Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

fíS7. országos ülés 1901. márczins 2(i-án, kedden. 423 szabbítását vévén fel, itt kivánt körülbelül, a mint ő mondja, 60.000 tengeri mértföldet kitöröltetni és azonkívül azt akarja bebizonyítani, miszerint nem több a, járatok száma, hanem egygyel kevesebb. Engedelmet kérek, a t. képviselő úr ebben téved, mert ha el is fogadom azt, hogy egyikét se számítsuk külön ezeknek a járatoknak, a, melyek Marseillen túl vannak, a mi különben addig lehetséges azért, mert a heti menetrendet képtelen lesz az Adria betartani, a mely menetrendet pedig a miniszter ellenőrzése mellett kell, hogy betartsa, ennek következtében fizikailag lesz kényszerítve arra, hogy ezeket a járatokat önállóan teljesítse. Azonban mondom, én a bírálat szigorúsága szempontjából hozzájárulok ahhoz, hogy ne vegyük tekintetbe; de akkor is téved a t. képviselő úr, mert elvitte ugyan a prolongált járatokat egészen Valencziáig, de akkor a hajókat ott felejtette ós a visszafelé való járatokat nem számította, pedig ezt is hozzá kell számítani. Tehát ötvenkettőt még hozzá kell adni és így a járatok száma ötvenegygyei szaporodik és a levont mértföldek száma körülbelül nem 60.000-t, de csak 16.380-t kell, hogy tegyen. így áll tehát ez a mostani szerződés a jogokra, terhekre, szolgálmányokra és az időpontnak a megválasztására nézve is azzal a szerződéssel szemben, a melyet ezelőtt tíz évvel tárgyalt itt a képviselőház, és akkor a képviselőház erős ellenzékének egyetlen szónoka a következő beszédet mondotta: »En azt hiszem, t. képviselőház, hogy úgy a. képviselőháznak óhajtásával találkozom, mint a közügynek teszek szolgálatot, ha félórával, vagy negyedórával előbb juttatom a t. házat abba a helyzetbe, hogy a mi jót szándékozunk tenni, megcselekedjek és azért egyszerűen kijelentem, hogy úgy én, mint elvtársaim ezen törvényjavaslathoz hozzájárulunk*. Ezt mondta a szélsőbali szónok pártjának megbízásából, arra. a szerződésre, a mely ettől a szerződéstől csak abban különbözik, hogy sokkal kevesebb járat és sokkal kevesebb hajótonna tartalom van benne kikötve, de semmi egyéb tekintetben nem különbözik. (Élénk tetszés jobbfelöl.) És nem volt ott egy szó sem, sem a közóppárt, sem pedig a szélsőpárt részéről, nem beszéltek Magyarország feláldozásáról, monopóliumról, az Adria-botrányről, erkölcstelenségről, sikkasztásról. (Élénk tetszés jobbfelöl). Rakovszky István: Hát azért mi sem beszéljünk? (Felkiáltások bal felöl: Ki' volt az a szónok ?) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: És egyáltalában, nem kiabálták azt közbe, hogy a szerződésnek hat évvel a lejárat előtt való megújítása gyanús, és hogy aranyhullámok járnak és más efféle. (Zaj). Rakovszky István: Ki volt az a szónok? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Egy nagyon ideális, naiv ember: Tors Kálmán. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Látszik, liogy naiv!) Major Ferencz: Tíz óv nagy különbség! (Zaj. Elnök csenget.) Pichler Győző: Teljesen mindegy, hogy mit mondtak akkor; az a kérdés, hogy mit mondunk most! (Zaj. Az elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Legyen nyugodt a t. képviselő úr,... (Zaj a baloldalon.) Pichler Győző: A miniszter úr felfedezte a magyar ipart, 30 évig senkisein beszélt róla ! (Zaj.) Ne gyanúsítsa az embereket! (Hosszantartó zaj. Az elnök többször csenget.) Elnök: Pichler Győző képviselő urat figyelmeztetem, hogy most a kereskedelemügyi miniszternek van a szóláshoz joga. Közbeszólási, egy-egy szót — a házszabályok ugyan nem engedik meg — tenni szokás, eddig gyakorlatban is volt; de más beszéde közben egész beszédeket tartani, annyira ellenkezik a házszabályokká], hogy az egyáltalán nem engedhető meg. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Kérdem a t. háznak minden tagját, mivel idéztem fél Pichler Győző képviselő úr haragját. (Derültség jobbról.) Én egy szóval nem fordultam a szenvedélyekhez, ón senkit megnem támadtam; egyszerűen összehasonlítottam a pontozatokat. Pichler Győző képviselő úrnak lesz alkalma majd megmondani, hogy vájjon nem így van-e a dolog, a mint ón állítom. Majd meglátjuk, kinek lesz igaza. (Helyeslés a jobboldalon.) En csak a holvzet jellemzésére akartain ezt a parallellát felállítani, s mindenkinek objektív elbírálására bízom, van-e abban egyáltalában túlzás, vagy igazságtalanság. Ennek következtében mi most az én kötelességem? (Zaj a baloldalon.) Ke féljen a, t. képviselő lír, foglalkozni fogok a képviselő úrral. Pichler Győző: Én attól nem félek ; rákényszeríthetem a miniszter urat arra, hogy foglalkozzék velem. (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Mondott a képviselő úr nagyon érdemleges dolgokat, melyeket az ügy érdekében meg kell világítanom, helyre kell igazítanom.