Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
424: fiS ^' orsz ágos ülés 1901. márczius 26-án, kedden. ós meg fogja látni önmaga, hogy e tekintetben milyen igazságosan és tárgyilagosan járok el. (Általános helyeslés.) Ezzel a parallellával csak azt akartam bizonyítani, hogy, ha most egyenlő szubvenczió mellett nagyobb szolgálatokat nyújtó szerződéssel szemben olyan roppant erős támadásokat találunk, akkor természetes, nemcsak a hangulatnak, de az embereknek, a törekvéseknek ós a szubjektív felfogásoknak igen gyökeres átalakulásával kell találkoznunk. így én ezen erős vádakkal szemben nem is akarok hivatkozni igazolásul a múltra; ez nem illik s nem is szabad. (Helyeslés és tetszés.) Az én feladatom az lesz, hogy ezen erős vádak alapjait vizsgáljam ós objektíve helyreállítsam az igazságot. (Halljuk! Halljuk!) Először foglalkoznom kell azzal az általános kifejezéssel, hogy ez monopóliumot teremt, s hogy ez, a mint Major Ferencz t. képviselő úr mondotta, kiszolgáltatja az államvasutat és Magyarországot a.z ^Adriának. Major Ferencz: így is van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A képviselő úr elmondta már egyszer; most engedje meg nekem, hogy én mondjam el. (Derültség jobbfelöl.) Akármefy közlekedési vállalat, ha bizonyos mértékig kiváltságot kap, a dolog természete szevint élvezi azt; de, hogy ez a társulat sem ebben a szerződésben, sem az előbbi szerződósben monopóliumot egyáltalában nem nyert, azt az eddigi tapasztalatok alapján adatokkal vagyok képes bizonyítani. Nem is kell másokhoz fordulnom adatokért, hanem elfogadom azt, a, mit Rakovszky István t. képviselő úr mondott. Azt mondotta., hogy az Adria forgalmának most a proporcziója, a százaléka. Fiume összforgalmúban alig változott, és ha. visszamegyünk példának okáért húsz évre, (Halljuk! Halljuk!) akkor is körülbelül ezt az arányt találjuk ós így azt lehet mondani, hogy az egyes fraktáktól eltekintve, tökéletesen így van a dolog. Volt 1881-ben — csak kerekszámban beszélek, mert nem akarom a házat a részletekkel untatni — Fiumének hárommillió métermázsa forgalma ; ebből az »Adria« 1,900.000 métermázsát teljesített. Legutóbb 1899-ben llb/2 millió métermázsa, volt a forgalom s ebből az » Adria* hárommilliót teljesített. A fejlődés tehát az általános forgalom szempontjából elég szép, de bizonyítja azt is, hogy az »Adria«. nem zárta ki lehetőségét a, más irányban való fejlődésnek, mert ha, daczára annak, hogy hárommillióról ll 1 /^ millióra emelkedett a forgalom ... Rakovszky István: Métermázsáról van szó> ? Mert itt tonna van! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Igenis, métermázsáról; mindig métermázsákban beszélek; ezt előre is megmondottam. Ha, mondom, annak daczára, hogy így fejlődött az »Adria* a proporczióban, nem vett többet igénybe, mint kezdetben, ez azonban nem bizonyít, de nem bizonyít egy más körülmény sem, tudniillik az, hogy ugyanezen legutóbbi tíz óv alatt öt új hajótársula.t keletkezett Fiumében 14 új hajóval. Az Adria, tehát egyáltalában nem zárta, ki lehetőségét sem az általános fejlődésnek, sem pedig a hajózás fejlődésének. De azt hiszem, hogy a feladat tekintetében is tévedésben vagyunk, '— és erre kérem a t. ház szives figyelmét, — (Halljuk! Halljuk!) mert a legtöbb vádat, a mely ezen javaslat ellen felmerült, leginkább az »Adria« pénzügyi helyzetéből következtetik. Ha, az lenne a feladat, hogy legyen az »Adriá«-nak jövedelme és ha csak az. lenne a kérdés, hogy mennyivel járuljunk hozzá ahhoz, akkor az az álláspont, a mely azt bizonyítja, hogy az »Adria« gazdag, hogy az »Aclriá«-nak erős tartalékjai vannak, és hogy az »Adria<< nagy leírásokat tett, helyes lenne, de nem ez a mi feladatunk; (Úgy von! jobbfelől.) hanem mi Fiume számára gyakoribb járatokat, idegen kikötőkkel való szorosabb összeköttetéseket ós hajószaporítást akarunk. (Mozgás és zaj balfelöl.) Ha egy vállalkozóval állok szemben, akkor bármit kívánok is tőle, nem mondhatom neki azt, hogy »nekem ezt teljesítse ingyen, vagy olcsón, mert az úr gazdag*, hanem meg kell, hogy bíráljam, hogy az képes-e arra a szolgálatra, a melyet követelek tőle, ós hogy nem fog-e engem cserben ha.gyni ? És ezentúl csak azt kell vizsgálnom, hogy vájjon az az ár, a melyet azért a szolgálmányórt neki fizetek, megéld-e a szolgáitartást. Hogy abból neki haszna lesz, ós hogy abból ő magasabb dividendát osztogathat, az ennél a kérdésnél még az állam érdekei szempontjából sem lehet irányadó. (Felkiáltások balfelöl : Ez non áll!) Rakovszky István: A hol adóelengedésről van szó, ott igen! (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Hiszen az adóelengedés pénzben nyer kifejezést, azt kérdem tehát a t. háztól, hogy nem mindegy-e példának okáért azt mondani, hogy 160.000 korona közteher elengedtetik a.z illető vállalatnak, vagy azt mondani, hogy 160.000 koronával felemeljük a szubvencziót ? Rakovszky István: Nem mindegy! Számszerint sem mindegy! (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.)
