Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
428 (iS7. országos illés 1901. mArczius 2fi-án, kedden. kifogásom van és ez az, hogy sem az egyik, sem a másik Fiúménak egy rendelkezésre álló hajóparkot nem biztosított volna, mert sem a szabadhajózás, sem a szubvencziónált vonalak nem kötnék le magukat kizárólag Fiume számára. Rakovszky István: Oda lehet kötni őket! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem lehet, mert az a sok különböző vállalkozó egyáltalában nem köti le magát. De a másik fő kifogásom az, hogy nem lehet állandó és főleg úgynevezett Pionirdienstet teljesítő járatokat ilyen úton elérni azért, mert azok a járatok ilyen módon csak később fognak fejlődni ós fmanczialiter a szállítóra nézve előnyössé válik. Ezek a járatok eleinte csak áldozatokat fognak követelni. Ha tehát az illető nincs máshoz kötve, mint a rakományhoz, akkor ha nincs rakomány, nem megy. Már pedig ilyen kikötőket nem lehet úgy kultiválni ós úgy elhódítani másoktól, hogy csak akkor megyünk oda, a mikor véletlenül akad rakomány. Ilyeneket csak rígy lehet lekötni ós elhódítani, ha biztos járatok vannak, ha tudják az illető üzletemberek, a szállítók ós exportálók. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) hogy az a hajó ebben és ebben az órában minden körülmények közt meg}' és így az összeköttetés úgy oda, mint vissza megcsinálható. (Igaz! Úgy van! jobbról és a középen.) Mi állott tehát előttem? Az, hogy szubvencziónált vállalatot létesítsünk. (.Halljuk! Hajijuk!) Már most képzelheti-e a t. ház azt, hogy az ilyen kikötőkkel való, lehet mondani, első összeköttetések, vagy legalább is eddig gyenge összeköttetések czéljából akad egy önálló válalat, a mely sokkal, de sokkal erősebb szubvenczió nélkül ezekre lekösse magát. Ezt ón egyáltalában képtelenségnek tartom. Ezért gondoltam, hogy fel kell használni az alkalmat arra, hogy ezt az összeköttetést az Adria útján csináljuk meg, természetesen a kellő biztosítókok mellett. (Helyeslés jobbról és a középen.) De azt mondja Rakovszky István t. képviselő úr. hogy az Adria nem teljesíti feladatát, mert charterez nagymértékben, idegen hajókat ad, és így a direkt összeköttetést az országnak nem biztosítja. Azt hiszem hiven adtam vissza vádját. Hát, t. ház, először is nem áll épen ilyen feltétlenül ez a vád a forgalom adatai szerint. Engedje meg a t. ház, hogy csak három évről hozzam elő az adatokat, a kikötők látogatása tekintetében, mert érdekes az, hogy kutassuk azon kikötőket, a melyek leginkább kultiváltatnak a bérelt hajók által, hogy lássuk, memxyiben látogatja az Adria saját hajóit. Azt hiszem, helyesen járok el, ha e tekintetben háromféle kikötőt veszek csak fel, tudniillik az olasz, a franczia ós az angol kikötőket, mert azt hiszem, itt érhetné leginkább a vád az Adriát, hogy nem felel meg feladatának. Az árúkivitel tekintetében az olasz kikötőkbe 1898-ban vitt az Adria saját hajóin 181.622 mótermázsát bérelt hajón csak 175-öt, 1897-ben saját hajón 147.007-et, bérelt hajón csak 899-ek 1899-ben saját hajón 197.768-at, bérelt hajón egyet sem. Most vegyük a franczia kikötőket. 1898ban vitt az Adria saját hajón franczia kikötőkbe 634.682 métermázsát, bérelt hajóval 54.132-öt, 1897-ben saját hajóval 554.076, bérelt hajóval 24.204-et, 1899-ben saját hajó vei 520.011, bérelt hajóval 81.102 mótermázsát. Most vegyük az angolkikötőket. Brittanniába vitt 1898-ban sajáthajón 277.523 mótermázsát bérelt hajóval 430.076-ot, 1897-ben sajáthajóval 403.448,' bérelt hajóval 336.636 métermázsát, 1899-ben saját hajóval 324.168, bérelt hajóval 646.746 mótermázsát. Itt az angol kikötőben, mint méltóztatnak látni, főlegaz utolsó esztendőben erős volt a charterezós, de különben azt hiszem, hogy meg méltóztatott ebből győződni, hoe'v kivitel tekintetében egyáltalában nem áll rosszul az arány, eléggé kedvező az a saját hajóval való kiszolgálás tekintetében. De menjünk tovább. Most jön az árúbehozatal. Olasz kikötőkből 1897-ben behozatott saját hajón 323.892, bérelt hajón 23.064, 1898ban saját hajón 243.741, bérelt hajón 19.315, 1899-ben saját hajón 237.672, bérelt hajón 38.263 mótermázsát, franczia kikötőkből saját hajók 1897-ben 24.337,bérelt hajóegysem, 1898ban saját hajó 19.478, idegen hajó egy sem. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Rakovszky István: Az ellenzék figyel és a saját pártja ott hagyja. Berzeviczy Albert: Ott beszélgetnek ós bennünket intenek csendre! Rakovszky István: A Riegler-papirgyárról most nincsen szó. (Zaj és mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem hiszem, t. ház, hogy a zaj engem felmentsen kötelezettségem alól. Én a dologba mélyebben megyek bele. Én tárgyilagos adatokkal dolgozom. (Helyeslés" a baloldalon.)* Rakovszky István: És ez nagyon érdekes! Szerb György: Mondja meg az ellenzéknek, hogy ne jöjjenek ide beszélgetni. Rakovszky István: Mondja meg a miniszterelnök úrnak! Széll Kálmán miniszterelnök: A miniszterelnök nem beszélget, csak hallgatja, hogy mit szólanak hozzá. (Folytonos zaj.)