Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
4go c87 ' wsa&gos i' 1 '* 8 löoi. felvette és felvette az ottani postai szubvencziókat is, természetes, hogy roppant sok lévén az osztó, minimális szám jött ki, mint eredmény. Nálunk pedig úgy csinálta a képviselő úr, hogy csakis a szubvenczionált hajókat vette ós azokra osztotta ki a szubvencziót, és így igen természetes dolog, hogy nagy összeg jött ki. Bocsánatot kérek, ez nem igazságos eljárás, mert Anglia rengeteg hajóparkjának, avagy Francziaország nagy hajórajának, vagy az olaszországi nagy hajórajnak egy minimális fraktáját képezik azok a hajók, a melyek szubvenczióban részesülnek, a többi mind szabad hajózás. Tévedésben van a képviselő úr a számot illetőleg is, mert csak 59 hajót vett fel. Rakovszky István: így van a kimutatásban ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kifelejtettek egy párat, mert összesen 6l-re megy a hajók száma. Ez a legújabb adat. Különben ne tessék ebből kapitálist csinálni, nem fogunk összeveszni e felett. (Derültség.) Már most az összes hajókat fel kell venni, ha, az ember igazságosan akar eljárni. De a külföldre nem futhattam hirtelen az adatokért, ós csak Ausztriát használtam fel az összehasonlítás czóljából. E tekintetben a dolog a következőleg áll: (Halljuk! Halljuk!) Ha a szubvencziót így akarjuk felosztani, esik egy hajóra 31.523 korona, ha pediglen csak az Adria szubvenczionált hajóit veszszük, jelenleg 45.G00 korona, a jövőre pedig 10 hajót hozzávéve, 32.571 korona esik egyre. Most lássuk, hogy áll a dolog Ausztriában? Az összes szubvenczió ott 9,400.000 korona. Ebből segélyezte tik 154 hajó, esik tehát egyre 60.389 korona. Ha pedig csak a Lloyel szubvenczióját alkalmazzuk a, Lloj^d hajókra, épúgy, mint az Adria szubvenczióját az Adria hajókra, akkor a szubvenczióból 1 hajóra esik 121.212 korona. (Élénk tetszés a jobboldalon. Zajos ellenmondás és mozgás a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) Rakovszky István: Nincsen így! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! Ne méltóztassék ebből semmit sem következtetni! Én sem akarok ebből a t. képviselő úr ellen abszolúte semmiféle argumentumot felhozni. Miért? Azért, mert seholsem számítanak így. A képviselő úr is inkább csak statisztikai érdekességből hozta ezt fel, de azt hiszem, maga is meg van győződve arról, hogy a hajószolgálmányokat nem így szoktuk mérlegelni. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Pichler Győző: Tonnák után! márczius 3(>-á.u, kedden. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Igen! És ennek következtében nem is lehet így számítani, de~ kötelességem volt, miután ez a számítás napokig feküdt a közönség előtt czáfolat ós rektifikáczió nélkül, ezt a kijelentést tenni, hogy legalább ezt az argumentumot is arra a színvonalra szállítsam le, a mely azt valóban megilleti. De még egy Lloyd-adattal szolgálok a képviselő úrnak, mert úgy látszik a Lloyclot eszmóiryi, önzetlen vállalatnak tüntette fel, a melyhez idomítani kellene az Adriát is. Van egy járat, van egy összköttetés, a melyet mind a két vállalat kultivál, é& ez a brazíliai. A brazíliai összeköttetésben mind a ketten alternative járnak és a szubvenczió"* aránya a kövétkező: a Lloyd kap tengeri mértföldenként 4 koronát, tehát összesen 298.608 koronát, az Adria kap 1 korona 19 fillért: tehát tisztán csak a brazíliai j'áratok czímén a Lloyd az Adria összes szubvencziójának 26-2°/o-át már igénybe vette. Méltóztassék látni, hogy nem oly nagyon pazarló ez a magyar kormány, hogy a szegény néptől* kisajtolt filléreket még sem szórja olyan gondatlanul, a mint ezt a képviselő úr állította! Rakovszky István: És az észak-amerikai járatnál! Annál öt korona ! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Arról is beszélek majd, de ha megengedi a képviselő úr, csak később. Azonban most menjünk tovább és hatoljunk a dologba még beljebb, tudniillik foglalkozzunk még egy kicsit az idegen hajók karterezésónek kérdésével, annyival is inkább, mert Pichler Győző képviselő úr is vádat emelt e részben. Azt mondta, ha jól emlékszem, ő volt. de lehet hogy Páder Hezső képviselő úr mondta., hogy mi dolog az, hogy az Adria megkapja a szubvencziót, zsebrevágja. — mert ezt a kifejezést használták — ismétlem, hogy ki, azt igazán nem tudom. .. Pichler Győző: Én ezt nem mondtam! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: ... a díjtételt, a szállítási költséget, ós akkor mint egy agenczia — még ezt a szót is használták — átadja idegen hajónak az árút. Hát kérem, először is arra a föladóra ez tökéletesen mindegy, mert a szállítás rá nézve nem lesz sem terhesebb, sem könnyebb, akármint történjók. Miért? Mert az a díjtétel már Fiúméban meg van szabva, s ennek következtében ez az Adria társaság, a mint átvette azt az árút, azért felelős, tél sillinggel, fél frankkal sem számíthat többet, akárhogy juttassa is azt rendeltetése helyére. És az Adriára nézve nem is egészen könnyű dolog, mert
