria nemcsak hogy nem fizet 14°/o-ot, de most is igen jelentékeny, nagy deficzitben van, többet mondok: ha egyáltalán a kikötők közötti forgalom nem lett volna 1891. után, két ós fél óv alatt egész tőkéjét újra tökéletesen elvesztette volna. Természetes dolog, hogy ily körülmények
