Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
(587. országos tilés 1901. márezius 2(>-ÄH, kedden. 429 Elnök (csenget): A képviselő úr folytonos közbeszólásai zavarják leginkább a vitát. Széll Kálmán miniszterelnök: Tessék akkor szólani Rakovszky István képviselő úrnak, a mikor rajta kap, hogy én lármázok. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ismétlem, t. képviselőház, hogy a franczia kikötőkből 1897-ben saját hajó 24.337 métermázsát hozott be; idegen hajó egyet sem, 1898-ban saját hajó 19.478-at; idegen hajó egyet sem; 1899-ben saját hajó 24.406-ot. idegen hajó egyet sem. Most nézzük kérem a behozatalt az angol kikötőkből. Saját hajón 1899-ben behozták 281.425 mótermázsát, idegen hajón 164.738-at; 1898-ban saját hajó 276.754, bérelt hajó 9.516; 1899-ben saját hajó 150.465, bérelt hajó 109,917 métermázsát. Tehát láthatja, t. képviselőház, hogy még a távol levő angol kikötőket is saját hajóival jelentékenyen kultiválja az Adria. De abban igaza van Rakovszky István t. képviselő úrnak, hogy arra kell törekedni,, arra kell dolgozni, hogy ezt minél inkább elérjük. Major Ferencz: A járatok számát szeretném hallani! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Erre is rájövök; tessék elhinni, hogy a thóma roppant nehéz, (Helyeslés a jolhSl dalon.) tehát csak lassan haladhatok előre. Hát ugy-e bár az a fontos, hogy azt követeljük, hogy minél nagyobb mértékben használja ki az Adria saját hajóit? (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hát, lássuk, hogy ennek mi a feltétele? Az, hogy az a hajó ki van-e használva, kellő mértékben. Nézzük meg e tekintetben a két legutolsó esztendőt. Mert igazuk van a t. képviselő uraknak, hogy ezek előtt a dolgok előtt szemet hunyni nem szabad. 1899-ben a legutóbbi két esztendőt veszem, hogy egészen friss adatokkal szolgáljak az Adria összesen tett 513 járatot. Ebből 300 at teljesített saját hajóival, és 213-at idegen hajóval. Saját hajóival — és ez az érdekes — megtett az Adria: 905.779 tengeri mértföldet, tehát egy hajóra, esett 40.000 tengeri mértföld. Ez olyan kihasználás, hogy én nem hiszem, hogy a t. képviselő urak ilyen mértékű kihasználást a tengerószetnél egyáltalában sokat fognak találni. Már most vegyük az 1900. esztendőt. 1900-ban tett az Adria 543 járatot. 323-at a saját hajóival és 219 járatot idegen hajókkal. A saját hajóival megtett az Adria ebben az esztendőben 968.780 tengeri mértföldet, tehát 40.366 tengeri mórtföld esik egy hajóra. Már most. t. képviselőház, méltóztassék tengerészeket megkérdezni, hogy nem-e a végsőig kifeszített felhasználása-e ez a saját hajóknak? Mit bizonyít ez, t. képviselőház? (Halljuk! Halljuk!) Azt, hogy elégtelen a hajók száma. Hogyha akarjuk, ha követeljük — és méltán követelhetjük, — hogy ne charterezzen, mit tesz az ? Azt, hogy tegyük lehetővé, hogy szaporítsa meg hajóit. Ezt akarom én biztosítani. Méltóztatnak tehát látni, hogy épen azon szempontból, a melyekből a társaságot bírálják — és méltán bírálják — akar a javaslat a bajokon segíteni. Rakovszky István: Az az ő kötelességük. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Helyes! De ne méltóztassanak gondolni, hogy nekem nem okoznak gyönyörűséget ha, nekem ilyen munkát adnak. Minél több a, kifogás, annál jobb ; mert ón behatóan foglalkozom azokkal, hiszen a dolog felelősségemre és becsületemre megy. Rakovszky István: A becsületre nem, a felelősségre nagyon is. Elnök: Rakovszky István képviselő urat figyelmeztetem, hogy ő leginkább gerálja magát úgy, mint a figyelem őre, és ő szakítja félbe legtöbbször a szónokot. Kérek több nyugalmat. Rakovszky István: Csak a pauzákat töltöm ki. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Most engedje meg a t. ház, hogy tovább menjek ugyané thémán. (Halljul•! Halljuk•!) Azt mondja Rakovszky István t. képviselő úr, hogy mi, szegény nyomorult ország adjuk a szubvencziót azért, hogy az idegen karterezette knek szolgáljunk. Ez tulaj cl önkép eni értelme kifejezésének: szószerint nem idézem, de azt hiszem, értelmét helyesen adtam vissza. Rakovszky István: Ügy van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A képviselő úr tudnillik kiszámítja azt, hogy a kikötők közti forgalom 51%-át teszi ki az összesnek. Es aljból azt következteti, hogy a szubi T enczíó. az 1,140.000 korona, a melyet az Adriának adunk, szolgál — és pedig ha jól emlékszem, úgy állította fel hogy 51°/o arányban szolgál —• ennek a, forgalomnak. Ugy-e így mondta, a képviselő úr? Rakovszky István: Igen! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Egyúttal arra a következtetésre jut, hogy akkora szubvencziót hajókra átszámítva, a mekkorát mi adunk. — már ezt általánosságban mondta a képviselő úr. — az összesre nem adnak sehol, mert nálunk egy hajóra esik 42.500 korona. Ezzel foglalkozom legelőször. (IMIjak! Halljak!) A t. képviselő úr a következő eljárást követte: A míg a külföld valamennyi hajóját
